Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)
II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története
litizált kultúra-szeletekből. S akkor még a személyes kapcsolatok kultúrateremtő erejéről nem is szóltunk... A határon túli szerzőkről szóló kritikaírás méltatás-irodalommá vált, mert a doktrína szerint első körben a mű, a szerző saját kisebbségi közegében mérettetett meg, azaz mérettetett volna, ha többnyire nem kerül abba a helyzetbe (...) , hogy hozzá hasonlítható, fogható nincs (alig akad) közegében. A protokolláris értékelési sorrendnek így kellett alakulnia: kisebbségi irodalom, nemzeti irodalom, európai irodalom, világirodalom.”83 Évkönyvek, időszakos kiadványok a Muravidéken A Naptár A muravidéki magyarok évkönyve, a. Naptár 1960-ban jelent meg először, s tartalmában az alapvető célkitűzést illetően - a paraszti lakosság és a kisgazdálkodók számára tanácsokkal szolgálni az új technológiákról - alig különbözött szlovén ikertestvérétől, a Zadružni koledartóX. A tisztes kort megért kiadvány később egyszerre szolgálta az irodalom és a tudomány ügyét. A 60-as évek gyermekbetegségeit sikeresen átvészelő periodikum, mely címében sem a szlovén, sem a magyar hagyományhoz nem igazodott, jellegét illetően (szemle, évkönyv) ugyancsak sok támadási felületet adott a kritikának. Olyannyira, hogy érdeklődés és szerkesztő hiányában, a szlovén változat már a 60-as években megszűnt. A Naptár azonban megmaradt, s az agilis szerkesztőnek, Szúnyogh Sándornak 83 Ld. Garai László kísérőszövegét Bence Lajos Vallani c. kötetéhez. 142
