Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

művét illetően. Mások „magyarságregényt”, magyar „sorsregényt”, a „megszenvedett múlt” regényét láttak, látták benne. Cselekménye egy kisember hányatott sorsát jeleníti meg, olyan korban, amikor sehol a Kárpát-medencében nem volt könnyű a Kiss Lászlók élete.

Ahogy Péntek Imre68 írta a regény főhősének emberi tartásáról: „... Mégis, érzékelhetően felmagasodik ez a nevében is kis ember, aki a maga tisztaságával és emberségével vádolja azokat, akik ebben a megalázott helyzetében mindent megtesznek azért, bűnösnek érezze magát, mert vállalja és nem tagadja meg gyökereit. Vád- és védőbeszéd ez a regény, ötven év hányattatásairól, itt a történelmi Zala megyében, Alsólendva táján, s arról szól, hogy a megbékélés a szomszéd népekkel csak akkor lehetséges, ha kölcsönösen bevalljuk egymás ellen elkövetett vétkeinket”. A mű hiányosságaiért (a szituációk direktek, a párbeszédek olykor didaktikusak, leírások helyettesítik a stiláris megjelenítést) a regény epikai sodra bőven kárpótolja az olvasót, sőt, színpadi feldolgozása is készült, Puskás Zoltán rendezésében, Mess Attila főszereplésével.

Második, 2011-ben kiadott, Kálvária című regényében is történelmi viharok közé vetett, változó hatalmi viszonyoknak kiszolgáltatott emberi sorsokat ábrázolt. A mű a Felszabadulás vagy megszállás? (2006) történelmi munka, valamint az ugyanabban az évben megjelent, az 1941-től 1945-ig tartó korszakra fókuszáló, Egy peremvidék hírmondói (Mura menti életképek a 20. század első feléből) mélyinterjú-kötet anyagából nőtt ki. Vagy, ahogy Mák Ferenc,69 a Kálvária recenzense írta az író közéleti-történetírói tevékenységéről: „... Göncz László az elmúlt évek során három történeti munkával bizonyította, hogy kiváló ismerője népe történetének: A muravidéki magyarság 1918-1941

68 PÉNTEK [2003]: 58.

69 MÁK (2011): 124-125.

131