Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

kilép e körből. S ha kilép, akkor - a figyelmes olvasó örömére - megjelenik a versben a költő rejtőzködő, de érző és reflektáló személyisége.”65

A közéleti szereplést is kénytelen-kelletlen felvállaló költő - s erre Péntek Imre már az első kötet kapcsán felfigyelt - nem sajátos elefántcsonttornyából tekint/reagál a kint történtekre, hanem mindig is egy közösségtudat, egy sajátos „mi-tudat” jegyében.66

A „palackposta-szövegversben” a helytállás kényszere, az ennek való megfelelés kapott hangot: „ezt a végvárat is védeni kell!” - szól belső parancsa, üzenve a világnak: maradunk és megmaradunk! A „menni vagy maradni” is olyan költői téma, mely a Kárpát-medence minden kisebbségben élő alkotóját foglalkoztatja. A kötet záró versében áll: „el, el innen / batyu sem / bot sem kell / szaporán / szaporán de úgy / hogy még a por se szálljon fel”. Máskor megelégszik egy hangulat reflexív rögzítésével: „szomorú nap kel szomorú nap nyugszik / csendes az utca / csendes az utca a pora magában kavarog (HANGulat); fehér szárnyas duci angyalkák / dühödt mosollyal és nyissz / oda a fejed oda a lelked” (Ritka csorda). A „játék” azonban így is lehengerlő, sőt egyenesen csatajelenetté, véres ütközetté lesz, s már nyoma sincs annak a tónusnak, mely addig uralta a vershangulatot.

Újabb verseiben ismételten fontos szerepet kap az emberi érzések, az emberi kapcsolat, a szerelem és a hűség, s a létezés kínkeserves-örömteli megfogalmazása. A Napnak fénye c. versében a veszélyekre, a megszerzett kincsek törékenységére is figyelmeztet: „rosszkedv borús napok ne rontsák / ami szép s nehezen megszerzett / mert az kristálynál törékenyebb”. Máskor a feltörő emlékek

65 Ld. Gyurácz Ferenc kísérőszövege az l-konok kötethez.

66 Ld. Péntek Imre fülszövege a Mosolymorzsák kötetben.

128