Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

ket-tanulmányokat tartalmazó könyvében {A szépirodalom gyógyító ereje) a lírától távolodva, a prózai valóság ikertestvérének erőterét pásztázza a szerző, kincset remélve, de legtöbb esetben csak az emberi kapcsolatok hiánya, a modern kor elembertelenedett viszonyai senyvesztik a kiüresedett szív akkumulátorait, annak „áramköreit”.

Halász Albert (1969-)

Mosoly morzsák. (1991) című első kötete óta a családokba visszahúzódó anyanyelvet vallatja, azt a nyelvet, amely - több szempontból - a közösséggel együtt kihalásra volt ítélve. Szövegei lecsupaszítva állnak ma is előttünk, nem tobzódnak nyelvi bravúrokban, mégis mennyi meglepetést rejtenek, ha a versek mélyrétegeibe nézünk. Úgy, ahogy az csak jó költőtől telik, s ahogy azt Halász közel három évtizede gyakorolja. Mert ő is nagyon távolról érkezett a magyar irodalomba, onnan a „konyhanyelv” tájáról, s csodával határos, hogy nem roppant össze - talán éppen konoksága volt ebben64 segítségére - a feladat súlya alatt. Gondoljuk csak el, egy gépésztechnikus máról-holnapra ott találja magát a pesti bölcsészkaron, két szakkal birkózva, a magyarral és a néprajzzal, s mellesleg, az elején mindjárt, könyveivel kíván egyszerre itthon és az egyetemen is bizonyítani. A versek mellett bűvészkönyvet írt Varázslatok, avagy bűvészek receptkönyve címmel (1992), Rodolfo mester mágiája kerítette hatalmába. Majd megírta az alsólendvai sajtó történetének egyik igen érdekes, „hőskornak” is felfogható szakaszát, Az alsólendvai sajtó és néprajz 1889-1919 című könyvét (1994). Később kiadta a

64 BENCE [2004): 96.

126