Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

Bence Utrosa Gabriellától, Bence Lajostól, Halász Alberttól, Kocon Józseftől és az ígéretes Lendva-vidéki szlovén tehetségektől. A 10. számban (1988) - a periodikának a szlovén és a magyar irodalom egyik első „kézfogásaiként született tematikus számában - pályatársak és kortársak emlékeztek meg a muravidéki magyar és szlovén irodalom két doyenjéről, Vlaj Lajosról és Miško Kranjecről.48

Megfigyelhettük: a Muratáj előtörténete szempontjából a Népújság 1985-ben indított, azonos című mellékleteinek fontos szerepe volt. Ebben előbb a melléklet szerkesztője, Szúnyogh Sándor, majd Varga József, s e sorok írója is megfogalmazta elvárásait. Szúnyogh Sándor az első szám mellékletben a muravidéki kultúra és az irodalom „szócsöve” szerepet szánta a Muratájnak. Varga József (2. szám) „romantikus”, identitásőrző-nemzetmentő szerepét emelte ki, kifejezve óhaját, hogy az „alkotás fénye oszlatná el a beolvadás valóságát”, a létrehozott „szakmai-tudományos és irodalmi művészi alkotások (...) a korszerű nyelvi követelményeknek megfelelően, még hosszú évszázadokig (is) szavatolják e kis létszámú nemzetiségi csoport (...) létét: megmaradását”.49 50 E sorok írója a 80-as években az új könyvtermés el-elmaradozását, az utánpótlás hiányát tapasztalva, a „megfeneklett helyzetért” elsősorban a minőségi mérce alkalmazásának tétovaságát okolta, másrészt a kitörés lehetőségét a horizont tágításában, a regionális (!), műfajhatárokat is átlépő művészeti pluralitásban látta.sn

Ha fellapozzuk a közel negyedszázada megjelenő, évfolyamonként az egy számot alig meghaladó lap példányait, tartalmi sokszínűségében a társadalomtudományok (történelem, művelődés-48 BENCE [1983]: 35-61.

49 BENCE [1996]: 115.

50 Uo. 115-116.

112