Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

Előszó

szakra vonatkozóan. A forrásanyag zömét a budapesti Országos Széché­nyi Könyvtárban találtam meg. A kiválasztott folyóiratokban átnéztem a Zrínyiekről szóló anyagot, azonban hangsúlyozni szükséges, hogy a válogatás korántsem teljes. A tanulmányomhoz elkészítettem az átnézett folyóiratok és hírlapok bibliográfiáját is. Koller Györgyi zalaegerszegi muzeológus segítségét is igénybe vettem a témával kapcsolatosan. A Zrínyi-kultusz az 1880-1920 közötti időszakban többnyire a ma­gyar és a horvát viszonyokat tükrözi a Muraközben, azaz Csáktornyán és környékén. Ma már sajnos megállapíthatjuk, hogy száz év elteltével Csáktornyának és környékének nincsen magyar kötődésű lakossága, magyar művelődéstörténeti értékekkel azonban kétségkívül bőségesen rendelkezik. f tanulmánykötetben tehát azokat az eseményeket írtam le, amelyek a 19. és a 20. század fordulóján zajlottak le Csáktornyán és a Muraközben: a Zrínyi-asztaltársaság és a Zrínyi-önképzőkör rendezvényei, a Zrínyi­emlékoszlop létrehozásának a története, a Zrínyi-megemlékezések és -ünnepélyek Csáktornyán, valamint Zrínyi Károly Csáktornya monog­ráfiájának a jelentősége. Csáktornyán 1886-tól 1918-ig jelent meg a Muraköz-Medjimurje ve­gyes tartalmú, kétnyelvű, magyar-horvát nyelvű hetilap, amelynek írásai azt bizonyítják, hogy az említett időszakban Csáktornyán és a környező muraközi falvakban volt egy békés magyar-horvát együttélés az Oszt­rák-Magyar Monarchia határmezsgyéjén. Aligha véletlen, hogy a Zrínyi­kultusz is ebben az időszakban élte a virágkorát. A muraközi magyarok és horvátok Zrínyi Miklósra mint költőre és hadvezérre 350 év távlatából is felnéznek és példaképüknek tekintik. Az értelmiségiek, tanárok, publicisták, írók és költők, ünnepeiken, társalgá­saik közepette, vagy tudományos cikkeikben szintén méltóan és tiszte­lettel emlékeztek és emlékeznek rá. Végezetül szeretném hálámat kifejezni mindazoknak, akik szakmai véleményükkel, javaslatukkal munkám során segítségemre voltak. Min­denekelőtt dr. Kovács Sándor Iván egyetemi tanárnak, Koller Györgyi­nek, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum munkatársának, dr. Varga József nyelvi lektornak és a kiadóm részéről Ruda Gábornak. Lendva, 2003. június 26. Zágorec-Csuka Judit 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom