Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

BEFEJ EZES Az Alsólendván élő Bánffyak kultúrát pártoló és mecénási tevékenységé­ről a családi naplóból tudunk meg megbízható adatokat. A Bánffy-nap­­lóból tudjuk meg a Zrínyiekhez kapcsolódó történelmi eseményeket is. A Zrínyi családdal kapcsolatosan néhány bejegyzés található a Bánffy­­naplóban. A Zrínyiek két alkalommal is részt vettek Alsólendva várának a megvédésében. Segélycsapatokat küldtek Alsólendvára 1603-ban és 1609-ben is Bánffy Kristóf várúrhoz. A Zrínyi-kultusz hivatalos jelei megtalálhatók a történelmi Zala me­gye sajtójában 1880-tól 1920-ig főleg a tudományos jellegű publikációk­ban, a néphagyományokkal kapcsolatos közlésekben, a társasági hírek­ben és tudósításokban, a szépirodalmi alkotásokban, valamint a történeti tényekre hivatkozó szövegekben. A Zrínyi-kultusz legméltóbb kifejezése a Zrínyi-emlékoszlop felavatásával vált egyértelművé Csáktornyán 1904. június 12-én. Csáktornyán régóta nem volt olyan ügy, amely iránt oly általános érdeklődést tanúsítottak volna, mint a Zrínyi-emlékoszlop ügye iránt 1901-1904 között. Az emlékoszlopra minden társadalmi rétegből adakoztak. Az adakozás behálózta az egész Muraközt, kiterjedt Magyar­­ország területére is. Vas és Zala megye, Alsólendva és Muraszombat lakossága is részt vett benne. Zrínyiről dombokat, hegyeket, földrajzi helyeket, Csáktornyán kávé­házat, szállodát és tereket is elneveztek. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében, az egész Muraközben 1880-1920 között kifejezetten jelen volt a magyar és a horvát sajtóban. 1920 után ez a hatás enyhült, és más hangsúlyt kapott Horvátország terültén. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom