Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában (Pilisvörösvár, 2003)

II. A Zrínyi-kultusz a történelmi Zala vármegyében 1880-1920 között

11.1.5. Új Zrinium (Zrínyi-Újvár)

Zrínyi Miklós 1660-ban Légrádtól nem messze egy új várat építtetett. Új Zríniumnak nevezte el. Hogy miért adta ezt a nevet? Bombardius író így jegyzi fel: “ Kanizsa környéke táján, ahol a Mura belefoly a Dráván állott hajdan az Új Zrinium lakosaival.” Az ősrégi Zrinium, ahonnan a Zrínyiek nevüket származtatják, nem volt más vidéken, mint Horvátország határszélén, a Vuna folyó közelében, ott, ahol most Zrinsko polje (Zrínyi mezeje) található. Bombardius véleménye szerint téves az az állítás, hogy az Új Zríniumot az ősrégi Zrinium mellett építették volna.

1664-ben a törökök Magyarország és Horvátország megtámadására készültek. Zrínyi Péter császári segítséget kért. A segédcsapatokra vonatkozó intézkedést Bretius 1664-ben ekként adta elő: “Dacára Montecuccoli vezér látszólagos fáradozásának. Zrínyi várának védelme a császár részéről nem nyervén támogatást, a törökök néhány napi ostromlás után tényleg elfoglalták.” Egy alkalommal Zrínyi Miklós ekképpen nyilatkozott: “Most a feleségem Új Zríniumban tartózkodik. Ha valamelyik katonám Kanizsáról Új Zríniumba érkezik, üdvözölje öt. Ő majd zsebkendőt ad neki!”

Az erődítmény a Zrínyiek korában stratégiailag szupermodern építménynek számított, amelynek európai hírneve is volt. A horvát szakirodalom szerint Zrínyi Miklós 1662-ben kezdte el építeni a végvárat. Segítségére voltak Varasd megye nemesei, valamint Franjo Gubačov, Ivan Kis, Tome Hreljač, Vinko Buzanič. Naponta ezer földműves építette az erődítményt a bán vezetésével. Haus Hoffman 1664-ből származó nürnbergi rézkarca nyomán Új Zrinium a Mura jobb partjára épült, szembe Novigraddal, amelyhez közvetlenül híddal csatlakozott. A kőből épült erődítménynek négyszögletű alaprajza volt. Mellé kanálist is ástak, amelyben víz folyt. Az erődítményen belül harminc ház épült. Új Zrinium verheletlenségéről vált híressé Horvátország határszélén és Európa-szerte. 1664-ben 200 ezer török támadta meg Kanizsát, majd Új Zríniumot is. Gróf Montecuccoli szerint “kö-kövön” nem maradt belőle. 1752-ben Josip Bedekovič még látta a vár maradványait, de ma már ezek sem találhatók meg. Dolnja Dobraván Zrínyi-szögnek nevezik ezt a helyet. Erről olvashatunk újságcikkeket a Muraköz-Medjimurje 1888. március 11-i V. évf. 11. számában.

28