Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)
Magyar mondák a török világból és a kuruc korból
Ezt a fenséges nagyapja bízta rám, hát most elhoztam hiánytalanul, mert szükség lesz erre nemsokára. Az öreg ravaszul mosolygott. Rákóczi jutalmul neki akart adni egy pogácsát, de az öregember nem fogadta el. Akkor a gyémántköves óráját ajándékozta neki. Amikor (vonatkozó határozószó). A vele bevezetett mellékmondatban meghatározott időre. Rokon értelmű szavai: mikor, amíg, ha. Ne csengess be, amikor alszanak. Gyere, amikor ráérsz! Mikor lesz az, hogy ti meglátogattok minket? Amíg én vagyok a ház ura, addig én parancsolok. Mit szólnál, ha veled mennék én is? Összetétel. Beállít (ige). Hívatlanul betoppan. Rokon értelmű szavai: befut, bemegy, bevetődik, beérkezik. Úgy állította be a dolgot, mintha neki lett volna igaza. A öregember tarisznyásan beállított a fejedelemhez. Egyszerűen beállított hozzá. Bevetődött a házba. Bement minden hívás nélkül. Igekötős ige. Csengő (melléknév, főnév is). Kellemesen, csengve szóló. Rokon értelmű szavai: csilingelő, pengő, zengő. Az öregember pogácsájában csengő aranyak voltak. Csilingelt a sok arany. Peng és zeng az aranypénz. A cseng ige származéka. Fejedelmi (melléknév). Fejedelemre jellemző, vele kapcsolatos. Rokon értelmű szavai: uralkodói, fenséges, pazar, előkelő, nagyszerű, daliás. Fejedelmi palástban vonult az ünnepségre. Fejedelmi ellátásban volt részünk. Fejedelmi alakja volt, kitűnt a többiek közül. Uralkodói jogar volt a kezében. Fenséges és Pazar megvilágítás volt a fejedelmi palotában. Az előkelő vendégek nagyon meg voltak elégedve a fogadással. Daliás alakját mindenki megcsodálta. A fejedelem főnév származéka. Kirak (ige). Valamit külső, látható helyre tesz. Rokon értelmű szavai: kitesz, kihelyez, kipakol, kipenderít. Kirakja kavicsokkal az ország címerét. Kirakták az állásából. Kirakja a könyveket a szekrényből. Kitette a koldus szűrét. Kihelyezte a 200
