Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

Mátyás király nálunk ismeretlen mondái

3. Toldi nagy ereje (Göcseji népmonda nyomán) Ma a nagy erejű Toldi Miklósról hallanak egy göcseji nép­mondát. Először bemutatom a mondát, majd megadom a tár­gyalt szavak szófaját, jelentését, rokon értelmű szavait, és ha sikerül, a szavak eredetét is. Amikor Toldi nagy erejének híre Mátyás király füléhez is elju­tott, magához hívatta. Toldi hárommázsás botját is magával vitte. Az inas felhívta Toldit az emeletre. Ahogy felérnek, azt mondja Toldi az inasnak:- Lenn hagytam a botomat, nehogy valaki elvigye! Az inas lement, de nem találta sehol. Toldi lement a királlyal, és mindjárt megtalálta. Ott volt, ahova tette. A király mondja Toldinak: - Négy csatám lesz, légy segítsé­gemre! Menjünk a fegyvertárba, válassz magadnak fegyvert! Ha győzünk, egyik lányom a tied. Toldi végignézte a fegyvereket, de csak drótzsákot kért el. Ezt megtöltötte tíz mázsa vas- és kődarabokkal. Felment a le­vegőbe, és az egészet az ellenség fejére zúdította. Aki még élt az ellenségből, azokat agyontaposta. Bot (főnév). Rendszerint fából készült, hüvelykujjnyinál vasta­gabb, hosszú, egyenes vagy kampós végű eszköz. Rokon értel­mű szavai: dorong, husáng, sétabot, vessző, ütleg. Az idős em­berek bottal járnak, botra támaszkodnak. Botot emel valakire. Közmondás: A botnak két vége van. Szólás: Bottal ütheti a nyo­mát. Hozd a botot, megyünk horgászni. Az erőművész hatalmas doronggal lépett a színpadra. Vastag husánggal zavarta el az ide­gen kutyát. Sok ember sétabottal járkál. Botot érdemel. Huszonöt botot mértek rá. Talán honfoglalás előtti török jövevényszó. 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom