Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)

Régi, különös szavak és tájszavak

Felibe-harmadába (határozószó). Nagyjából, elnagyoltan. Ro­kon értelmű szavai: felületesen, felszínesen, gondatlanul, sebté­ben, félbe-szerbe. Csak úgy felibe-harmadába végezte el a mun­káját. Az a mester felületesen dolgozik. Gondatlanul vigyázott a reá bízott gyerekre. Sebtében végezte el az a kevés munkát. Ez a munka félbe-szerbe lett elvégezve. Összetétel. Feloldoz (ige). Köteléket kibont, kibogoz. Rokon értelmű sza­vai: megszabadít, kiszabadít, mentesít, felold, abszolvál. A meg­kötözött rabot feloldozták. A pap feloldozta bűnei alól, bűnbo­csánatban részesítette. Saját magát szabadította meg a béklyóitól. Kiszabadította a keserves bajból. Szerencsére mentesítette min­den ráfogott dolog alól. Igekötős ige. Félrevezet (ige). Eltérít valakit a helyes iránytól. Rokon értelmű szavai: tévútra vezet, vagy visz, becsap, bolondít, kijátszik, meg­csal, tévútra visz, orránál fogva vezet. A rossz jelzés félrevezeti a turistákat. Jól becsapta az embert. Úgy elbolondította, hogy való­ban nem tudta, hol van. A két tapasztalt gazember kijátszotta a tapasztalatlan személyt. Ez még az öregistent is megcsalná. Ige­kötős ige: Fésületlen (melléknév). Olyan, aki, vagy ami nincs megfésül­ve. Rokon értelmű szavai: kócos, borzas, gubancos, zilált, bog­lyas, trehány. Látszik, hogy most kelt föl, még fésületlen. Ne in­dulj el fésületlen hajjal! Te kócos hajú kislány. Dús haja eléggé borzas. A bőrkabátom gallérja gubancos lett. A fiúnak nagy, bog­lyas fejfedője van, fésűt biztos nem látott. Ne légy ilyen trehány! A fésű főnév származéka. Firkász (főnév). Felületes, rossz író, újságíró. Rokon értel­mű szavai: zugfirkász, zugíró, tintanyaló, aktakukac, skrib­­ler. Firkászok hada vetette rá magát a szenzációsnak ígérkező ügyre. Te csak egy zugfirkász vagy. A tintanyaló. A tintanyaló írásait senki sem olvassa. Ez az aktakukac semmire sem ér rá. A zugíró csalódott, írásait nem adják ki. A firk- tő szár­mazéka. 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom