Varga József: Nyelvművelő írások (Pilisvörösvár, 2019)
A lendvai vár kapitánya
A lendvai vár kapitánya l. Dr. Varga József ifjúsági regényének első fejezetéből (Hazafelé) válogattam ki a tárgyalandó szavakat. Ezeknek megadom a szófajukat, jelentésüket, rokon értelmű szavaikat és az eredetüket. Mondatokban is szemléltetem. A Hazafelé című fejezet tartalma néhány mondatban. Miska, vagyis Hadik Mihály, az alsólendvai vár kapitánya és szolgája, „nevelőapja", János, Bántornyáról (Tomisa, Turnišče) felől Radamost és Bánutát érintve, portyázásukról térnek vissza az alsólendvai várba. Közben a Varga-erdőben megpihennek. Falatoznak, beszélgetnek a kapitány apjának és anyjának meggyilkolásáról a törökök által. Bajtárs (főnév). Fegyveres testületek tagjainak megszólításaként. Másokért küzdő személy is. Rokon értelmű szavai: fegyvertárs, küzdőtárs, harcostárs. Őrmester bajtárs. Együtt indultak a bajtársak a harcba. Harcostársa volt a második világháborúban. Nyelvújítás kori szó. Bátor, bátorság (melléknév, főnév). Félelem nélküli, merész. Rokon értelmű szavai: vakmerő, hősi, elszánt, merész, oroszlánszívű, rettenthetetlen. Bátor embernek ismerik. Közmondás: Bátraké a szerencse. Bátran mondhatom, kitűnő a munka. Bátorság kellett ahhoz, hogy a folyóba ugorjon, a fuldoklót kimenteni. Merészen hozzáfogott a különleges munkához. Honfoglalás előtti török jövevényszó. Bozót, bozótos (főnév, melléknév). Bokrokból, gazból álló, sűrű, kusza növényzet, terület. Rokon értelmű szavai: aljnövényzet, cserjés, rekettyés, sarjúerdő. Az egykor gondosan ápolt kert helyén ma átláthatatlan bozótos terpeszkedik. A szárnyas vadállatok a cserjésben laknak. Sűrű rekettyés nőtte be a 10
