Halász Albert: Az alsólendvai sajtó és a néprajz 1889-1919 (Budapet - Lendva, 1994)

Bevezető - Az alsólendvai sajtó

ban a mai napig sem lokalizált római erődítmény elnevezése volt. Az évszázadok alakító-formáló eseményeit figyelmen kívül hagyva lássuk a várossá alakulás mozzanatait, a századforduló előtti éveket.

Alsó-Lendva hirtelen fejlődése 1867-ben kezdődött, amikor járási székhely lett. Szolgabírói hivatalt, járásbíróságot, körjegyzői hivatalt létesítettek, itt választották meg a kerület országgyűlési képviselőjét. Takarékpénztár, olvasó-, tűzoltó-, iparos-, temetkezési-, peronoszpora és filoxéra ellen védekező egyesület működött.1 1872-ben polgári iskola épült, állami erdészeti hivatal, pénzügyőrség és csendőrség létesült. 1890 októberére elkészült a Lendvát is érintő vasútvonal.

1891-ig kisközség volt, Hosszúfaluval, Bánutával, Hidvéggel, Petesházával, Völgyifaluval, Csentével és Firigyfaluval együtt alkotta az alsólendvai körjegyzőséget. K. Hajós Mihály

ügyvéd kezdeményezésére Alsó-Lendva 1891 .július 1-én-Hár-2

masmalmot is magába foglalva - alakult nagyközséggé. Központi hellyé válását a fellendült fejlődés (a közlekedés, híres országos vásárai és ipara segítették elő). Megkezdődött kiépülése is. A gazdagabb polgárok pazar, emeletes házakat építettek, zsinagógát emeltek és néhány középületet is (iskolát, templomot, stb.) restauráltak. A cselédeken és a szőlőhegyen lakó vincellé-3 Lm. Tantalics 1988.

1 A városra nézve ezeket tartotta fontosnak megemlíteni az Alsólendvai nagyközség milleniumi emlékkönyve.

2 Városi jogállását 1366-ban kapta. (Nace 1992. 98.)

10