Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Szlichot - A bűnbánó imák - Klasszikus zsidó művek magyarul 11. (Budapest, 2019)
Szlichot, a megbocsájtáshoz vezető imák
XV SZLICHOT, A MEGBOCSÁTÁSHOZ VEZETŐ IMÁK kát tartalmaznak. A pijutok kialakulásának ideje későbbre, a Gáonita időkre (cca. 9-12 század) tehető. Szerzőik közt megtalálhatók a kor legnagyobb tudósai,17 mint például Száádjá Gáon,18 Rábénu Gersom, Möor Hágolá,37 38 39 Rabbi Slomo Jicháki (RáSI)40 és több taszafista is.41 Legtöbbjük neve el van rejtve a verssorok kezdőbetűibe.42 43 Verseikben gyakran fordulnak elő bibliai időzetek vagy azok átirítai csakúgy, mint különböző rabbinikus művekből származó idézetek vagy átiratok.41 Több pijut verses formát kapott, rímel vagy a versszakok illetve sorok kezdőbetűje a héber ábácé betűrendjét követi.44 A héber ábécé betűrendjének követése a befe37. E szerint a pijut-ok nem véletlenszerűen válogatott költemények. Nem csak inspirálják az embert, de a szerzőket is misztikus meghittség inspirálta. Bővebben lásd Áron Smuel Kaidanover Káv hájásár dmű könyvét. Ez vezetett sok későbbi rabbit arra, hogy a /)!)ufókhoz magyarázatot írjon, melyek sokszor elengedhetetlenek a szöveg pontos megértéséhez. 38. Például a Jöhi rácon (168. old. eredeti változata megtalálható Száádja Gáon imakönyvének 77-79. oldalán - az 1941-es jeruzsálemi kiadásban, igaz, Ros hásánára némileg átírva); ugyan így az Ávlá náfsi (184. old.). 39. Pl. Ájé (68. old.) 40. Pl. Hásem Elokéj (144. old.) és Áz terem (179. old.). 41. Pl. Jiszráál ámehá (86. old.), szerzője Jichák ben Méir rabbi (nevének kezdőbetűi alapján RIVaM, RáSI unokája, híres toszafista). 42. Lásd a Rebbe magyarázata a Szlichot-hoz, 205. old., mely kitér erre a jelenségre. 43. Dániel Goldschmidt híres Szlichot kiadása (Jeruzsálem, 1965) kitér az összes idézet és némileg átírt vers eredetére. Ez a kötet nagyban segítette munkámat. 44. Egyes pijutok dupla, vagy akár tripla héber ábécét is tartalmaznak (186. old.), más pijutok a páros számú betűket kétszer, a páratlan számúakat egyszer használják sorok kezdetén (152. old.). Megint mások visszafelé használják az ábécé betűit (158. old.). Érdemes megjegyezni, hogy már a zsoltárokban találunk olyan, hogy az egyes sorok a héber ábécé betűivel kezdődnek. (Zsoltárok 25., 34., 111., 112., 119. - itt nyolc sor tartozik minden betűhöz - és 145.) Hasonló módon a Siratmák első négy fejezet szintén a héber ábécé betűivel kezdi a sorokat (igaz, hogy a 2-4. fejezetben az ájitt és pé betűk meg vannak cserélve, amivel kapcsolatban lásd Talmud, Szánhedrin 104b., Midrás Échá rábá 2:20. és uo. 3:pé, lásd uo. a Jöfé ánáf kommentárját illetve a Siralmak 2:16-hoz tartozó Szifté cháchámim kommentárt), a harmadik fejezet pedig minden betűt három sornál is használ (lásd Midrás Échá rábá 3:1.).
