Szivárvány, 1992 (13. évfolyam, 36-37. szám)
1992 / 36. szám
miképpen építettek föl egy ilyen piramist? Mintegy láthatóvá válik a piramis "anatómiája". Ha elég vállalkozó kedve és bátorsága van az embernek - és nincs tériszonya a Nohoch Múl tetejéről páratlan a látvány: a sűrű őserdő, mely ezernyi struktúrát rejteget és a csillogó tavak, melyek körülveszik Cobát. A ma Quintana Roonak nevezett terület legfontosabb városa lehetett. Őserdőt átszelő, több mint száz kilométer hosszú nyílegyenes út kötötte össze a félsziget belsejében fekvő Yaxunnal. Ne valami keskeny őserdei ösvényre gondoljunk. Fehér kövekből épített, tíz méter széles valóságos országút volt. Pedig a máyáknak nem volt semmiféle közlekedési eszközük, nem ismerték a kereket, és az igásállatokat is az európaiak hozták az amerikai konünensre. Catherwood metszetére gondolok Tulum fellegvára előtt, a széles lépcsősor alján. Másfélszáz évvel ezelőtt sűrű őserdő keretezte a Castillot. A szélső épületrészen megkapaszkodó fa gyökerei úgy ölelik körül a falat, mint egy megdermedt polip karjai a zsákmányt. E buja növényzettől megfosztották a Castillót, mely a tengerpart legmagasabb pontját uralja. A "grande muralha”, a "nagy fal" alatt mélyen, meredek sziklafalon törnek meg a Karibi-tenger hullámai. Tulum fontos kikötő és kereskedelmi város volt, pompás épületekkel. A Castilloval szemben álló templomban halványuló freskó Kukulkánt és valószínű Ixhelt, a szivárvány istennőjét, Itzam-Nának, az egek urának feleségét ábrázolja. Juan de Girjalva 1518-ban pillantja meg karavellájáról a várost és lelkesedésében azt írja: "Olyan, mint Sevilla..." Chichén Itza, Uxmal, Palenque. Három maya város és mindhárom egy-egy lépéssel hátrább visz a múltba. Chichén Itzát 462 és 552 között alapítják, de a post-klasszikus korban éri el fénykorát, akkor alakul ki bámulatos harmóniával és nagyszerűséggel az a képe, mely ma elénk tárul. A kilencszázas években éri el - valószínű több hullámban - a tolték invázió a máyák földjét A hódítókat a prekolumbián világ legtitokzatosabb alakja vezeti: a Tollas Kígyó, a mayák nyelvén Kukulkán - Mexikóban Quecalcoatl. Nagy formátumú történelmi személyiség, uralkodó, törvényhozó, vallásalapító, hadvezér. A mexikói Tulából, melynek ura volt, száműzetésbe kényszerül, örökül hagyva mindent megbosszuló visszatérésének végzetes jóslatát, mely több mint fél évezred múlva, Cortés és martalóc csapatának megjelenésekor megbénítja, cselekvésképtelenné teszi a bizonytalan azték uralkodót, Montezumát... Chichén Itza Kukulkán fővárosa. A hódítók nemcsak új építészeti stílust hoznak magukkal, mely beépül a maya kultúrába, gazdagítva azt, hanem a Tollas Kígyó kegyetlen, emberáldozatot követelő vallási kultuszát is. A Kukulkán piramis tövében, a mintegy hat tonna súlyú kőkígyófej tátja rám száját, melyet Catherwood oly hűséggel megrajzolt. A csörgőkígyó fontos szerepet játszik a máya mitológiában. Az élet és a termékenység szimbóluma. A Harcosok Templomának egyik domborművén a kígyó tátott 75
