Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

Dsida Jenő, életöröm és elmúlás költője

..Szép a világ, gyönyörű a világ és nincs hiba benne” ki írta ezt az üdítően fiatal sort? Egy akkor még csak huszonöt éves költő, ugyanaz, aki pár évvel később. ,,A sötétség versé”-ben már így tűnődött: ..Reves fák nyirka folydogál. s te arra gondolsz: mennyi éved van hátra még? Jaj meg-megáll a láb. mert fél hogy sírba téved." Dsida Jenőt idéztem, aki ötven éve. június hetedikén utolsót lélegzett Kolozsvárt. Dsida ötven éve halott.

Nagyon fiatalon ment el, még a fiatalon haló magyar költők között is párját ritkító fiatalon, harmincegy évesen. De vele született betegsége, szervi szívbaja már korábban is fiataloknál ritka haláltudattal töltötte el. Egy tekintélyes mai magyar kritikus nemrégiben azt írta. hogy a két világháború között Erdélyben Dsida Jenő volt ..a legjelentősebb lírai tehetség", de hozzátette: kár. hogy nem volt ideje a teljes kibontakozáshoz. Lehetséges, hogy ha annyi idő adatik meg neki. mint mondjuk a dallamos versformálásban hozzá közelálló és a haláltudat révén is rokoniélek Kosztolányinak még jobb. tökéletesebb verseket ír: de Dsida életművét én így félbevágottan is teljesnek érzem, ha a teljességet pályaívben és nem a leélt évek számában mérem. Dsidának jóllehet életében csak két verseskötete jelent meg(a harmadik, az Angyalok diétáján már posztumusz gyűjtemény volt), mégis annyira megragadó lírikus. ízlésváltozást és időt egyaránt kiálló költő, hogy minden egyes nemzedék újra fölfedezi. Halála óta Magyarországon öt. Erdélyben pedig két válogatás jelent meg verseiből, s ezek ma is keresettek, hiánycikknek számítanak. Olyan költőt méltatok tehát, aki érzékeny művésze volt a magyar nyelvnek, s akiről Weöres Sándor irta halála után: ..Hogyha ez őr-népben van erő még. óvni a kincset. Téged. Széphangú! nem feled el sohasem."

A korai Dsida költészete még útkeresés. ígéret inkább, mint teljesítmény. A ..Leselkedő magány” (1928) expresszionista szabadversei, Ady-hatásra valló nyomasztó szimbólumai és szomorkás-lemondó keresztény érzelmessége valahol a fiatal, ..A szépség koldusa" időszakból ismert József Attilához közelítik a Szatmárról ekkortájt Kolozsvárra költöző Dsidát. Dea két költő más irányba fejlődik: József Attila a kassáki avantgardizmus és a szürrealizmus felé fordul. Dsida viszont a harmincas évek elejére egyszerre gazdagodik tematikailag és klasszicizálódik. Alighanem azért, mert érdekelni kezdi a klasszikus versforma, amit Catullus. Ovidius és Propertius fordítása közben fedez föl. de bizonyára azért is. mert addigi főleg olvasmány élményei helyére benyomulnak újabb, konkrétabb élményei: egyfajta, pásztorivá stilizált természetélmény, illetve egy. a korábbinál sokkal határozottabb, szociális élmény: a társadalmi válságé. Míg a húszéves költőt a magány nyomasztotta és Krisztus szenvedésének örök képeivel utalt saját lelkiállapotára (ebből a toposzból később egy olyan nagy vers is született, mint a „Nagycsütörtök"), a harmincas években mind vallásosságát, mind természetimádatát a „ferencesség” címszóval jellemezhetjük. Míg a házról-házra járó. „fanatikus csavargó" szeretet-ószeres szerepe inkább csak kívánalom marad Dsidánál. az erdélyi hegyek között sétálva és ábrándozva teljesen beleéli magát egy másik szerepbe: a szegény, ám boldog remete-szerelmes szerepébe. Ez a finom erotikával színezett „ferencesség" segíti abban, hogy a korareneszánsz színeivel és üdeségével fedezze fel a természeti világot: „Minden göröngyből virág ütközik kék az éjszaka és arany” írja egyhelyütt. másutt meg (a „Szökevények a fák közt" .révedező utópiájában') így nyitja a később Giotto művészetét is felidéző verset:- 151 -