Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

eseményekben véget ért. Egyáltalán mint laktanya is megszűnt létezni, és úgy tudom azóta sem, mind a mai napig, nem helyeztek el ott katonai egységet többé.

Később tudtam még meg Török gondnoktól, aki a munkásszálló gondnoka volt, hogy az. oroszok csak szerdán nov. 7.-én mentek be az üres laktanyába. Ellenállásról nem tud, de az oroszok rettenetesen lövöldöztek, miközben a munkásszállón egy asszonyt lelőttek és több személyt megsebesítettek. Az utcáról behoztak egy fiatal lányt aki a szovjet harckocsikra még mindig benzines üveget dobott. Ott a laktanyában végezték ki, több más személlyel együtt. Egy teljes magyarsággal beszélő szovjet egyenruhában lévő (nyilván volt Á. V. El.-s) tiszt egy névsorral a kezében névszerint engem keresett. Követeli tőlük, hogy mondják meg hol vagyok, nekik tudniok kell. Megmondták, hogy hétfőn egy csoport katonával elhagytam a laktanyát, többet nem tudnak.Szabó szds., aki még a felkelés idején megsebesült és kórházba szállítottunk, is ott volt az oroszokkal és kijelenti, hogy mindenért én, a laktanya parancsnoka vagyok a felelős és ha ott lennék, ő lőne le mint egy kutyát. így vélekedett rólam ott már akkor Szabó szds., a laktanya egyik politikai tisztje. Ez nagyon megrendített. Mi bűnt követtem én el. Nem tudtam megérteni. A munkásszállóban maradt katonákat nem bántották, összeszedték őket és ők úgy tudják, hogy őket is Tökölre vitték. Később Jugoszláviában, ahová menekültem, találkoztam Szűcs Sándorral, a Záhonyi állomásfőnökkel, aki elmondta, hogy találkozott ill. együtt volt Ungváron Kilián laktanyabeli katonákkal. Még ott is kerestek közöttük engem az oroszok. Szerinte januárban visszahozták őket az országba. Szintén ő mondta, hogy Maiétert is látta az ungvári fogház udvarán kísérni januárban amikor szerinte Maiétert visszahozták a Szovjetunióból.

Úgyszintén Jugoszláviában találkoztam Maiéter polgári testőrével, aki Horváth honv.-al együtt az okt.-i események utolsó napjaiban állandóan kísérte. Ők vele mentek Maléterrel nov. 3.-án este Tökölre is. Ő mondta el; hogy mi történt akkor este ott Tökölön. 10 óra körül este kezdték meg a tárgyalást. Éjfél körül egy magas rendfokozatú szovjet tiszt, tele kitüntetéssel, jött be a terembe ahol tárgyaltak, valamit súgott a tárgyalást szovjet részéről vezető tiszt fülébe, mire csak valamennyien kivonultak a teremből. Ezután géppisztolyos katonák jöttek be, közrefogták őket és egyenként becsukták őket egy-egy szobába. Másnap repülőgéppel kivitték az egész magyar csoportot a Szovjetunióba. Ott szétválasztották őket, nem tudja, hogy Maiéterrel mi történt a továbbiakban. Őt januárban visszahozták Budapestre, ahol akkor elengedték, de ő tartott a további zaklatástól ezért menekült el ő is az országból. Én csak dec.-ben menekültem el az országból, (mindaddig reméltem, hogy még minden jóra fordulhat), de ezeknek a napoknak a története-90-