Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-10-01 / 26. szám

Délután felhív bennünket telefonon egy szovjet ezds. a Bakács térről, ahol valószínűleg egy pk.-i harcálláspont van. Ott vannak a VK.-ról Borbély örgy. és Chriszten szds. is, velük is beszélünk. (Maiétera szovjet ezds.-el, én a két magyar tiszttel.) A helyzetről érdeklődnek. Mi ezt elmondjuk nekik. Este Maiéter telefonon beszélt Solymosi örgy.-al a laktanya körüli helyzetről. Egyetértettek abban, hogy mosta rend helyreállítása lenne a legfontosabb feladat és a felkelők a Nagy Imre kormány felhívásainak megfelelően le kell hogy tegyék a fegyvert. Maiéter fegyvert és lőszert kért Solymositól aki ekkor a Kossuth tü. ti. iskolán van. Később ismét felhívott bennünket egy szovjet pk. és kérte, hogy a sebesültjeiket és a kilőtt harckocsiaikat kivihessék az Üllői útról. Maiéter erre azt mondta, hogy a sebesültekért jöhetnek, de a hk.-kat kivontatni a felkelők miatt nem igen tudják, (ezek a felkelőknek nyilván mint jó, természetes akadályoknak is szolgáltak az utcán), jobb ha Solymosiék jönnek értük magyar vontatókkal és mi (Kolmann fhdgy. és én) a laktanya ablakából biztosítunk. Ezt azután meg is beszéltük Solymosi őrgy.-al. El is indultak, de közben az ablakból úgy láttam, hogy a körúti részt a felkelők torlaszolják és talán el is aknásítják vagy már el isaknásították. Erről Solymosit értesítettem, így ezek is visszafordultak. Az éjszaka hátralevő részén pihenünk felváltva.

OKT. 27. (Szombat)

Délelőtt a szovjet hk.-k ismét megjelennek és lőnek. A laktanyai részt most talán nem annyira lövik mint az előző nap, de délután és másnap reggel ismét. Látszólag teljesen rendszertelenül, vaktában lőttek körös-körül a házakra és mindenre ami csak megmozdult mintha így is valamit is elérhettek volna. Nyilván ők is erősen meg voltak zavarodva, (pld. a Körút és az Üllői út sarkán összeütközött két harckocsi, leszakadt a lánctalp. így egymást tették ártalmatlanná és a felkelők azután benzines üvegekkel kiégették a mozdulni nem tudó hk.-t) Végzetes hiba, provokáció és végül is bűn volt a szovjet harckocsik bevetése és az ilyen módon való alkalmazása. Semmit nem érhettek el csak még jobban kiélezte a helyzetet. Olaj volt csak a tűzre és felbőszítette még a legjobb szándékú embereket is.

Délután a kormány. Nagy Imre és a H.M. Janza rádión felhívta a felkelőket, hogy ,,azok akik még most is harcban állnak már nem becsületes szándékúak, mert a követelések nagy része már teljesítve van, a többit a lehetőségek szerint Nagy Imre Kormánya biztosítja.” Fegyver letételre szólították fel előbb 18 h majd 22 h-ás határidővel. Erre valamint abból a célból, hogy a jobb és balszárny épület felöli bizonytalanságot (ahol munkásszállók voltak) megszüntessük. Maiéter elhatározta. hogy birtokba, ill. őrizet alá vesszük és az ott tartózkodó fegyveres felkelőktől elvesszük a fegyvert. Ezt azután egy 10 fős a „csepeli”szd.- 68 -