Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)
1988-10-01 / 26. szám
a személyazonosítást elvégezni. A feltárás után pedig egy Poller-féle moulage összehasonlítása a daguerrtipiáva! páratlan ábrázolást adhat élőnkbe: a költőnek hiteles arc- és alakulását a tudomány és művészet összefogásé val! Szakértői vélemény szól amellett, hogy ezt a megkereső-feltárást lehetőleg még e században kell elvégezni. Ugyanis az emberi csontozat - főként, ha olyan gyenge testalkatú volt, mint a költő — hamarabb pusztul el 100 éven túl, mint egyébként. Addig kell tehát őt megkeresnünk, amíg teljesen porrá nem válik. Ez olyan erkölcsi kötelezettség, mely alól soha, senki a magyar nemzetet felmenteni nem fogja! És ezt várja tőlünk ő maga is, az ottfelejtett ember. Akinek az a megtiszteltetés jutott osztályrészül, hogy magában hordozhatta a nem hazudó álmok Halhatatlanját. A fehéregyházi határban minket vár ez az ember. (Folyt, köv.) ELEKES A TTÍLA Hiszekegy Valaha régen hittem abhan-ehhen, de sorra összedőlt a sok kis oltár s bár nem feledtem még el, hogy ki voltál, az agnosztika fölkent papja lettem. Most. hogy a vénség szürke szárnya rebben és üresen kong már a csend a portán és a télre is mindent elrakodtál, maradék hitem hogy mulatnám szebben mint hogy véresre mosván két kezem — azt se bánva, hogy tovább vétkezem én, poklokon is kétkedő legátus — szentképedet az égre festeném, mert Crédóm te vagy, beléd estem én. mint kezét mosó Pondus Pilátus.- 46 -
