Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-06-01 / 25. szám

— Amit Ti itt csináltok, az szép. De még szebb lenne, ha lenne rá pénzetek. Itt van ez a pénz és még majd hozok többet is. De, ha bárki megtudja, hogy a pénz tőlem van, akkor véged! Megértetted? Ez névtelen adomány. Senkinek nem szabad soha megtudnia, hogy tőlem van. Fordítsd penicilinre, insulinra, babakelengyére, fogtömésre, amire kell. De soha. soha senki meg ne tudja, hogy Újvárytól van! A pap se! És Nagy Miksa se, senki se! Érted?”

Megvárta, míg bezárom az irodát, a nagy lakattal, ami a keresztvason lógott, meg a kis lakattal, a kilincs fölött. Együtt bandukoltunk a város felé.

Időnként beállított, váratlanul, mindég egy nagy göngyöleg pénzzel.

És én ezt nem mondtam el eddig soha, senkinek. Valahogy éreztem, hogy őszintén, szívből, úgy ad, ahogy a bibliai adakozók adnak. Az Ótestamentumban és az Újszövetségben. Hogy a balkéz ne tudja, mit csinál a jobb. Hogy ajutalom boldog, hosszú, sikeres élet legyen.

„Szabálytalan önéletrajz” című, 1976-ban megjelent könyvében ezt írja:

„Nagyon gyakran eszembe jut az, hogy Révai József, aki a háborút követő években Magyarországon olyan döntően fontos pozíciót töltött be, irányítója volt az ország kulturális életének és ideológiai átalakításának, egy beszédében gúnyosan emlékezett meg a Szentirásnak erről a parancsolatáról: „Aki Téged megdob kővel, dobd vissza kenyérrel.” Révai metsző hangon kiáltotta: „Én ennek pontosan az ellenkezőjét tanácsolom. Aki téged megdob kővel, dobd vissza mennykővel!” Nagyon jól hangzik, csak épp végzetes tévedés.”

Ezt nemcsak írta Újváry, de cselekedte is, élte is. Lett volna kit, lett volna mit megbosszuljon. Sohse tette. Inkább békített, egyengetett, adott. Titokban, csendben, névtelenül.

Azt hiszem, most már, hogy örökre elment, megírhattam ezt a kis történetet, ezt a „Szabálytalan nekrológot”, erről a „szabálytalan” emberről.

Szathmáry Lajos

ÚJ KÖNYVEK:

Szerkesztőségünkbe a közelmúltban az alábbi könyvek érkeztek. Az Új könyvek listája tájékoztatójellegű és nem kötelezi lapunkat, hogy a felsorolt könyvek mindegyikéről ismertetést közöljön:

Könnyű László: A History of American Hungarian Literature Domahídy Miklós: Könyörtelen évek Kis János: Vannak-e emberi jogaink?

Mirtse Ágnes: madárlány — versek —

„Magyar Johannita Rend Lovagjai” — összeállította Vajay Szabolcs- 160-