Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-06-01 / 25. szám

6. A pesszimista-defetista történelmi tudat:

Nagyot sóhajtva azt mondhatjuk: Erdélyt le kell írni, elveszett; ez a helyzet úgy rossz ahogy van; Erdély átköltözött Magyarországra teljes egészében, ahol tíz millió székelygóbés Ábel gürcöl és maszekol; szélesíti a lyukat a vasfüggönyön, azaz „magyar módra építi/ rombolja a szocializmust”. Ezzel a történelmi tudattal az a baj, hogy megidézi a bajt, falra festi az ördögöt, s ezzel annak könynyít tettei elégzésében. Fel kell vérteznünk szívünket és agyunkat azt mondván: „ha úgy is látszik, hogy Erdély elveszett, mi ezt befejezett ténynek soha el nem fogadhatjuk.”

7. Az optimista-konstruktív történelmi tudat:

Arra kell gondolni, hogy e világon a természetellenes impéritimok el szoktak múlni, mint Babilon és roma. Jöhet olyan földrengés vagy árvíz, mely alapjaiban rázza meg Ceausescu dinasztiáját. Élénk figyelemmel kell szem előtt tartanunk a hazai eseményeket, azt, hogy Kádár nyugalomba menesztése mit hoz a román-magyar viszony fejlődésében. A kibékülést itt kellene kezdeni nyugaton, menekült magyar és román dolozók, diákok és értelmiségiek közös, testvéri szabad akaratából, az egyenlőségért küzdve. El kell tudni képzelni Erdélyt, mint egy „keleti, háromnyelvű Svájcot”, mint egyszer 21 évesen írtam volt egy I.R.nek dedikált versben. Építsünk székely kapukat és faragjunk kopjafákat; tanuljuk meg a rovásírást és az erdélyi hímzési módokat; főzzünk erdélyi ételeket, s amikor Bartók, Ady vagy Dózsa György neve szóba kerül, mondjuk el amerikai barátainknak kik voltak ezek az emberek. És igenis tanuljunk meg románul, épp itt, Amerikában, ahol nem kötelező. Legyenek román barátaink, akik megértik, hogy a 21-ik század hajnalán nem érdemes a nagyhatalmak ide-oda rugdosható labdájaként az által rugdosódni a kelleténél is fájdalmasabban, hogy egymást marjuk, ahelyett, hogy egymást segítenők.

*

A három kötetes mű kiállítása elsőrangú, csak a fotó-anyag maga oly gazdag, hogy áttekintése egymagában jelentős információ anyagot szolgáltat. A bibliográfiai anyag gazdag és impresszív. Egyetlen hiányt észleltem, s ez André Du Nay The Early History of the Rumanian Language (1978, Jupiter Press, Lake Bluff) c. munkája.

Az Akadémiai Kiadó nyugateurópai minőségű és magasigényű munkát jelentetett meg.

Makkai Áddm- 153 -