Szivárvány, 1988 (9. évfolyam, 25-26. szám)

1988-06-01 / 25. szám

„Megfagynánk, ha szerencsére nem tudnánk reszketni.” (Sütő András). És most hirtelen íróasztalomon csillog-villog és monszunszagot áraszt ez a meteorkő, amely lehetne gyöngy is, ha a szerző megült volna a „Nyugati Tó”nál és kagylóként izzadta volna ki magából újabb kötetét. De az ÜLSZírója MÁR NEM ÜL. Feldobódott valami keleti varázsszőnyegre és 1981 januárja óta száguldozik, kereng a föld körül, hogy időként le-lecsapjon egy álomszigetre, s kavicsokat hozzon Pag szigetéről Krisztinának, vagy Makaón vállon veregesse a tengeren úszva jövő bátrakat és kedvese derekából varázsoljon oltárt Balin — még ha nem is társult mellé a „jet-stream” lovaglásokon.

Oldd meg a ruhádat, fekszünk tiszta homokra, kedves, a hibiszkusz kivirult már, madár toliázza tollát, a sziklára bogár száll, kedves, a derekad oltár.

De talán ne vágjunk a dolgok elébe, események közepébe. Kezdjük az elején — a címmel. Egy jó cím fél siker. Zas Lóránt akaratlanul is meghökkent tömör címeivel. „SAKK” mondta 1973-ban első kötetével. Aztán 1977-ben „ÜLSZ” következett, s majd a „JÉZUST KIÁLTÓ” (1980) és a mostani globális csengésű angol-magyarul azonos tartalmat tömörítő EURÁZ1A jelzi, hogy a távlatokat és elvont fogalmakat eggyé lehet forrasztani az alkotói szenvedély füzében. E — Európa, A — Amerika keretében ott szélesedik Ázsia végtelenje és EROS-ERÓZIÓ teremtő-bomlasztó valósága. A kötetben EROS „CSŐRE” a mágnes és a varázslat, aki újra meg újra megjelenik és szinte életközeiben domborodik a költő elé már az első ázsiai út kapujában.

Hogy szemlesütve vigyelek karomban, fehéren, a gyöngy ködében nyakadon, marokra, szemed ilyen, zöldesen kék, a pillák árnyékát karolva, orrodra csókolok és bőrödre taszítom pillantásom nehezét, a fákon kardvirág és zengő gébicsek, taposlak, törlek, ízeidre forgácsolom a vállad, melleden zenélek, hegedűm a hátad, búzatenger ott alul az öl, ahol temetkezem beléd, hogy holnap éljek, szenderedjem és vacogjak, nőm, palástom, tengerem, szerelmem.

A varázslat nem fogyatkozik meg Ázsiában sem, sőt ha lehet növekszik intenzitása és hőfoka.

A combodat szeretem, kerek vonalakban az ágyék, imádkozni akartam, hogy megtaláltalak, csendben, összetapadtan, csak az ének és a szemed, még melegebbé öleljél, hogy lássak, réteket fessél velem, fű virágozzon, ha akarsz.- 143 -