Szivárvány, 1987 (8. évfolyam, 21-22. szám)
1987-06-01 / 22. szám
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Jelentés az ellenzéki-ellenséges csoportok tevékenységével összefüggő politikai feladatokról (A Politikai Bizottság 1986. július I-i ülésén megtárgyalta) A Politikai Bizottság legutóbb 1982. március 30-án hozott határozatot az ellenzéki-ellenséges csoportok tevékenységével összefüggő feladatokra. Az azóta eltelt időszakban az ellenzéki-ellenséges csoportok tevékenységének visszaszorítása érdekében végzett munka alapvetően a Politikai Bizottság határozatának megfelelően folyt, a határozatban megjelölt konkrét feladatok teljesültek. Az ellenzéki-ellenséges csoportok bázisa, az ilyen tevékenységben rendszeresen résztvevők köre 1982 óta lényegében nem bővült; nézeteik azonban — az illegális kiadványok és az ellenséges rádiók adásai révén — szélesebb körben hatnak. Az ellenzéki-ellenséges tevékenység új vonásai és az ellenzéki csoportokkal szembeni fellépés eddigi tapasztalatai indokolják, hogy a Politikai Bizottság a jelen viszonyok között is meghatározza az ellenzéki-ellenséges tevékenységgel összefüggő feladatokat. 1. Az ellenséges-ellenzéki csoportok politikai törekvéseik és bázisuk szélesítése szempontjából igyekeztek tudatosan kihasználni a nemzetközi helyzetben az elmúlt években állandósult kedvezőtlen tendenciákat, a külföldi ellenséges szervezetek és propagandaközpontok fokozott támogatását, a nemzetközi munkásmozgalom vitáit, a szocializmus fejlődésében tapasztalható nehézségeket, a magyar kisebbség helyzetének rosszabbodását egyes szomszédos országokban, a gazdasági helyzet alakulásával kapcsolatos társadalmi feszültségeket, egyes értelmiségi rétegek romló közérzetét. Befolyásuk kiterjesztését megkönnyítette, hogy az elmúlt évek kedvezőtlen hazai és nemzetközi politikai-ideológiai folyamatai (köztük az ellenzéki tevékenység hatásai) következtében az ellenzék társadalmi „környezetében” fellazulás, erózió ment végbe: lazult az állampolgári fegyelem, az értelmiség bizonyos köreiben eszmei-politikai elbizonytalanodás, távlatvesztés tapasztalható. A társadalom egyes rétegeiben és főleg az értelmiség körében tapasztalható eszmei elbizonytalanodásra hat az is, hogy több kérdésben, így a politikai intézményrendszer továbbfejlesztésének, a gazdaságpolitika irányvonalának, valamint a nemzeti-nemzetiségi kérdés kezelésének megítélésében a párton belül sincs meg a szükséges egység. Ez nehezíti az ellenzéki-ellenséges csoportok egységes megítélését, akadályozza a velük szembeni következetes politikai fellépést. II. Az ellenzéki-ellenséges tevékenységen belül változatlanul két irányzat figyelhető meg: a polgári radikális csoportosulás és a nacionalista, vagy nemzeti radikális irányzat.* Megjegyzés: Ezek a megnevezések nem pontosak, használatuk célszerűségi szempontokkal indokolható.
