Szivárvány, 1987 (8. évfolyam, 21-22. szám)

1987-02-01 / 21. szám

Tört csontom romjain ha megszületne félig eleresztett korall-szemed, nem lenne ok többé a rémületre, a kiskirály se mondana nemet.

Csípős tavasz jön: hagyd az enyhe nyárra szerpentin álmaink koszorúját.

Nem múlik el soha a szív varázsa: várnak, hívnak a bomló hajú fák.

Elrettentő példa

Sokáig rejtegetheted halálos ragályodat a bábeli zavar kellős közepén, míg a döbbent város alsó utcáin híre megy hamar, hogy ott rejtőzöl, elrettentő példa, de mindenkor bátor gondolkodó, ki megfordul még álmaiban néha, ott is, ,,ahol zúg az a négy folyó", ott is, hol Kormos, Pinczési, Pilinszky rendezgeti a csillagok hadát, a tévelygőket csöndben félreinti és megmondja nekik, merre tovább. Kimész egy kis fölfedező körútra, bár nem vagy a jóslatok embere, tarsolyodban Kierkegaard, Zarathustra, fejed fölött Pascal hideg tere.-25-