Szivárvány, 1986 (7. évfolyam, 20. szám)

1986-10-01 / 20. szám

oldás volt a legjelentősebb engedmény. Ezzel párhuzamosan, azt is fel kell idézni, hogy Finnország - hadászatilag fontos terület elvesztése és a szovjettel kötött barátsági szerződés megkötése után különleges politikai státuszra tett szert. Olyan semleges országgá vált, amelyben a többpártrendszeres, demokratikus államrend fennmaradt, de a finneknek a nemzetközi politikában álláspontjukat Moszkva engedélyétől kellett függővé tenniök minden lényeges kérdésben... Jugoszlávia helyzete — bizonyos mértékben — szintén ezek közé a jelek közé tartozott, mert hiszen Hruscsov 1955-ben Canosszát járt Titónál és burkolt formában elismerte Jugoszláviának azt a jogát, hogy a nyugati világgal intenzív kapcsolatokra tegyen szert. Azaz, abban az időben, Jugoszlávia szintén kivételes helyzetet küzdött ki magának Moszkvával szemben.

1956 februárjában elhangzott a szovjet pártkongresszuson Hruscsov híres beszéde, amelyben Sztálin bűneit brutális őszinteséggel feltárta és elítélte. Közben a szovjet Gulág kapui is félig kinyíltak a politikai foglyok előtt. Ez a beszéd Magyarországon és a többi orosz uralta országban csak fázis késéssel vált ismertté, amikor véreskezű hóhérokat, mint például Rákosit, orosz, nyomásra ki kellett űzni a hatalomból. Ez a beszéd nagy remények forrásává vált és táplálta a nyár során az írók, reformista kommunisták és lázadó intellektüelek bátor harcát Magyarországon és Lengyelországban.

Az első robbanás 1956 júniusában, Poznanban, felkelés formájában tört ki, amely nem váltott ki szovjet katonai beavatkozást, hanem ellenkezőleg, meglepő események gerjesztőjévé vált.

Miután a szovjet külpolitikát mindig hagyományos orosz hadászati érdekek irányították, ezeknek az európai vetületét nekünk magyaroknak különösen alaposan kellett elemeznünk azokban a kritikus forradalmi napokban. Axiomatikus volt, hogy a Szovjetunió nem akarja kiengedni Kelet-Németorsz.ágot uralma alól. Ehhez biztosítania kell a Kárpátoktól északra terülő lapályos hadiutat, — amelyen minden Oroszország elleni katonai támadás történt a múltban. így Lengyelországot kevésbé engedheti ki a kezéből, mint Magyarországot, amelynek a hadászati jelentősége ebben a képben elhanyagolható volt. Jegyezzük meg azt is, hogy Kárpát- Ukrajna, azaz az. Északkeleti Felvidék orosz uralma garanciát nyújt a Szovjetuniónak arra, hogy hadműveleti jelentőségű útjait Magyarország képtelen lenne megzavarni... Hiszen ezért szerezte meg ezt a területet a háború után.

A hadászati érdekekből folyó, esetleges szovjet lépések elemzése során igen fontos szerepet játszott az, ami Lengyelországban történt. Poznan után ugyanis, egy korábban hazafias gondolkozásúnak tartott reformista kommunistát, Gomulkát, dobták fel a nemzeti érzések, aki nemcsak börtönből szabadult, hanem a népakarat vitte előre a kommunista párt főtitkári állása felé. Ennek megakadályozására, Hruscsov és három szovjet Politbüro tag október 16-án, váratlanul Varsóba repült. Burkolt, de határozott katonai beavatkozással fenyegetőztek... A lengyelek azonban nem-91 -