Szivárvány, 1986 (7. évfolyam, 20. szám)

1986-10-01 / 20. szám

Miközben az egész világ érdeklődése Magyarország felé fordult, a New York-i magyar delegáció még október 26-án is tétlen volt, sőt október 27- én sem kérte a BT összehívását.

A helyzet megmentésére, október 27-én az amerikai, angol és francia országok fődelegátusai kérdéssel fordulta a BT soros, francia elnökéhez. Bemard Cornut Gentille-hez és kérték az ülés sürgős összehívását és a „magyar helyzet” napirendre tűzését.

Indokolás:., a magyar nép Béke-szerződésben biztosított jogait idegen fegyveres erők erőszakosan elnyomják.”

A beadvány nem fejezte ki a valódi helyzetet, hiszen október 27-én a magyar nép drámai küzdelmét vívta és a szovjet tankok Budapest utcáin dübörögtek. Mégis: a három nagyhatalom nem kért többet, mint a magyar ügy napirendre tűzését és a Szovjetuniót meg sem említve. A beadványhoz határozati javaslatot nem csatoltak.

Az ülést október 28-án, vasárnap délutánra a BT elnöke összehívta.

Koós-Konduktorov a három nagyhatalom fenti beadványára megmozdult és levelet intézett a BT elnökéhez, kérve, hogy az ülésen jelen lehessen és felszólalhasson. Ugyanis Magyarország nem volt tagja a BT-nek és ilyenkor az érdekelt, de bármely delegáció is kérheti, hogy az ügyhöz hozzászóljon. A BT elnöke a kérést teljesítette.

Az október 28-i ülésnek egy feladata volt: a magyar ügyet napirendre tűzni. Ez általában rövid időt vesz igénybe és utána jön az érdemi vita.

A magyar ügyben nem ez történt.

Az eljárási szabályok szerint az összehívást kérő delegátus, vagy delegátusok egyike elsőnek szólal fel, indokolva a javaslatot. Ez esetben Cabot Lodge (USA) volt a memorandum előadója. Mielőtt azonban Lodge megszólalt, Szoboljev — ügyrendi kérdésben — szót kért.

Az ülés d.u. 4 órakor kezdődött és este 10 óra előtt 10 perccel ért véget. Ennek majdnem a felét Szoboljev beszélte át, „ügyrendi” kérdésben. Szoboljev után a BT elnöke végre — a magyarországi helyzet — napirendre tűzését feltette szavazásra: kilencen mellette szavaztak; Szovjetunió ellene; Jugoszlávia tartózkodott a szavazástól.

Ez körülbelül 6 órakor történt és végre megkezdődhetett az értelmi vita.

De nehezen kezdődött. Ugyanis mielőtt Lodge beszélt volna, általános meglepetésre Koós jelentkezett:

— Ügyrendi kérdésben szeretnék szólni.

Ez volt az első négy szó, ami a magyar delegáció részéről a forradalom ideje alatt az ENSz-ben elhangzott, meglepetést okozva, mert az ügyrendi felszólalás — általában halogatást, tiltakozást jelent.

Koós-Konduktorov ez alkalommal mégsem jutott szóhoz, egyrészt Lodge erélyesen tiltakozott, mondván:

— Felszólalási jogomat nem adom át, ahhoz ragaszkodom. —

De mégsem emiatt maradt Koós néma, hanem a BT elnöke kioktatta, ami ritkán fordul elő az ENSz-ben vagy a BT-ben, — csakis, amikor valaki- 77 -