Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)

1985-09-01 / 17. szám

1985 őszén, Németország egyik legprominensebb könyvkiadója, a Suhrkamp fogja megjelentetni Petri György válogatott verseit. Tudomásom szerint 30, azaz harminc év óta nem került nyilvánosságra Németországban kortárs magyar költőtől önálló kötet. Ez az ,.ősbemutató” Petri György költői nagysága mellett, a német kiadók figyelmetlenségét is bizonyítja.

Májusban, amikor P.Gy. Németországban járt, hogy a kiadással kapcsolatos hivatalos ügyeket elintézze, sikerült — közel négy év után először — néhány napot újra együtt töltenünk. Ebből az alkalomból készült e beszélgetés, minden előzetes kérdés-felelet egyeztetés nélkül, reggeli és ebéd között a konyhában, egy üveg ital, egy csomag cigaretta és egy kismagnó társaságában ... (FP)

Feltételes szabadlábon

Farkas Péter interjúja Petri Györggyel

FP: Az utóbbi években, mintha megmozdult volna valami Magyarországon. Ezernyi jel mutat arra, hogy mind a gazdasági, kulturális, de még a politikai élet terén is — a kelet-európai viszonyokat tekintve — szokatlan „fűszerű” szelek fújdogálnak. Sokan demokratizálódási folyamatról beszélnek. Mennyiben tekinthető ténylegesnek ez a demokratizálódási folyamat?

PGY: Mindenekelőtt azt mondanám, hogy már maga a nyelvhasználat kifejezi, miről van szó. T.i. nem demokráciáról beszélünk, hanem demokratizálódási folyamatról. Ez azt jelenti, hogy kezdünk Magyarországon viszonylag elviselhetően élni. De szó sincs arról, hogy ez a folyamat, a szó eredeti értelmében demokráciához fog vezetni. Nem vezethet oda. Ez az egypártrendszer keretei között elképzelhetetlen. 1968- ban, Csehszlovákiában az emberarcú szocializmusról volt szó. Magyarország pillanatnyilag a legkevésbé állatias arcú szocializmust képes megvalósítani... Miért törekszik a rendszer önmaga demokratizálására? Durván és nyersen a nyugati hitelek miatt folyamatosan bizonygatnia kell, hogy milyen tökös kis ország vagyunk. Aztán egy kicsit kezdik elhinni az állami és pártvezetők a nyugatnémet sajtó dicshimnuszait, és talán próbálnak alkalmazkodni hozzá. Nyilván némi büszkeséggel tölti el őket, hogy mennyire népszerűek idekint, és hovatovább azt hiszik, hogy valamilyen csodálatos dolgot csináltak Magyarországon. Az utóbbi években egy józan, pragmatikus vezetés alakult ki, amelyik igyekszik tudomásul venni a külső, belső körülményeket, de azt mondják, hagyni kell az embereket, csinálják, amit tudnak. Magyarországon sikerült a szocializmus vívmányaként újra bevezetni a 16 órás munkaidőt. De ezt- 87 -