Szivárvány, 1985 (6. évfolyam, 17. szám)
1985-09-01 / 17. szám
jában — fölülépítményében az ó-görög, illetve a római arisztokratizmust példázza. Szent Ágoston írásai valójában a római birodalom megmentésére szánt mentő ötlet volt. A kereszténység államvallásra való törekvésének buzgóságában sok mindenben az eredeti tanítás ellenkezőjét építette be szervezeti mechanizmusába. A protestantizmus demokratizálta a kereszténységet, vagy legalább is megnyirbálta az ember isteni ambícióit. A protestánsok és katolikusok közötti feszültség központjában ma is a pápa isten-keletű tévedhetetlenségének kérdése áll. A képviseleti (közvetett) demokrácia és a proletárdiktatúra az ó-görög és a judeo-keresztény model megtévesztésig agyonkombinált keveredésének cinikus változata. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy Határ Győző „nem eléggé szkeptikus” (vagy túlságosan belenyugvó) az ember Istent játszó ambícióival szemben amikor a GÉNSZERELÉSRŐL így nyilatkozik: „a génszerelés úgy el fogja söpörni a társadalmistákat — rögeszmés társadalmukkal és annak kategóriáival egyetemben — mint az ítéletidő szele a pelyvát a génszerelés lehetővé teszi, hogy a munkamegosztás a biologikumba mindenestül bele legyen horgonyozva a génszerelés lehetővé teszi a szabadság újrafogalmazását és széttartó irányokba való különválasztását a munkaféleségek, foglalkozások-mesterségek irányterületének elkalpózásával az idegrendszeren a génszerelés lehetővé teszi, hogy az emberi termitáriumban, a termeszeknél milliószor magasabb fokon, szálanként szétválasszák a részműveleteket és mindegyikhez biológiai „átigazítással" egyedi, műveletvégző pattern-embereket rendeljenek a szabadságromantika légkörében nevelkedett elme számára mindez tán iszonyú; de ez mit sem változtat e két alapvető tényen: a génszerelés elkerülhetetlenségén; és azon, hogy az „átigazított”, részművelet-végző pattern-ember nemcsak hogy nem érzi mindezt iszonyúnak, hanem épp ellenkezőleg, sikeres „átigazítás” után a pattern szerinti műveletvégzésben leli boldogságát” (A rákóra ideje, 201.O. #81) Továbbá: „hogy az ember szabadságra törekvő lény — ezt a kizárólag lerendezésen, érzelmeskedő, poétás evidenciákon alapuló évszázados apodiktikumot kikezdte a génszerelés fenyegetése...” (A rákóra ideje, 119.o. #74) JÓL ÉRTELMEZZÜK-E? 1. Hogy az ember szabadságra törekvő lény arra közöttünk maga Határ Győző állít eszményi példaképet. 2. Hogy valami feltarthatatlanul bekövetkezik — lesz, akad valahol valaki, aki a génszerelést megvalósítja, nem elég ok arra, hogy azt elvileg elfogadjuk.-64-