Szivárvány, 1984 (4. évfolyam, 12. szám)

12. szám

Az Úr nevében

„A szent püspök pedig a legderekabb katonák nagy sokaságát a város palánkján állította föl.”

...„Az ütközet idején a püspök magára véve a stólát, lóra ült és sem pajzzsal, sem páncéllal, sem sisakkal nem vértezte magát, miközben minden felől csapkodtak körülötte a nyilak és a kövek, érintetlenül és sértetlenül maradt.”

Ellenpont: „Konrád herceg a nagy melegtől levette sisakját és egy torkába elölről belefuródó nyíl által ütött seb következtében elesik.” (Ezek szerint most már jó nyilazók voltak a magyarok, vagy nem?)

Az ütközetek Dávid zsoltárainak kíséretében, csaták előtti szent áldozásokban és Mihály arkangyal jelvényeinek zászlói alatt dúlnak. Jellegzetes, hogy az egyházi krónikákban Jézus nevét egyszer sem említik.

Az európai kiskirályságok bibliát játszó színpadán a magyaroknak az ördög szerepe jutott, kivel eddig csak lélekben küzdöttek, most kezükkel is harcolhatnak ellene.

Az egyház a szent háborúk kulcsát az ó-testamentumban találta meg és ironikusan, amint a pogányok közvetlen veszélye elhárult, a rajnai zsidók tömeges kiirtására használta fel. 1096-ot írunk. Az első keresztes hadjárat idejét.

Az Encyclopedia Britannica különben kimért hangjától eltérően ezt írja: „Minden élőt lemészárol, bokáig vérben áll, majd nyugovóra térve az oltár előtt örömkönnyeket hullat, mert vajon nem-e az Úr borsajtójának nedve piroslik rajta?” (:A)

Kitérés: Az ó-testamentum előtérbe helyezése és annak általánosabb megismerése teremtette meg az első reformációs gondolatokat, amelyek később az egyház szakadását idézték elő. Tudjuk, hisz ott voltunk...

A beszéden alapuló kultúra és az írott krónikák

Különbséget kell tennünk a beszéden alapuló kultúrák lejegyzett emlékei és a krónikák között. Az előbbiek ugyanis különleges szerepet tulajdonítottak magának a nyelvnek is a hagyományok szószerinti továbbadásában. A nyelvnek ez a megkötöttsége különösen döntő szerepet tulajdonított számoknak, neveknek, stb.

A bibliai feljegyzések és pl. Homeros írásai még ezeket a szabályokat követték. Schliemann Homerost követte és Layard a bibliai utalásokat igazolta. A krónikák nyelve „az Isten mindenütt jelen van” elve alapján arra szolgál, hogy a mondanivalót megvilágosítsa. „A közeg a mondanivaló” közvetlen megnyilvánulása. Ezen kívül más értelmük nincs. A krónikák ugyanazzal a céllal íródtak, tehát az adatok összehasonlítása tárgytalan. Ez különösen a magyar sereg számadataira, elesettek és foglyok számára vonatkozik.-78 -