Szivárvány, 1984 (4. évfolyam, 12. szám)

12. szám

Az emberi tudás kérdései ,, Semmi sem tanulmányozható be­hatóan, ha azt tanrendbe foglaljuk és tantárgyként fogjuk fel” Marshall McLuhan. Tudásunk alapját az emberi valóság igenlő ereje határozza meg. Tu­dásvágy nélkül nincs megismerés. A nyíltság befogadó képességünk alap­­feltétele. A valóság lehet bizonytalan, de létezésünkbe vetett bizalmunk azt végső fokon igennel ellensúlyozza. Ez Éva szerepe „Az ember tragédiájában”. A jin elemet egybevágóan kiegészítő jen. „Elkerülheti-e az ember azt, hogy tévedjen, ha akaratában meg akar szabadulni a tévedéstől, vagy ettől csak úgy szabadulhat meg, ha olyan képességekre tesz szert, amelyek a tévedésektől megóvják?” (5) A tudás Plátonnál a káoszt helyettesítő kozmosz. Ezt a befogadótekintet nélküli igazságkeresést az egyisten imádás szakította meg, amikor kimondta: „Ne legyenek neked idegen isteneid előttem.” Ez jelentette a tudomány és a vallás különválását is. Egyszersmint azt is jelentette, hogy a vallás tudományos igényei fokozatosan kiapadtak és a tudományok átfogó ereje és etikai követelményei elforgácsolódtak. Ez a folyamat mind a két oldalról mind a mai napig tart. A történelem előtti ember számára a mindennapi élet, a tudományos megismerés és a vallás egy volt. Sokrates szerint a tudomány, amely nem rendelkezik semmilyen építő céllal, nem más mint fortély. A megismerésbe vetett bizalom révén a tudás előzőleges odaadás eredménye, tehát elkötelezett. A tapasztalat és az összegezés egybe tar­tozik. Az összegezés a rögzíthetőség és kifejezhetőség árán történik. Már a nyelvszabta korlátok miatt is. Kari Popper szerint a gyakorlati tudományok játékszabályai a mód­szertani szabályok, megegyezésen alapulnak. Az elméletek sorsa végső fokon elhatározáson múlik. Az elhatározás pedig az észszerű gondol­kodásba vetett bizalomban nyilvánul meg. Carnap szerint a nyelv belső szabályai is szabad választásra utalnak. Feltételesen más szabályok is alkalmazhatóak ...” A megtűrés elve nemcsak a mennyiségtanra, hanem a logikára is vonatkozik.” (6) Wittgenstein későbbi műveiben maga is beismerte a tetszés szerinti nyelv alkalmazásainak feltételés lehetőségeit. Thomas Kuhn kimutatta, hogy a tudományos elméletek meghatá­rozásában a logikán és a tapasztalaton kívül más szempontok is érvé­- 72 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom