Szivárvány, 1983 (4. évfolyam, 11. szám)

1983-09-01 / 11. szám

G ÖSZTÖN YI PÉTER „A koncert nemsokára kezdetét veszi” — A 2. magyar hadsereg pusztulásának előtörténete — Negyven évvel ezelőtt, 1943. január 12-én indult meg Voronyezs és Pavlovszk között a Don folyó szakaszán az a nagyerejű, jól szervezett és kitűnően vezetett szovjet támadás, amely a magyar arcvonalat több he­lyen áttörve végsősoron a Második Magyar Hadsereg pusztulását okozta. Azóta először az elhallgatás, majd a politikai indítékú torzítás, illetve legendák sora vagy épp otromba hamisítások kísérik útján e szerencsétlen sorsú hadsereg történetét. Mint Magyarországon, mint pedig Nyugaton hiányzik még az akkori történéseket minden oldalról és főleg szenvedélyek nélkül megvilágító alapvető (vezérkari) munka, jóllehet ezekre az elmúlt években megvoltak a lehetőségek. Résztanulmányok léteznek ugyan, egyetemi disszertációk is és eléggé gazdag a memoárirodalom is. Ezek azonban nem adnak feleletet a számos és részleteiben is bonyolult prob­lémákra. Nevezetesen hogyan folyt le a Donnál az a nagy, húsz napig tartó csata, amelyet egyesek (helytelenül) Moháccsal hasonlítanak össze, mások viszont (helyesen) Magyar Apokalypszisként emlegetnek. Ezen írásunk — már terjedelme miatt is — csak vázlatot kíván nyúj­tani a Második Magyar Hadsereg doni tragédiájának előtörténetéhez. Az elmúlt esztendőkben napvilágra kerültek olyan okmányok és doku­mentumok, amelyek részben ellentmondanak az eddigi ismert megállapí­tásoknak, és a tényeket magukat, új megvilágításba helyezik. A Második Magyar Hadsereg előtörténete tulajdonképpen 1941. június 27-ével kezdődött. Ezen a napon adta fel a királyi Magyarország addigi úgynevezett „háborút nem viselő” státusát és a máig is kiderít­hetetlen eredetű kassai bombázás hatása alatt a hitleri Német Birodalom oldalán fegyvertársként részesévé lett annak úgymond Keleti Hadjá­ratának. Finn, szlovák, román és olasz csapatok mellett a magyar ki­rályi honvédség egy gyorshadtesttel, a későbbiekben pedig megszálló feladatokat ellátó, front mögötti területeken alkalmazott rendfenntartó hadosztályokkal vette ki a hadjáratból részét. Az új politikai konstelláció — a szovjet-brit szövetség léte — Horthy Miklós kormányzóra és kon­zervatív beállítottságú környezetére hamarosan kijózanítóan hatott. 1941 őszén eredményes lépések történtek a honvédcsapatok egy részének Oroszországból való visszahozatalára. így vonták ki az arcvonalból a gyorshadtestet, amely 1941 decemberében érkezett vissza Magyarország­- 84 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom