Szivárvány, 1982 (3. évfolyam, 8. szám)

1982-09-01 / 8. szám

FFHFh 1. sz. ábra. A Kner f. Hangrendszer sematikus vetülete. FF KFT! Erre munkája 11. old. 3. bek.-ben maga Kner is utal: „A színek rez­gési száma nincsen pontosan lefektetve, illetve a spektrumban a „színek helyzete” a Frauenhofer vonalak szerint vannak csak megállapítva”. A Frauenhofer vonalak kérdése és eredete teljesen tisztázott. A nap kromoszférája e vonalak megfelelő sugarait elnyeli, így helyettük a szín­képben sötét vonalak lépnek fel. Frauenhofer csak a látható spektrum elnyelt színeiről tesz említést, azonban hasonló vonalak fellépnek az ultraviolett és az infravörös színképben is. A 12. old. 1. bek.: „Meg kell határozni, hogy hol van a spektrumban a „piros” a „sárga” a „kék” ideálszínek megfelelője, amely a fizikában nem, hanem a festékanyagok keverésénél döntő”. Hiányérzetét, előre­látásnak, vagy előre megérzésnek is tekinthetjük, hiszen az alapszínek kategorizálásá később mégis megtörtént optikai és fizikai alátámasz­tással. Kner a „színhálózatának” középpontjába egy olyan színsort helyezett, amely, — szavait idézve — „az intenzitás legmagasabb fokán álló, telí­tett színekből van összeállítva. E középbázistól azután a szín lassan át­megy a fehérbe, míg lefelé haladva a subcontra oktáva színei már alig különböztethetők meg a feketétől”. Említett előrelátását igazolja az, amit írásában „az intenzitás leg­magasabb fokán álló telített szín” meghatározással ír körül. Ez a fogalom ma már nemcsak váromány, hanem egy kiinduló bázis lett. Értekezésének 15. old. 3. bek.-bői idézve: „kevert színnek látunk egy helyen, egyszerre fellépő színeket”, Kner ezzel a pointillistákra utal, akik a különböző szí­- 95 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom