Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)
2007-11-01 / 6. szám
10. oldal «lîîVAKÔfrî 2007. július ELHALLGATOTT TÖRTÉNELEM -JAPÁN BOMBÁZÁSA A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN „Az a véleményem, hogy ennek a barbár fegyvernek alkalmazása Hirosimában és Nagaszakiban nem volt lényeges segítség a Japán elleni háborúnkban. A Japánok már majdnem vereséget szenvedtek és készek voltak a fegyverletételre. ...Annak első alkalmazása során ... mi olyan etikai mércét alkalmaztunk, amely közös a sötét korszakok barbárainak mércéjével.” William D. Leahy légi admirális (kinevezve az Egyesült vezérkar főnökévé 1942. július 6-án.) A második világháború utolsó hónapjai A második világháború utolsó hónapjaiban LeMay vette át a fő légierő parancsnokságát Japán ellen és változtatott a légierő taktikáján. A nappali precíziós bombázások helyett 325 B-29-es repülőgépen gyújtóbomba-nyalábokat helyeztetett el, és 1945. március 10-én megparancsolta, hogy ezek 5000-9000 láb magasságból bombázzák Tokiót. Követve George C. Marshall tábornok 194l-es elgondolását, miszerint japán városok szegényebb területeit gyújtóbombával kell támadni, Le May bombázói 1945. március 9-ről 10-re virradó éjszaka Tokiót vették ostrom alá. A zsúfolásig telt faházakra 1665 tonna gyújtóbombát dobtak. Le May később úgy emlékezett, hogy néhány robbanó bombát kevertek hozzá a gyújtóbombákhoz, hogy demoralizálják a tűzoltókat (96 tűzoltóautó porrá égett, és 88 tűzoltó meghalt). Az első éjjel okozott pusztítás katasztrofális volt: a légitámadás elhamvasztott a városból több, mint 16 négyzetmérföldet, és megölt 100 000 embert. A második világháború hivatalos légierő-története szerint „a háború során nem volt másik olyan légitámadás sem Japánban, sem Európában, amely ennyire pusztító lett volna életben és vagyonban”. Le May bombázói hónapokon át minden éjjel bombatámadást intéztek, irgalmatlanul folytatták gyújtóbomba-hadviselésüket - a lángok teljesen vagy részlegesen elpusztítottak 63 japán várost, meggyilkoltak fél millió embert és 8 milliót otthontalanná tettek. „A japánok megölése abban az időben túlságosan nem zavart engem... Feltételezem, hogy ha elveszítjük a háborút, engem háborús bűnösként elítéltek volna... Minden katona gondol valamit annak erkölcsi vonatkozásairól, amit csinál. De minden háború erkölcstelen, és ha hagyják, hogy ez zavarja Önöket, akkor nem jó katonák.” 1945. májusában a Japánra ledobott bombák 75%-a gyújtóbomba volt. A Time magazin kedvelői ennek folytatására éreznek kedvet, akik kifejtik, hogy ..megfelelően lángra lobbantva a japán városok úgy fognak elégni, mint az őszi legyek”. - Le May hadjárata mintegy 672 000 japán életét vette el. Az amerikaiak teljesen figyelmen kívül hagyták a császár jelentőségét, akit a japánok istenként tisztelnek. 1945 áprilisában és májusában Japán a semleges Svédországon, és Portugálián keresztül három kísérletet tett a háború békés befejezésére. Április 7-én Mamoru Sigemicsu külügyminiszter találkozott Widon Bagge svéd követtel Tokióban, és megkérte, „puhatolja ki, hogy az USA és Nagy-Britannia milyen békefeltételekre gondol”. De hangsúlyozta, hogy, a feltétel nélküli megoldás elfogadhatatlan, és „ a császár érinthetetlen”. Bagge átadta az üzenetet az USA-nak, de Stettinius külügyminiszter azt mondta a svédországi USA-követnek, hogy „ne mutasson érdeklődést és ne tegyen semmilyen kezdeményezést ebben az ügyben”. A hasonló japán békekísérletek Portugálián keresztül május 7-én, majd ismét Svédországon keresztül május 10-én hasonlóképpen eredménytelennek bizonyultak. Tizenegy héttel később, május 23-án következett be a csendes-óceáni háború legnagyobb légitámadása, amikor 520 hatalmas B-29 négymotoros nehézbombázó 4500 tonna gyújtóbombát vetett a már összerombolt japán főváros központjára. A felrobbanó gyújtóbombák orkánszerű szelet keltve elpusztították Tokió üzleti központját és vasúti pályaudvarait és elhamvasztották a Ginza szórakoztató kerületet. Két nappal később, május 25-én 502 négymotoros nehézbombázó gép második hulláma alacsonyan repülve Tokió felett, mintegy 4500 tonna rombolóbombát vetett Tokióra. Ez a két B-29-es légitámadás együttvéve 56 négyzetmétert pusztított el a japán fővárosból. „A gúlába rakott holttesteket teherautókon szállították el. Mindenütt érezhető volt a halál és füst bűze. Láttam az utcák kövezetén azokat a helyeket, ahol az emberek elevenen elégtek. Végre megértettem első kézből, mit jelent egy légitámadás. Émelyegve, rémülten fordultam vissza.” Fussako Sasaki A három fö háborús bűnös Jaltában William D. Leahy ■ . ta —... hE 'V.V», Egy ENSZ-Projekt 1945 májusában a háború utáni stratégia tervezői, vagy ahogy ők szeretik nevezni magukat, a „Világegyetem Urai” összegyűltek San Francisco-ban az elegáns Palace Hotelben aláírni az ENSZ alapító okiratát. Több vezető személyiség visszavonult egy privát megbeszélésre a kerti teremben. Stettinius azért hívta össze a találkozót, hogy megbeszéljenek egy sürgős témát: a japánok privát úton már békéért folyamodtak, ami súlyos válságot jelentett. Az atombomba csak további néhány hónap múlva lesz kész. „Már elvesztettük Németországot. Ha Japán kilép a háborúból, nem lesz olyan élő népesség, amelyen kipróbálhatjuk a bombát” - mondta Stettinius. „De Külügyminiszter Úr, senki sem hagyhatja figyelmen kívül ennek a fegyvernek iszonyatos erejét” - jegyezte meg Alger Hiss. „ Mindazonáltal” - válaszolta Stettinius - „a mi egész háború utáni programunk függ attól, hogy rettegésben tartjuk a világot az atombombával”. „A cél elérésére egy hatalmas tételre van szükségük. Mondjuk 1 milliós tételre” - fűzte hozzá John Foster Dulles. „Igen, mi egy milliós tételt remélünk Japánban. De ha ők leteszik a Ifjabb Edward Alger Hiss, akit Stettinius elítéltek, mint külügyminiszter kommunista és szovjet kémet nyerünk semmit sem.” - mondta Stettinius. „Akkor őket háborúban kell tartani, amíg a bomba elkészül” - indítványozta Dulles. „Ez nem probléma. Feltétel nélküli megadás.” „Ezt nem fogják elfogadni. Megesküdtek, hogy megvédik a császárt” - jegyezte meg Stettinius. „Pontosan” - mondta Dulles. John Foster Dulles Truman elnök „Tartsuk Japánt háborúban további három hónapig és bevethetjük a bombát a városaikra. A háborút úgy fogjuk befejezni, hogy a világ, összes népe rettegni fog tőlünk és engedelmeskedni fog az akaratunknak.”
