Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)
2007-01-01 / 1. szám
10. oldal «lîîVAKÜfcî 2007. január-február Dr. Érdy Miklós MIT KELL TUDNI? AZ ÁRPÁD-SÁVOS ZÁSZLÓ KORAI TÖRTÉNETE A Képes Krónika iniciáléjainak tüzetes vizsgálata tette lehetővé az Árpád-sávos ősi magyar zászló legrégibb történetének követését és kibogozását. A Képes Krónika művésze Hertul fia, Miklós. A szöveg írója Kálti Márk. (Képes Krónika, Chronikon Pictum, 2 kötet. Budapest, Magyar Helikon, 1964). Róla azt írja a Krónika hasonmás kiadásának a Bevezetője: „Vérbeli író tehát a krónikás, aki a reneszánsz hajnalán átmeneti az egyház által semmibe vett vagy éppen feledésre ítélt mondákat és hősi regényes történeteket.” A Krónika szövegéről kimutatták (15.old), hogy a Gesta Ungarorum-ból és ennek II. Géza korabeli (1141-1162) folytatásából, továbbá Kézai Simon Gestá-jából (1283) szerkesztették össze és 1332-ig Károly Róbert történetével is kiegészítették. Kálti Márk a Krónika kezdősorai szerint annak írása megkezdésének évében, 1358-ban, a székesfehérvári bazilika őrkanonoka lett. Az itt őrzött krónikák, oklevelek indíthatták a krónikaírásra - írja a Bevezetés. A művészt, Hertul fia Miklóst, Nagy Lajos király udvari címerfestőjének nevezi. Birtokadományozó oklevelében nagy elismeréssel ír Miklós művészetéről, mely ’királyi felségünket ... gyönyörködteti’. Amikor tehát a Képes Krónikát követjük az Árpád-sávos zászló korai történetében, a nemzetségek hagyománya, a királyság legkorábbi idejéig visszanyúló oklevelek és birtokperek története az, amely a magyar felségjelvények történetének a hitelességét biztosítja. III. BÉLA (1172-1196) (1. kép). Nagy magyar király, II. Géza fia, egy időben a bizánci császári trón várományosa, páncélingben, koronával a fején, baljában az Árpád-sávos zászlót tartja, négy piros és négy fehér sávval. A zászlón a felső két sáv meg van hosszabbítva, hogy így a szél könnyen lengethesse. III. Béla fiai I. Imre és II. András. Az ő címerpajzsuk szintén az Árpád-sávokat mintázza, úgy, hogy szembenálló oroszlánok vannak a piros sávokban. Az Aranybulla pecsétjén is ez az Árpád-sávos címer van, az oroszlánok között egy-egy szívvel. A legalsó sávban egy hátranéző oroszlán van. A MOGYORÓDI CSATA (1074) Az akkori király, Salamon serege harcol a nyolc sávos piros-fehér zászló alatt. Szemben Salamonnal van Géza herceg serege, melyet fivére, László herceg (a későbbi Szent László király) vezet. László lándzsájának hegye Salamon mellének van 1. kép szegezve, hisz a mogyoródi csatában a testvérek győztek. Apjának, I. Endrének ígérete ellenére, a gyermekkorban titokban megkoronázott Salamon apósához a német császárhoz menekült. I. Béla, majd fia, I. Géza követte a trónon Salamont. Egy másik a megfutamodást ábrázoló miniaturában az üldözőire visszatekintő Salamon jobbjának kard, baljában Árpádsávos pajzs van jelezve, hogy a mindenkori királyt illetik meg az Árpád-sávok. A MÉNFŐI CSATA (1044). Az Árpádsávos zászló korai használatának ismeretét (mint azt alább leírjuk) azonban sikerült kiterjesztenünk jóval a Mogyoródi-csata elé. A 3- képen Aba Sámuel magyar király harcolt fehér lovon az Árpád-sávos zászló alatt a ménfői csatában. Jobb oldalon a győztes III. Henrik német császár van ábrázolva, mögötte serege. Balról a koronás Aba Sámuel serege, ahol a zászlóvivő kezéből a magyar zászló eltört rúdjával a földre hull, jelképezve a vesztes csatát. A Péterhez húzó emberek bal hátul kucsmában elhagyják Aba seregét, mely részben oka a vereségnek. Aba Sámuelt a kép bal szélén karddal átszúrja egy katona, ahogy a koronájáért nyúl, mely vele volt a csatában. A vesztes ménfői-csatában a korona és lándzsa III. Henrik birtokába került, aki azokat a Vatikánba visszaküldte korabeli forrás szerint. Jobb oldalon a császár térdel, szőrruhában hálát adva a győzelemért. Aba király zászlója a nyolc sávos piros-fehér zászló, melyen a legfelső piros sáv volt háromszorosan meghosszabbítva, hogy a szél lobogtassa, tehát abban az időben maguk a zászlók vízszintesen rövidek, kivéve a legfelső sávot. A régi forrásokból ismert, hogy minek kapcsán lehetett Aba Sámuel magyar király, mivelhogy ő nem az Árpád-házból való. Úgy mondhatjuk, hogy Aba Sámuel bár nem Árpád-házi, de az ennél ősibb Csaba házából való. Ezért viselhetett sávos zászlót. Etele fia Csaba, nagyapja Bendegúz tanácsára Khorezmiából nősült és két fia volt: Ed és Edémén. Ed leszármazottai Ügek, Előd, Álmos, Árpád. Csaba másik fiától Edementől származik viszont az Aba nemzetség. Ez minősítette Aba Sámuelt alkalmassá a trónra és arra, hogy I. István nővére legyen a felesége. Aba nem Árpádházi, ő annál ősibb: Csaba-házi volt. A nagyszámú khorezmi káliz jelenléte Magyarországon történelmileg kifogástalanul adatolt. 1. ISTVÁN KIRÁLY (1000-1038). Árpádházi királyainknál még korábban tudunk nyúlni a piros-fehér sávok használatánál. A 4. kép S iniciáléjában I. István királyt látjuk hadi díszben, az apostoli kettőskeresztes és hármashalmos zászlóval és pajzzsal, míg az Árpád-sávok magának a királynak az öltözetén látszanak. Mögötte a glória későbbi szentségét jelzi. Páncélingjét piros-fehér Árpád-sávos csíkozott ruha borítja, mégpedig a klasszikus, fehérben végződő nyolc sávval. Ezen történelmi jelvények használatának helyességében nem kételkedhetünk a bevezetésben leírt körülmények miatt, melyek a Krónika megszerkesztésére és megírására jellemzők. Van még egy adat, mely számunkra fontos, de kilencszáz év választja el az írást és az eseményt. Tehát a hagyomány tükrözheti a valóságot, avagy a korabeli szokás vetítődhetett a korábbi időkre. ATTILA CSATÁJA. Az 5. kép Attila egyik csatáját ábrázolja Cezumor-nál a rómaiak ellen. A dárdáik mellett nyilakkal harcoló lovas hunok seregében Árpád-sávos pajzsot látunk, magasra emelt turulos zászló mellett. A nyolc piros-fehér sávos pajzs a fehér mellett ezüst sávok használatáról írnak. A Képes Krónika arannyal díszes miniatúráin fehér sávokkal jelenik meg az Árpád-sávos zászló. vpouof muoniamnn .1 ül ronpcntinoiicin s. fut' no ír ptmnrmtr crin irflnr a1 'j nulmrconponmr amccm larironr fríhiunt'romraí i b.ni.in.nnunrnrr.urn per riilrní gottiftim oitntf loto h lumgmníinmitr iríifttfii rmmnim fimsnnsffMVfcyf ro"Pjfltumi pjnsinrcmr mi miicntuí t'ffans IbitiAÚr VfnirftjOffúr JOcmirtOi (r.mmn contra .Hum - incmftmu erp. 3- kép Ennek az áttekintésnek a megírását 2006 októberében Budapesten lejátszódó események tették időszerűvé. Ugyanis a forradalom 50 éves évfordulóján felvonuló zászlók jó része a nemzetiszínű lobogó volt, sokukon az ’56-ban kivágott lyukkal, a zászlók másik fele azonban az ősi Árpád-sávos zászló volt. Radies Géza és Juhász László igen jó összefoglalását adták az interneten az Árpád-sávos zászló utóbbi évszázadokban történt használatának. Sőt Lily lányom a Google keresőbe begépelte magyarul az „ Arpad-savos zászló” szavakat és a megjelenő Wikipédia internetes enciklopédia és más cikkek is gazdagon hozzáadtak az ősi zászló ismeretéhez. Radies Gézától megismertük az 1980-ban kiadott 6 tagú magyar bélyegsorozatot történelmi zászlóinkról, amelyek első tagja az Árpád-sávos zászló volt. Radies ugyancsak bemutatta Salamon mogyoródi csatájáról készült miniatúrát a Képes Krónikából. Mi most azért írtuk ezt az ismertetést, hogy a zászló és a pajzs még korábbi alkalmazását is bemutathassuk és megismertessük. Juhász Lászlótól, a Wikipédiából és a többi cikkből a zászló későbbi használatáról tudhattunk meg sok részletet. Használták a zászlót a Rákóczi szabadságharcban is módosított formában az 1700-as évek elején. Rákóczi erdélyi fejedelem volt 1704 és 1711 között. A zászlót módosítva négy piros és három fehér csíkból, tehát hét csíkból alakították ki és a középen a piros sávokba a szabadságharcukat jelképező feliratokat tettek. Ilyen felirat is látszik a pirosban fehér betűkkel, az azonban nem betűzhető ki. 4. kép A zászló újabbkori használata megjelent a második világháború idején, amikor is újra csak módosított formában azt a Nyilaskeresztes Párt alkalmazta. A zászló közepében nagy piros mezőben a párt jelvénye, a nyilaskereszt került középütt a hungarizmust jelképező H betűvel. A központi piros tér meghosszabításaként jelentek meg a sávok egy vagy néha két irányban. A zászló kilenc sávos lett öt piros és négy fehér sávval. Az öt piros sávnak ekkor társadalmi jelentése lett. A Wikipedia leírása szerint az öt piros sáv a parasztságot, a munkásságot, az értelmiséget, a nők-gyermekek-fiatalság csoportját és a fegyveres erőket jelképezte. Ugyancsak kilenc sávos piros-fehér csíkozású pajzsot használt Zsigmond király. Ő nem Árpád-házi király volt. így több párhuzam vehető észre az Árpád-sávos zászlónak a Rákóczi-szabadságharc és a Nyilaskeresztes Párt használatában, azaz a sávok számának megváltoztatása és a politikai célkitűzés zászlóba foglalása. Ezekhez részben hasonló volt I. Imre és II. Endre királyok pecsétjét a piros sávokban a szembenálló oroszlánok alkalmazása (legalul egy hátranéző oroszlán van), bár ekkor a nyolc sáv változatlan maradt. Ők Árpád-háziak voltak. A magyar történelmi zászlók gyönyörű kiállítása van a Hazatérés nevű református templomban Budapesten a Szabadság téren és a bélyegsorozat megléte is különleges. 5. kép
