Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)

2007-07-01 / 4. szám

10. oldal

«lîîVAKÔfcî

► Világközpont előtt, és „ünneplés látszott az arcukon”. Később megerősítették, hogy két letartóztatott úriembernek a Moszaddal ismert kapcsolatai voltak. Noha letartóztatták őket, ennek azonban jelenleg nincs jelentősége, mivel néhány héttel később (!) ki is engedték őket a börtönből, és engedélyezték, hogy visszamenjenek Izraelbe, anélkül, hogy kikérték volna az Igazságügyi Minisztérium közvetlen felhatalmazását. Jól sejtem, hogy éppen ők dobtak be egy doboz cigarettát McGreevy kormányzóhoz?

Ami még nyilvánvalóbb mindezzel kapcsolatban, az, hogy mind a mai napig senki sem vállalta a felelősséget a szeptember 11-i támadásért, az Al Kaidát beleértve. Az egyetlen dolog, ami összeköti ezeket a támadásokat valakivel, Oszama bin Laden videoszalagja, amelyet egy afganisztáni barlangban, az arra alkalmas időben megtaláltak, és amelyen ő a Világkereskedelmi Központ fizikai struktúrájáról és a repülőgépek becsapódásáról beszél. Ennek a szalagnak a hallhatási minősége annyira rossz, hogy minden arabul beszélő objektív analizáló, akitől véleményezést kértek, képtelen volt erre, mivel azt állították, hogy szinte egy szót sem lehetett hallani. Azt hiszem, hogy ennek az eredeti szalag autenticitásának objektív vizsgálata igazolhatná, hogy ez a beismerés hiteles-e, és fényt deríthetne az „Al Kaida” létezése igazságára. De még ha ez a szalag hiteles is, valójában mit bizonyítana? Amint már említettem, köztudott, hogy Oszama bin Laden kapcsolatban van George W. Bush családjával, legalább is másodfokon. így a dolgok nagy összefüggésében valójában milyen jelentősége van ennek? Az, hogy a Kobra Kommandó azt mondta: ő tette?

Összegzésül: az „Al Kaida” nem létezik

és sosem létezett. Ha valóban létezett volna valahol, ahogy ezt nekünk állították, akkor lett volna egy támadás a hazánk ellen. Természetesen, ez negatív bizonyíték, amelyet az adminisztráció arra használ, hogy igazolja az amerikai nép előtt, ők teszik a dolgukat: de amikor valaki tudatosítja, hogy az „Al Kaida” valójában semmi több, mint mesterségesen gyártott ellenség, akkor végeredményben rájön, ők nem tesznek mást, mint tőkét kovácsolnak az emberek félelméből! Mi más problémát tud a jelenlegi adminisztráció felkínálni a dolgozó osztályhoz tartozó átlagos állampolgárnak, mint a biztonság problémáját? És ha a biztonság valójában csak elterelő manőver, akkor mit lehet kezdeni vele? Ráadásul, ha lenne egy szemernyi igazság az „ Al Kaida” erejében, vagy akárcsak a valódi létezésében, akkor sokkal nagyobb ellenállás lett volna Afganisztánban, de főleg Irakban. Ha

2007. május

lett volna egy szervezési struktúra az „Al Kaidán” belül, akkor az iraki ellenállást Önök sokkal hagyományosabbnak tapasztalták volna. Akkor a kommunikációs kapacitásuk és a fegyverarzenáljuk elég lett volna egy hagyományosabb ellenoffenzívára a csapataink ellen, és ők sikeresen végrehajtották volna azt, mivel a mi erőink számszerűen minimálisok voltak. Ez elsőrangú alkalom lett volna legyőzni „a nagy Sátánt” az egész világ szeme láttára. Az ő motivációjuk ennek végrehajtására oly erős lett volna, hogy ahhoz, hogy ezt ne tegyék, a mivoltuk megváltozására lett volna szükség. így azt a következtetést kell levonni, hogy az „Al Kaida” jóformán semmit sem tesz és sosem tett. A császár meztelen és végigfut az udvaron egy nagy hordó olajjal.

(2004-es forrás: Pravda Ford.: Tudós-Takács János)

John Kaminski

A ZSIDÓK NEM HISZNEK A SZÓLÁSSZABADSÁGBAN

Kifacsart történelemszemléletük zsarnokságot és háborúkat szül

(John Kaminski, író, aki Floridában az Öböl-parton él, és amerikai voltát az amerikaiak nevében elkövetett rengeteg szükségtelen gyilkosság után nagyon szégyelli. Internetes esszéi világszerte weblapok százain olvashatóak.)

Három másodperc elég ahhoz, hogy a zsidók hazudjanak nekem. Csak megkérem őket, hogy „meséljenek Izrael történetéről.” Nem fognak igazat mondani.

Az igazság: Izrael bűnöző állam, csak saját törvényeinek engedelmeskedik, amik pedig alapvetően nincsenek. Terroristák teremtették, akik elrabolták a földet eredeti birtokosaitól. A zsidók szerint nem-zsidók ellen minden bűn megengedett. A Talmud és a Torah tanításának is ez a lényege. A Talmud szerint a nem-zsidók marhák. Nézzünk csak szét a világban és láthatjuk, a marhákat hogyan hajtják vágóhídra, különösen Izrael szomszédságában.

Az izraeli katonák palesztin gyerekek fejbelövésére specializálódnak. Amerikában erre a zsidók többsége büszke, bár általában nem engedik, hogy amerikai újságjaik erről írjanak, kivéve a gonosz rasszizmust, ha az mások ellen irányul, különösen a muzulmánok, de akár a feketék és fehérek ellen is, mert ezek közül ők egyik csoporthoz sem tartoznak.

A helyi TV-adóból tudom, hogy helyi zsidók gázai palesztinok megölését és a libanoni benyomulást ünnepelték és helyeselték, ahol a zsidók bombái sok, iskolabuszon utazó gyereket megöltek. Az agyhalott Amerikában manapság ilyen az élet. Cionizált. Mindenki fején mentális sábeszdekli.

Emlékszünk Rachel Corrie-ra, arra a fiatal lányra, akin keresztülment egy buldózer? Szorozzuk ezt be egy olyan számmal, ami elképzelhetetlenül nagy, és pontos képet kapunk arról, hogy a zsidó/cionista/izraeli szörny szívtelen talpa alatt - ami ok nélkül öl, és mosolyog a kiontott vér láttán - Palesztinában milyen az élet.

Ez a legfontosabb kérdés, amivel az emberi fajnak ma szembe kell néznie.

Milyen vallás a judaizmus?! Nem olyan, mint a többi - a keresztények, a muzulmánok, buddhisták és hinduk megváltást hirdetnek annak, aki azt akarja. A judaizmus csak a zsidóké, senki másé. A judaizmusban valójában mindenki más büntetlenül levadászható: meggyilkolható és kirabolható. Idézzük fel azt az izraeli századparancsnokot, akit nemrégen mentettek fel egy enyhébb emberölési vád alól, miután 13 golyót eresztett egy 10 éves palesztin lány holttestébe.

Az emberi faj ellen elkövetett legnagyobb csalás az antiszemitizmus ideája volt, amelyben nyilvánvaló üldözési mániájukkal állandóan önmagukon ejtettek sebet, és ezáltal az emberiség történetének legnagyobb szélhámos csoportja szentté avatta magát, és elhitette az emberi faj egészével, hogy ők a Választottak. A pénztárgépek azóta csilingelnek. A kiontott vérben pedig van valami, amit ezek az emberek szeretnek.

Ötezer évvel később, azután hogy Dániel és mágus barátai mágikus mesterkedéseikkel Babilonban egyszerre találták fel a pénzt és a vallást, a kettő még mindig kibogozhatatlanul egymásba fonódik. A Dán törzs, a Görögországot benépesítő dániták (danaanok), Írország mesebeli népe, a Tuatha de Danaan, szétszóródott a földön, és magával vitte az Ószövetségi elme kultúrgénjeinek etikáját: Amíg hasznod van belőle, ölj bármiért, és nevezd azt szentnek.

Ma a szólásszabadság - és gondolatszabadság - béklyóba van kötve, oly biztosan, ahogy William Blake a hajdani Londonban a szajha átkozódását feljegyezte: „Pestis rohasztja az esküvői ravatalt.”

Ma, a csábító és teljességgel lelketlen amerikai médiaspektrum új irányzatának keretein belül minden megengedett, egyetlen témát kivéve.

A holocaustot. A legérinthetetlenebb témát. Nem vitathatjuk meg. Számos országban - valójában Európa nagy részén - ezért börtönbe vetnek, a kulcsokat pedig trivialitások halmába dobják, és soha többé nem láthatod otthonod. Kérdezzék csak meg Emst Zündelt, vagy bármelyik másként gondolkodó bajtársát, akiket a második világháborút követően, kiadatásuk után Németországban bebörtönöztek, pusztán azért, mert elfogulatlanul elmondták a második világháborúról a tapasztalati tényeket.

Az elfogulatlan, tapasztalati tények pedig azok, hogy a németek a második világháború alatt senkit sem gázosítottak el, hogy a Palesztinába való deportáláson kívül nem volt más, tervezett „végső megoldás”, és hogy a zsidó vezetők örök nagy történelmi szégyene - és valószínűleg Isten a Bibliában ezért átkozta meg őket - az, hogy a zsidó világszervezetek összejátszottak Hitlerrel a zsidók összeterelésében, és halálukat nagyrészt a Szövetségesek 1945-ös bombázásai okozták, ami után tífusz és éhínség tombolt. Izrael alapítói azt akarták, hogy ezek az emberek meghaljanak, mert nem akarták, hogy Izraelbe menjenek. A gázkamrákra nincs megalapozott bizonyíték. Rengetegen meghaltak; a háború ilyen. Az AP (Associated Press) egy 1947-es jelentésében összesen 875 000 zsidó halottról számol be. A hatmillió vallása pedig menetel tovább, és útján egész társadalmakat rombol le.

Egy másik a kifogyhatatlan példák sorából arra, hogy a zsidók miért nem hisznek a szólásszabadságban.

Mialatt most beszélünk, a francia Robert Faurisson professzor több éves börtönbüntetés elé néz pusztán azért, mert az iráni Sahar TV-ben (ami azt illeti, a kedvenc TV-adóm) azt mondta: „Mutassanak bizonyítékot a gázkamrákra”. Ugyanebben a műsorban már kilencszer beszéltem erről a témáról, és Faurissonnál sokkal keményebbeket mondtam. Talán Franciaországba kéne mennem?

Tényleg csak annyit kérünk a zsidóktól, bizonyítsák be, hogy hisztérikus történelem-interpretációjuk igaz,

ám ezt nem képesek megtenni, ezért másokat megvesztegetnek, és olyan törvényeket hoznak, amik megtiltják a téma tárgyalását, mert tudják, hogy az elfogulatlanul megítélt vitában veszítenének.

Ez a zsidók háborúja a szólásszabadság ellen. Vagy elhiszed e hamis, kifacsarodott történelmet, vagy mész a börtönbe. Ha minden gondolatát örökre törölni akarja, azzal a gondolattal, hogy a németek tömegesen elgázosították a zsidókat, még foglalkozhat: olvassa el Paul Grubach kiváló összegzését a vitáról.

Ironikus módon, én úgy hiszem, nagyon kedvező jel a holocaust-revizionizmus jövőjére nézve, hogy a legtöbb nyugati hatalmi-elit nem hajlandó a holocaustrevizionistákkal vitába szállni, csakis inzultusokhoz folyamodik, karrier-tönkretétellel és börtönbüntetéssel fenyeget. Ez azt sugallja a világnak, hogy a holocaustrevizionizmust tényekkel és érvekkel nem lehet legyőzni. A revizionizmus ellenfelei intellektuálisan impotensek, tényekkel, bizonyítékokkal és logikával nem tudják a revizionizmust legyőzni. A „holocaust” egy gyenge, erőtlen ideológia, aminek megvédéséhez különleges törvények, karrier-tönkretétellel és börtönbüntetéssel való fenyegetőzések kellenek.

Szólásszabadság? Felejthető. A zsidók nem hisznek a szólásszabadságban. Zsidók uralják a Kongresszust, a médiát, a bankokat, a filmszínházakat, a központi árulerakatokat, a nagyáruházakat, önkormányzatainkat, az orvosi és jogi szakmákat, iskoláinkat. Zsidók irányítják életünket ezerféle módon, amit észre sem veszünk. Ők beszélnek, mi figyelünk, ahogy Pavlov tanította.

A felszínen úgy tesznek, mintha kicsit az átlagpolgár felett állnának, kimagaslanak a rájuk szabott iskolákban, és magas pozícióba jutnak az állások széles spektrumában, garantálva mások feletti dominanciájukat. Az új maffia kétségtelenül zsidó, és a kormányt is ez irányítja.

A Kongresszusban is így működik. A zsidók és szörnyszervezeteik, az AIPAC és az ADL, jóváhagyása nélkül senki még csak nem is indulhat. Azt a néhány értékes embert, aki átjut a kezdeti szűrőn, az általános választásokon általában összezúzzák, vagy zsidó pénzlavinával és negatív zsidó média-tudósításokkal, vagy ami még rosszabb, megvásárolják, hogy mondanivalójukat bizonyos módon, enyhén kicsavarhassák, és ezzel egy adott kisebb csoportnak kedvezhessenek.

Azoknak, akik azért dühöngnek és hőbörögnek, mert szerintük ez antiszemitizmus, azt mondom, hogy bizonyíték van a bűntettekre, amiket a történelem folyamán egyetlen csoport követett el mindenki más ellen, és az ő beteges pénzéhségük miatt ma a világ nagy része lángokban áll.

Az igazi bűn az, hogy továbbra is folytathatják eddigi tevékenységüket. Az, hogy erről az álnok társadalmi méregről változatlanul nem tudunk eleget, romba dönti az egész világot.