Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)

2007-05-01 / 3. szám

12. oldal «lîîVAKÔfcî 2007. április ►a Kommunista Párt játszotta az irányító szerepet, de ott volt Nagy Ferenc vezetésével a Független Kisgaz­da Párt egy része, a földalatti „Szovjetunió Barátai” nevű társaság, a Teleki Pál közösség és mindazon töb­bi pártok és egyesületek, amelyek az 1939-es válasz­tások során a magyar nép akaratából egyetlen képviselőt sem tudtak beküldeni a parlamentbe. Ez a felszabadító társaság, ahogyan magát nevezte azon­ban elfelejtette, hogy háború alatt, különösen mikor az ellenség már az ország szíve előtt állott, a polgári törvények helyett a háborús törvények szerint mérik a cselekedeteket. Amíg csak politizáltak, addig sem­mi bántódásuk nem történt. 1944. március 19-én a Ma­gyarországot megszálló német erők őrizetbe vették Zsilinszkyt, de pár hónap múlva szabadlábra helyez­ték és senki sem gátolta szabad mozgásában sem őt, sem társait. És ekkor, szabadságuk teljes birtokában követték el nemcsak a legnagyobb baklövést, hanem, a legnagyobb bűnt is a nemzet, az oroszok ellen fegy­verben álló nemzet ellen. Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kiss János vezérőrnagy­­gyal, Nagy Jenő őrnaggyal és Tarcsay Vilmos száza­dossal együtt katonai programot dolgozott ki. A ma­gyar honvédség részéről a Kommunista Párthoz való összeköttetést Pálffy-Österreicher György vállalta, aki biztosította Zsilinszkyéket, hogy tízezer katonát tud rendelkezésükre bocsátani. (Szükséges megjegyez­nünk, hogy Pálffy Györgyöt, a katonai ÁVO volt pa­rancsnokát nem Szálasiék, hanem Rákosi Mátyásék végezték ki Rajk Lászlóval egyetemben.) A szükséges muníciót Makkay Miklós, a fűzfői nitrogéngyár vezér­­igazgatója adta volna az akcióhoz. A terv szerint en­nek a tízezer embernek kellett volna biztosítani azt a korridort, amelyen át a Budapesten levő magyar és német csapatok között a szovjet hadsereg benyomult volna a főváros szívébe és átkaroló mozdulattal a védő csapatokat hátba támadta volna. Az akciót rész­letesen megbeszélték Malinovszky marsall Budapes­ten tartózkodó ágenseivel. November 19-én Bajcsy- Zsilinszky Endre aláírásával az alábbi levelet juttatták el Malinovszkyhoz, mint a II. Ukrajnai Hadsereg veze­tőjéhez és Molotov szovjet-orosz külügyminiszterhez: „Nagyméltóságú Molotov úrnak, mint a Szovjetunió külügyminiszterének. Kegyelmes Urunk! 1944. március 19- - azaz Magyarországnak a németek által való megszállása után azonnal megkezdődött a demokratikus pártok és erők közös munkája, megalakítottuk a Magyar Fron­tot, amelynek parlamenti biztosítékát a Függet­len Kisgazda Párt és a Szociáldemokrata Párt ad­ta. A Magyar Frontnak ezt a szövetségét a Kom­munista Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Katolikus Szervezetek Egyesülete, illetve az azokból ala­kult Keresztény Demokrata Párt, a Legitimisták Szervezete és a különféle kálvinista szervezetek egészítik ki. A Magyar Front a legteljesebb együttműködésben állott Horthy Miklós kor­mányzóval. Ennek a bizalmas együttműködés­nek egyik legfontosabb eredménye az október 15-i kormányzói proklamáció volt, amelyben a Kormányzó az Egyesült Hatalmaktól fegyverszü­netet kért és felszólította a katonaságot, hogy en­gedelmeskedjék további parancsainak. A Kor­mányzónak ez a kiáltványa a nyilaskeresztesek és a németek közbelépése, továbbá ifjabb Hor­thy Miklós elfogása miatt korábban lett felolvas­va, mint ahogyan az eredetileg tervezve volt. Emiatt magyar oldalról a katonai terveket nem tudták végrehajtani. HŐS VAGY ÁRULÓ? Bajcsy-Zsilinszky Endre A Kormányzó személyének kikapcsolása után a Magyar Front arra a megállapításra jutott, hogy ő az egyedüli képviselője az ország demokrati­kus többségének. Az alkotmányos tényezők ki­kapcsolása után a Magyar Front elhatározta, hogy ő veszi át a Kormányzó proklamációjában elhangzott célkitűzések végrehajtását és megin­dítja a nemzeti fölkelést a német megszállók el­len. A Magyar Frontban tömörült pártok és pár­­tonkívüliek mindenekelőtt elhatározták egy nemzeti fölkelés megszervezését. Kitüntetve érezzük magunkat, hogy a Magyar Front és a Fel­szabadító Bizottság kívánságait előadjuk a cél­ból, hogy szorosabb együttműködést biztosítsuk a Szovjetunió, ill. a Szovjet Hadsereg és a felkelő magyar erők között. Ennek az együttműködés­nek lesz az eredménye, hogy megszabadítjuk szegény, súlyos megpróbáltatásokon keresztül esett nemzetünket. Az összeköttetés és az összműködés megvaló­sítására tisztelettel Nagyméltóságod figyelmébe ajánljuk bizottságunkat. Ennek a bizottságnak a vezetője dr. Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár, tagjai pedig Pénzes Géza főiskolai tanár, továb­bá Radványi Imre és Major mérnök. Ennek a bi­zottságnak a feladata kérésünk tohnácsolása. 1) Azok a magyar csapatok, amelyek a Szov­jet Haderők előtt megnyitják a frontot és csatla­koznak, ne tekintessenek hadifoglyoknak, ha­nem önálló magyar hadseregcsoportnak, amely a szovjet haderőn belül, önálló magyar vezetés alatt veszi fel a harcot a németek ellen. 2) Az 1942 óta orosz hadifogságba jutott ma­gyar katonák és munkaszolgálatosok a magyar fölkelő, ill. felszabadító hadsereg kötelékébe osztandók be, hogy magyar vezetés alatt folytas­sák a harcot Németország ellen. 3) Az ily módon felállított magyar felszabadí­tó hadsereg, melynek legfontosabb részét a Bu­dapesten felállítandó munkásszázadok képez­nék, továbbá mindazok a polgári lakosok, akik önként jelentkeznek partizánharcra, a szüksé­ges modern fegyverekkel látandók el. 4) A felszabadított magyar területeken a ma­gyar közigazgatás továbbra is érvényben marad. 5) Ki kell építeni a Szovjet Hadsereg és a még felszabadítandó magyar területeken működő felkelők közötti kapcsolatot. Kérem Nagyméltóságodat, fogadja szívesen a Magyar Front és a Felszabadító Bizottság bizott­ságait, amelyek minden kérdésben Nagyméltó­ságod szolgálatára állnak! Fogadja Nagyméltóságod megkülönböztetett tiszteletem megnyilvánítását. Bajcsy-Zsilinszky Endre. ” A Molotovhoz intézett levélben említett bizottság­nak november 23-án kellett volna Moszkvába repül­nie, de a magyar rendőrség november 19-én pontot tett ennek a katonai összeesküvésnek a végére. Az előbb említetteken kívül még letartóztatták Almássy Pál tábornokot, Révay Kálmán századost, Garay László postaigazgatót, aki a székesfehérvári rádió­­állomást az ellenálló mozgalom rendelkezésére bo­csátotta, és Szalay Sándor nyomdászt. Az ügy annak rendje és módja szerint a magyar katonai hadbíróság elé került és annak vezetőit Bajcsy-Zsilinszky Endré­vel együtt kivégezték. Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Vargha Béla és a többiek csak az orosz felszabadulás után kerültek felszínre. Hogy a kommunisták később a hatalom birtokában mennyire értékelték ennek a tervnek kidolgozóit, azt abból láthatjuk, hogy Al­mássy Pál tábornokot 1947-ben életfogytiglani fegy­­házra ítélték, a Nitrokémia igazgatója halált kapott, míg Makkay Miklós nyugatra menekült. A mór megtette kötelességét, s még csak kezet sem fogtak vele. A Bajcsy-Zsilinszky Endre-féle összeesküvési ügy­ről a magyarországi németellenes front egyik vezető­je, Sulyok Dezső Amerikában megjelent könyvében (A magyar tragédia I. rész, szerző kiadása, New Brunswick, NJ. USA 1954.) azt írja, hogy „Bajcsy-Zsi­linszky Endre kivégzése közönséges gyilkosság volt, minden törvényes alap nélkül.” Ezzel szemben tény az, hogy az egész ügyet a magyar honvédség hadbí­rósága tárgyalta le és perrendtartásszerűen hozta meg ítéletét. Ha Sulyok Dezsőék, a Bajcsy-Zsilinszky Endre által aláírt és a Molotovhoz intézett levélben foglaltakat komolytalan dolognak tekintik, akkor ez a vélemény az ő elvakultságukat bizonyítja. Az ország ebben az időben a szovjet Vörös Hadsereg ellen har­colt, és aki az ellenséges haderőt a fronton harcoló katonaság háta mögé akarta vezetni, az a világ bár­mely nemzetének hadbírósága szerint is kimeríti a há­borúban elkövetett hazaárulás tényét. Sulyok Dezső fentebb említett könyvében azonban elfelejtette kö­zölni a kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre Molotovhoz írott levelét. BARY JÓZSEF EMLÉKIRATA! TISZAESZLARI BŰNPER GEDE TESTVEREK BARY JÓZSEF EMLÉKIRATAI A TISZAESZLÁRI BŰNPER A szerző a világszerte nagy érdeklődést kiváltó bűnpert megelőző vizsgálat vezetője volt. Alapműve először csak halála és a hátborzongató bűntény után 50 évvel jelenhetett meg. Visszaemlékezése részletesen ismerteti a vizsgálat és a per menetét, megdöbbentő fordulatait, eredményeit. A könyv külön értéke, hogy részletesen ismerteti a védelem érveit is, majd pontról pontra cáfolja azt a rideg tényekkel. Kemény borító, 610 oldal. Ár: 3400 Ft. Megrendelhető: GEDE TESTVÉREK BT. 1385 Bp. 62, Pf. 849. Tel.: 349-4552, E-mail: qedetestverek@vahoo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom