Szittyakürt, 2007 (46. évfolyam, 1-6. szám)
2007-11-01 / 6. szám
2007. augusztus «lîîVAKÔfcî 7. oldal Jaine Gardener: ABORTUSZ: A KÓSER MÉSZÁRLÁS Ki mozgatja az abortusz-ipart az USA-ban? Akarnak megkockáztatni egy sejtést? Ha azt mondják, hogy a fő mozgatók és propagálók az abortusz-mozgalom mögött a zsidók, akkor megnyerik a nagydíjat. Amíg természetesen a szaporodást vállaló zsidókat zavarja az abortuszok magas arányszáma az USA-ban és Izraelben, megkockáztatom azt az állítást, hogy ők bizonyosan kisebbségben vannak, különösen az USA-ban. Azt, hogy a zsidók mennyire semmibe veszik a nem-zsidók életét az élet minden szakaszában, jól tükrözi a zsidó orvosok által végrehajtott abortuszok száma (az abortuszok mintegy felét zsidó orvosok végzik), és a zsidó tulajdonban lévő „női klinikák” (az ilyen klinikák mintegy fele zsidó tulajdonban van), ami kiugró arányszám, ha figyelembe vesszük, hogy a zsidók a népességünk kis százalékát alkotják. Különböző emberek nyilvánosan kommentálták már a zsidók aránytalanul nagy számát az abortuszhoz való jogot követelő mozgalomban. Például Kenneth Mitzner, a Neohitlerizmus Elleni életpárti Liga (The Pro-Life League Against Neo-Hitlerizm) alapítója ezt mondta: „Tragikus, de bizonyíthatóan igaz tény, hogy az abortuszt pártoló mozgalom legtöbb vezetője zsidó származású.” Mindenekelőtt vizsgáljuk meg, hogy vélekedik a Talmud az abortuszról. A Misna, a Talmud első része forrásul szolgál annak a zsidó állapotnak megértésére, miszerint az élet csak a születéskor kezdődik, amikor hitük szerint a test egyesül a lélekkel. Ameddig a magzat, illetve annak a legfontosabb része, a feje nem jön világra, nem lehet szó „nefesről” (emberi lélekről), ezért egy meg nem született magzat nem tekinthető élőlénynek a születésig. Az Ószövetségben a Kiv. 21, 22-25 azt mondja, hogy a zsidók nem tekintették a meg nem született életét emberi lénynek, ami tükröződik ennek az időszaknak a törvényeiben: „Ha férfiak veszekednek, s az egyikük megüt egy terhes asszonyt, és az elvetél, de más baja nem történik, akkora kártérítést köteles fizetni az illető, amekkorát az asszony férje követel, és amennyit a bírák megítélnek. Ha azonban az asszony belehal, akkor adjon életet az életért. Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért, égetésért égetést, sérülésért sérülést.” „Szószerinti értelemben és az értelmezés szerint ez a szöveg lefekteti azt az alapvető jogi elvet, hogy a magzat elpusztítása nem tekinthető büntethető gyilkosságnak. A meg nem született halála csak pénzbírsággal büntethető, és főbenjáró büntetés nem alkalmazható. Csak ha az anyát éri sérelem, vagyis, ha az anyát megölik, a főbenjáró büntetésre vonatkozó törvénynek akkor van jogkövetkezménye.” Az abortusz zsidó-talmudi szemlélete nyilvánvalóan nyugtalanító, mivel ha a magzat nem tekinthető élőlénynek a születésig, ez csak azt jelentheti, hogy a Talmud alapján álló zsidóknak nem lenne semmi problémája az abortusszal, semmilyen okból, a terhesség bármely stádiumában, egészen a születésig. Vitathatatlan, hogy egy magzat élőlény, és borzasztó arra gondolni, hogy az abortuszt pártoló zsidók kiegyeznének egy egészséges, életképes magzat elpusztításával is, függetlenül attól, hogy az abortuszra a terhesség milyen szakaszában kerülne sor. Országunkban a zsidók széleskörűen támogatják az abortuszt, és az USA-ban különféle zsidó szervezetek nyíltan, szégyenkezés nélkül kiállnak az abortusz mellett. Ilyen szervezetek: Amerikai Zsidó Bizottság Amerikai Zsidó Kongresszus B’ nai B’ rith Asszonyok Amerikai [Reform] Rabbik Konferenciája Rekonstrukcionista Kongregációk Szövetsége Hadissz Asszonyok Zsidó Munka Bizottság Na’amat USA Templomos [Reform] Testvériség Országos Szövetsége Zsidó Asszonyok Országos Tanácsa Új Zsidó Munkaterv Észak-Amerikai Templomos Fiatalság Rabbinikus Gyülekezet Amerikai Héber Reform Kongregációk Uniója Amerika Konzervatív Egyesült Zsinagógái Konzervatív Judaizmust pártoló Asszonyok Ligája Számos zsidó orvos, valamint sok nem-hivatásos férfi és nő igen nagy részét alkotja a bárki kérésére elvégzendő abortusz amerikai támogatóinak. íme, egy nem-teljes lista: „Az USA-ban az abortuszhoz való jogot követelők legbefolyásosabb csoportjának — az Abortuszhoz való Jogot követelők Országos Akciók Ligájának (a NARAL-nak) — mind a négy eredeti alapítója zsidó származású volt, közöttük a jelenleg élet-párti Dr. Bemard Nathanson is. Dr. Christopher Tietze a Népesedési Intézetben és a Tervezett Szülőség Nemzetközi Szövetségében dolgozott, és bárki másnál többet tett az ártatlan meg nem született gyermekek világméretű lemészárlásáért. Dr. Alan Guttmacher a tervezett Szülőség Amerikai Szövetségének elnöke volt több mint egy évtizedig, valamint az orvosok Tervezett Szülőségének alapítója. Minden más orvosnál többet tett az abortusz előmozdítása érdekében országunkban. Sőt az USA-ban bizonyos csoportok számára a kötelező abortuszt és sterilizációt is védelmezte. Dr. Etienne-Emilie Baulieu, az RU-486 abortusz-tabletta feltalálója, egy Leon Blum nevű orvos gyermekeként 1926-ban született. 1942-ben változtatta meg nevét. Paul Ehrlich stanfordi professzor a túlnépesedési mítosz „atyja”. A népesedési bomba volt a „szikra”, amely lángra lobbantotta a születések elleni mozgalmat. Lawrence Lader (new-yorki egyetemi professzor és a NARAL társalapítója), az abortusz-propagandisták királya több, kitalálásokkal és leplezetlen hazugságokkal bővelkedő könyvnek a szerzője. Ezek a könyvek segítették az abortusz elterjedését az egész világon... Ladert tizenegyszer idézték a Roe V. Wade-ben, mivel olyan üzenete volt, amit a bírák hallani akartak. (Ugyanebben a döntésben a világ vezető magzatkutatójának, Dr. A. W Liley-nek tanúvallomását teljesen figyelmen kívül hagyták, mivel döntő módon aláásta a bíróság döntését. (...Lader volt az alapítója a Mozgósítás az Abortuszhoz való Jogokért (ARM) is, amely beperelte bíróságilag az Adóhivatalt, egy arra irányuló sikertelen kísérlet keretében, hogy vonják vissza a katolikus egyház adómentességét, mivel utóbbi túlságos hatékonysággal ellenezte az abortuszt. Ö volt az egyik fő indítványozója az RU-486 abortusz-tablettának is.” A fent említett Dr. Christopher Tietze, aki néhány évvel ezelőtt halt meg, némileg lehangoló örökséget hagyott hátra. Létezik egy Dr. Tietze Díj, amelyet az Országos Abortusz Szövetség adományoz azoknak az orvosoknak, akik az abortusz-iparhoz hozzájárultak, előmozdítása érdekében fáradoztak, minőségi tevékenységet fejtettek ki az abortusz területén. Természetesen, nemcsak az orvosi hivatás zsidó képviselői játszanak az abortusz ügyében vezető szerepet. Beteges ügyükben bizonyosan segítséget és támogatást kaptak különböző törvényhozóktól, különösen Anthony Bielenson szenátortól Kaliforniában és Albert Blumenthal szenátortól New York-ban, akik vezető támogatói voltak a törvényesített abortusznak a saját államukban és országunkban. Bizonyított tény, hogy léteznek más baloldali szervezetek is, amelyek lelkes támogatói a bárki kérésére elvégzendő abortusznak, és amelyekben számos zsidó vesz részt, nevezetesen az Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU), amely leginkább ellenezte az abortusz korlátozását célzó törvényjavaslatokat, azután Norman Lear szervezete, Az Emberek az Amerikai útért, amely erőteljesen támogatja az abortuszt. Még a Rágalmazás Elleni Liga is — egyáltalán nem meglepő módon - erőteljesen az abortuszpárti oldalon áll. 2007. április 19-én nyilvánosan hangot adott ez a szervezet nemtetszésének, hogy az USA Legfelsőbb Bírósága támogatta az abortusz szövetségi törvényi korlátozását. A Rágalmazás Elleni Liga így fogalmazott: „Mélységesen nyugtalanít bennünket, hogy a Legfelsőbb Bíróság elrendelte az abortusz korlátozását. Azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság első ízben olyan abortusz-törvényt támogat, amely nem tartalmaz kivételt a nő egészsége érdekében, aláaknázza a nőnek azt a jogát, hogy a lelkiismeretével és hitének követelményeivel összhangban döntsön és cselekedjen. Mi továbbra is úgy véljük, hogy az amerikaiaknak rendelkezniük kell azzal a szabadsággal, hogy állami beavatkozás nélkül meghozhassák lelkiismereti és egészségügyi nehéz döntéseiket.” Az abortuszhoz való jogok igen nagy mértékben lakmusz-papírrá váltak országunkban egy megválasztott demokratikus képviselő számára, ahogy ezt az olyan katolikusoknak, mint Ted Kennedy szenátornak és másoknak abortuszt pártoló állásfoglalása tanúsítja. „Az USA Szenátusának 41 zsidó származású tagja közül az utóbbi 20 évben 32 (vagyis 80%) volt harsányan abortuszt pártoló.” A Gloria Steinemhez és Betty Friedanhez hasonló zsidó nők által vezetett radikális feminista mozgalom szilárd mozgatóerő volt az abortuszt pártoló mozgalom mögött kezdettől fogva. Utálatuk a család és országunkban a nők által elképzelt férfi-elnyomás iránt, valamint az a hitük, hogy a nemi szerepek társadalmi képződmények és nem született sajátosságok okozták azt, hogy késztetést éreztek az abortusznak, mint a nagy kiegyenlítőnek a támogatására, amely megszabadítja a nőket az anyai „elnyomott” szerepüktől. Simone Weilt, az egykori francia egészségügyi minisztert és „auschwitzi túlélőt”, az abortusz franciaországi legalizálásáért indított mozgalom vezetőjét sokat idézték, aki ezt mondta: „Az a szándékunk, hogy megsemmisítsük a családot. A legjobb út ennek elérésére megtámadni annak leggyengébb tagját, a meg nem született gyermeket.” Kate Michaelman egy másik példa. Michaelman, a NARAL Pro-Choice America elnöke 1985-től 2004-ig, sok éven át előterében volt országunk egyik legtöbb veszekedést kiváltó, legmegosztóbb vitájának. Attól kezdve a Roe Vs. Wade, NARAL Pro-Choice America, amely azzal dicsekszik, hogy több mint 1 millió tagja van, lett az országunkban a fő támogatója annak, hogy „a nőknek joguk legyen választani”. A NARAL különféle politikai akció-bizottságokon keresztül aktív módon támogatja az abortusz várományosainak választását. Teljes súlyával igyekszik befolyásolni a Kongresszust, hogy harcoljon minden abortuszellenes törvényjavaslat ellen, és támogasson minden olyan törvényjavaslatot, amely védi az abortuszhoz való jogot és kiterjeszteni a nők hozzáférését a „reproduktív egészségügyi kezeléshez”. A Lichter-Rothman tanulmányt (amelynek mindkét szerzője történetesen zsidó) hivatalosan betiltották, és könynyű elképzelni, miért. Információja a média személyiségeiről és az abortusz melletti állásfoglalásukról meghökkentő, de nem meglepő. Az adatok: „A filmipar vezetői: 95% abortusz-párti, 62% zsidó; a televízió-ipar vezetői: 97% abortusz-párti, 59% zsidó; az újság-ipar vezetői: 90% abortusz-párti, 23% zsidó.” Zsidó csoportok állandóan részt vesznek azoknak a törekvéseknek pénzelésében, amelyek arra irányulnak, hogy az abortuszhoz való jog kérdését előtérben tartsák, tízmillió dollárokat költve annak biztosítására, hogy az abortusz legális maradjon. Az Amerikai Zsidó Kongresszus 1989. február 28-án egy teljes oldalt betöltő cikket tett közzé a New York Times-ban ,Az abortusz és az élet szentsége”címmel, amely megdöbbentő módon 30 000 dollárba került. A meg nem született gyermekek meggyilkolásához való jog biztosítása magas költségekkel jár. A sajtó a zsidóknak gyakran jelentős sajtóvisszhangot és jelentős hátszelet biztosít. Amikor Dr. Barnett Slepian (egy abortusz-támogató, akit később egy abortuszellenes aktivista agyonlőtt) baseball-ütővel fejbe verte a magzati élet védelme érdekében tüntetők egyikét (és ezzel súlyos sérülést okozott), mert körülkeríteni merészelte az ő otthonát, az újságírók nemcsak kettős mércét alkalmaztak magatartása mentegetésével, hanem azt is állították, hogy Slepian azért lett kiszemelve a bekerítésre, mert zsidó, és ezért a magzati életet pártolók akciói antiszemita jellegűek voltak. Marilynn Buckham, egy abortusz-klinika tulajdonosa azt mondta a Buffalo News-nak, hogy Slepian otthonának bekerítése nem volt egyéb, mint vallási üldözés, és azért támadta a keresztényeket, mivel nem tisztelik más emberek vallási meggyőződését. Slepian testi sértési perének következményeként a bíróság megállapította, hogy az ►
