Szittyakürt, 2005 (44. évfolyam, 1-6. szám)
2005-05-01 / 3. szám
8. oldal tinin yerjber és pRoznnnn «ITîVAKOfeî Markos Gyula Arany ABC Talmudból fordítá : Rúg Miska A mit nem kívánsz magadnak, Azt kívánd te csak zsidónak. Bánj olyképpen a zsidóval Mint ő bánik a magyarral. Cérnát, bors, gyufát tés árulj Vagy azt magyarnál vásárolj Csúfold meg e vaklis népet Úgy mint ő megcsufol téged, De ne hidj neki soha se, Mert álnok minden lépése. Ciné menj vele egyuton Mert megcsal az bármi módon. Éles hangon sípját hallod Ne vigy neki csontot rongyot fogadd meg, hogy zsidó boltból, Soha nem vásárolsz abból. Gabonád, egyébb terményed Zsidóhoz soha ne vigyed Gyáva ne légy, hogy bár mire Zsidót hívjál segítségre Ha van valami eladód Szenzálnak ne használj zsidót, /nkább keresztényhez húzódj Kerüld mindenben a zsidót, Jobbra fog sorsod fordulni, Ha e fajt fogod kerülni. Kutadat zárd el előle Hogy azt meg ne fertőztesse Legyen előtted meg vetett - Talmud szerint - e rut nemzet. Lyányát mesziről megtagadd Magadét zsidónak ne add. Megnevedd ha bármit kínál Kerüljed mi a zsidón áll Vem kell tőllők semmit venni így kell őket sutba tenni. Nyegle gyáva, de furfangos, Csak a becsülete rongyos. Orgazda nagyobb része Úgy gyűl a vagyona össze. Ószeres és gyűrűsből lett Úrrá a magyar nép felett. Örököt szerzet álnokul A pálinka árulásból Őrizkedj hát óh magyarom E szép fajtól mindenkorom Portékája ringy rongy cók mók Lelke még ennél is olcsóbb. Rút fajzat ez undok nemzet Csak csalni és lopni szeret. Scftelés a mestersége Usora a kedvtelése. Szereti az ingyen élést Nemzetek nyakán élődést Léged magyar nép ki élni Házad vagyonod elvenni Lyukod, kacsád, ökröd, lovad Mind mind a kezéhez ragad. Úgy tekintsd hát a zsidófajt Mint veszélyes ragályos bajt Útba ha igazítást kér Küldjed mindég kelet felé Űzd ki ha hazádba megyen Nehogy még nagyobb bajt tegyen Úzzed őt olyan fegyverrel Mint milyennel ő téged ver Verd ki az udvarodból is Mint csaló, vérszivó hamist. Zárd el előtte ajtódat Uszisd rá a kutyáidat Zsidóval ezt tegyed magyar! így fog elkotrodni hamar. Közölte a „Herkó Páter" 1899. jan. 22-/ száma CYBEBE Megcsömörlik az ember Megcsömörlik az ember A mai világba’, Ha az ország dolgait Úgy közelről látja. Megcsömörlik az ember Minden bársonyszéktől, Mikor látja, kik jutnak Oda menedékül. Megcsömörlik az ember Mikor elolvassa, Hová gurul a szegény Népnek a garasa. Megcsömörlik az ember Mikor súgják néki: Többet ér egy uj polgár Mint háromszáz régi. Megcsömörlik az ember Minden alkotmánytul, Mikor látja, hogyan főst Itt és a Lajtán túl. Megcsömörlik az ember Saját faját látva, Itt is, ott is, amott is, Áruba bocsájtva. Megcsömörlik az ember Az „élelmességtől”, Mikor látja, hogy ezt már Nem is tartják vétkük Megcsömörlik az ember A sok szennyes laptul, Mikor hitvány elvein Olyan könnyen ad túl. Megcsömörlik az ember Minden közös ügyiül, Mint a selyem bogarak A bodzafa rügytül. Megcsömörlik az ember Ahol lóg a pajesz, Hol a Pázmány-egyetem Csupa libamáj lesz. Megcsömörlik az ember Minden szabadelvtül, Mikor látja, kik híznak S hájasodnak ettül! Közölte a "Herkó Páter" 1895. nov. 10.-i száma Szaporaság Egy angol kiszámította, Mik a legszaporább fajok. Egy piaczi légy éven át Több százezer petét hagyott. Egy pár patkány 2 év alatt, Ha mind életben maradna, Ötszázezernél is jóval Több kis patkányfiat adna. A nyúl ennél is szaporább, De még a hal, pár év alatt Billiónyi ikrát nevel S ugyanannyi apróhalat. Balga angol, jönnél Pestre, Majd elhülne a szemed-szád, Hogy mennyivel rúg túl ezen Itt a zsidó szaporaság! Közölte a "Herkó Páter" 1898. akt. 9.-i száma NEM FELEJTÜNK ! TRIANONRA EMLÉKEZÜNK! ISTENI TÖRVÉNYEK ÉS EMBERI JOGOK NEVÉBEN — A Magyar írók Szövetségének kiáltványa 1920-ban — A Magyar írók Szövetsége négyszáz magyar író, újságíró, s tudományos író nevében tiltakozik a Párizsban átnyújtott békefeltételek ellen, amelyek Európa történelmének teg^gyobb hazugságát és vétkét tartalmazzák; halálos ítéletét annak a nemzetnek, amelynek Nyugateurópa a múltban életét és művelődését köszönhette. Európa lelkiismerete!, az isteni törvények és az emberi jogok nevében tiltakozik az a nemzet, amely a világháborúnak minden fordulatában győzhetetlen és legszebb győzelmeiben lovagias voli. Igazságának tudatában tiltakozik a magyarság, amely másnyelvű polgárai jogainak tiszteletében megszégyenítette Nyugateurópát, s amely magyarságot a nyugati hatalmak és a velük társult balkáni hordák csak a hazaárulás és egy idegen faji ideológia gonosztevőivel és őrültjeivel szövetkezve tudtak leverni, megalázni és kirabolni. Európa nyugalma nevében tiltakozik az a magyarság, amely a lengyel nemzet sanyargatása ellen épp olyan nyomatékosan tiltakozott, mint 1871-ben a francia területi épség megcsonkítása ellen. Európa becsülete nevében tiltakozik az a magyarság, amelynek elszakított területein egy nagymúltú, nemes jellemű nép a poklok minden gyötrelmeit szenvedi kultúrálatlan martalócoktól. A magyar írók, újságírók, s tudományos írók a békefeltételekért és következményeikért Nyugatcurópára és az Egyesült Államokra hárítanak minden felelősséget a történelem ítélőszéke előtt. A magyar nép egyesíti megaláztatását és szenvedését sorsában való osztályosainak, a Német Birodalomnak, Némct-Ausztriának, Bulgáriának, s Törökországnak szenvedéseivel épp úgy, mint azok jogos szabadságtörckvéseivcl, és elszántan esküszik Magyarország területének és állami egységének visszaszerzésére. A párizsi béketervezetet írott papírnak tekintjük, amely megíróira nézve szégyenletes, a magyarságra nézve pedig egyetlen sorában sem kötelező. Nem változtatnak ezen bizonyos képmutatóan eszközlendő félengedmények sem. Végső, elszánt ellenállásra szólítjuk fel a magyarságot a demarkációs vonalon innen és túl, s minden erőnket az ellenállás szolgálatába állítjuk. Minden eszközt megengedhetőnek tartunk, minden szövetséget megragadunk, minden fordulatot kihasználunk, amely közelebb visz minket testvéreinkhez és az igazság diadalához. A párizsi béketervezet, amely lábbal tiporja az önrendelkezési jogot, megtagadja a nemzettől az élet feltételeit, halálra ítél egy ősi és nagyjövőjű műveltséget, felmenti Magyarországot minden műveltségi szabály alól, szentesíti haragjának és kétségbeesésének minden mozdulatát. Megtagadjuk Nyugateurópától az emberiességet, a műveltséget, sutba hajítjuk könyveit, elzárjuk tőle szellemünket, egész nemzedékekbe beoltjuk annak emlékezetét, hogy mit jelentenek a Nyugat álszent szólamai. Nincs többé egyetlen csepp vérünk és egyetlen jó gondolatunk Nyugateurópa számára. Igazunkat és győzelmünket a történelem Istenének kezébe és a magunk elszántságába helyezzük. Éljen a területileg egységes, hű nemzetiségeivel testvér, szenvedéseiben megtisztult, s a jövőben törhetetlenül bízó ezeréves Magyarország! Budapesten, 1920. január 20-án. OSI SZÉKELY HIMNUSZ Kill Ó, én édes jó Istenem, Oltalmazom, segedelmem Vándorlásban reménységem, ínségemben lágy kenyerem. Vándorfecske sebes szárnyán, Vándorlegény vándorbotján, Vándorszékely reménységét, Jézus, áld meg Erdély földjét. Vándorfecske hazatalál, Édesanyja fészkére száll. Hazajöttünk s megáldott a Csíksomlyói Szűz Mária.
