Szittyakürt, 2004 (43. évfolyam, 1-6. szám)

2004-07-01 / 4. szám

WîîVAKdfcî lEIEPlEXETT YKflCIIODITOK 9. oldal ANTISZEMITA-KÁTÉ (5.) Szerkesztette: Ráth Ferenc és Zimándy Ignác - 1884. VIII. fejezet A baj orvoslásának módjáról 107. Mit kell tenni a zsidóellenes mozgalom megszüntetésére? Ennek okait kell szüntetni megfelelő intéz­kedések által. 108. Miben állanak a zsidókérdés létezésének fő okai? Abban állanak: 1- ször, hogy a zsidók az ó testamentumi tör­vényt faji hajlamaiknál fogva kényelmetlennek találván, mellőzik társadalmi működésök min­den irányában. Az isteni tízparancsolatnak anya­gi jelvényét feltűnő szorgalommal viselik ugyan és mutogatják, de a parancsok szellemére, meg­tartására súlyt nem fektetnek. 2- szor, hogy hangadó Rabbinusaik gyűlöletet szülte őrületes koholmányait Mózes törvénye fölé helyezvén, azokból gonosz hajlamaiknak meg­felelő hitfelekezeti szabályokat gyártottak maguk­nak, s ezeknek megtartásához szigorúan ragasz­kodnak mindennemű polgári cselekvényeikben is, más nemzetségű s vallású polgártársaik tagad­hatatlan sérelmével és megkárosításával. 3- szor, hogy gonosz hajlamaiknál fogva, meg elferdített vallásuk elveinél, tanításánál fogva is, legnagyobb készséggel és buzgalom­mal felhasználnak minden adott alkalmat a ke­resztények elleni gyülöletök és kártékony törek­vésük érvényesítésére. 4-szer, hogy számtalan lekötelezettjeik magán és hivatalos támogatása és pártfogolása igaztalan ügyöknek igen is feltűnővé tevén világhatalomra célzó törekvésüket, valamint szörnyű bűneik szokott elpalástolása tagadhatat­lanul bizonyítván gőgös törekvésük előhala­­dását, kellően jelzi veszélyes voltukat a ke­resztény világcsalád társadalmi, fontos hely­zetére és nélkülözhetetlen vezérszereplésére. 109. Tán a zsidóság most nem érvényesíti val­lási tévtanait? Épen úgy, sőt még buzgóbban ragaszkodik most azokhoz, mint valaha, érvényesítésök pedig a közéletben jelenleg - a zsidók növekedő képzettsége, meg a segélyeszközök szaporítása folytán - sokkal nagyobb eredményhez juttatja őket, minket pedig tetemesebben károsít, mint a múlt időben. Erről tanúskodnak a hiteles keresztény irók legújabb munkái, kivált pedig azon tagadhatatlan jelenség, mely Európa egész területén a fontosabb események intézésében, még nagy államok kormányzásában is a zsidók túlnyomó befolyását, vezérletét nyilván mutatja, és ezen hazátlan, élősdi faj leghitványabb egyéneit is kihívó magatartásra bátorítja a keresztények iránt, komolyan figyelmeztetve ezeket a veszély közeledésére, s a védekezés siettetésére. 110. Hogyan lehet megszüntetni a zsidók kártékonyságának főokait? Minthogy nem áll hatalmunkban sem a zsidóság gonosz hajlamainak megszüntetése, sem pedig vallási tévtanaik megsemmisítése; tehát csupán ezek káros hatásának meg­­gátlására kell irányoznunk minden védin­­tézkedéseinket s teljes erőnkből arra töre­kedünk, hogy a zsidóságnak ellenünk intézett cselszövényeit, titkos és nyilvános támadásait, célszerű törvények és társadalmi szövetkezetek berendezések által ellensúlyozván, hatásta­lanokká, ártalmatlanokká tegyük. Lám a sze­mély és vagyonbiztonságot csak itt-ott fe­nyegető titkos társulatok veszélyes működése ellen minden lehetőt elkövet mind a rendőrség mind a törvényhozás; miért nem járnak így el a sokkal veszélyesebb zsidóság ellen is, melynek roppant hatalma nem csupán trónok és államok, hanem csaknem az egész emberiség jólétét fenyegeti, aláássa? . Terebessy Emőke HAMBURGI TŰZVIHAR 61 évvel ezelőtt, 1943. július 24—28-ig az Alliirtak tenorbombái tették rommá, hamuvá, lakat­lanná Hamburg városát. Artur Hamis, az angolak „légi-marschallja” a szép, régi Hansa-várost lángtengerré változtatta. Háborús terve alapján a várost elpusztította. Hamis előzőleg figyelmesen tanulmányozta az időjárást, hogy a támadás sikerüljön. Európa felett 1943 júli 24-én sűrű, fullasztó meleget jelentettek, mely napok múlva sem fog elmúlni... Támadási tervét „Gomorrha” néven jegyezte fel az angol történelem. Késő esti órákban 791 repülőgéppel indult a támadásra. A raj: 347 Lancester, 246 Halifax és 125 Stirling bombázóból, 73 kétmotoros Typ Wellingston gépekből tevődött össze. 23 óra 55 perckor repültek be Németország légterébe. A Royal Air Force előbb 40 tonna staniol­­csíkot dobott le, összesen 92 milliót. Ezek az u.n. „zavaró-fóliák” megbénították a német rádió adó­vevő készülékeit ( navigációs berendezéseit). Az éjjeli vadászgépek és Ilak-ok nem találtak célba. Mikor Hamburgot a 791 angol bombázó megtá­madta, a német vadászgépek tankjai már üresek voltak. Kénytelenek voltak kiindulópontjaikra vissza­térni. 0.33 órakor megszólaltak a város szirénái. Először a St. Nicolai-templomra estek a bombák. Harris jól beosztotta Hamburg térképén, hogy a város minden kitűzött célpontjára elegendő bomba essen. 1 légiaknára 20 robbanó és 120 gyújtóbombát dobtak. Először olyan bombákat szórtak le, melyek a háztetőket a levegőbe repítették, hogy a következő gyújtó-bomba a ház belsejében azonnal lángrakapjon. A robbanó bombák a vízvezetéket tették tökre. Csak ezután következtek a gyújtóbombák. Ördögien kieszelt terv volt. Rövid időn belül már Hamburg nyugati része lángtengerré változott. Az ég a hansa-város felett vér­pirossá változott. Lángbaborultak a öreg, szép régi házak, a Katharina templom ugyancsak a lángok mar­taléka lett. 1943. július 25-én reggel Hamburg felett nem kelt fel a nap... Még délfelé is sűrű, fekete füstfelhő feküdt a város felett, melyen a nap sugarai sem tudtak átha­tolni. Ugyanebben az időben az US légi ereje gyújtóbombákkal támadta a kikötő környékét. Már az első éjjeli támadás után (jul. 24-25) több, mint 10.000 ember halott volt. Ennél a támadásnál a híres Hagenbeck állatkertet is eltalálták. Valósággal vadásztak az alacsonyan repülő gépek a bezárt, me­nekülni nem tudó szerencsétlen állatokra. (A Zoo állatállománya 2400 volt, 140 alkalmazottal.) Borzasztó pusztítást végeztek ott a barbár mély­repülők, cselekedeteik nem hirdetik az egyesült légierő dicsőségét. (Ennek a tömeggyilkos Harrisnak az anaolok méc szobrot is emeltek, holott saját népe is csak „a mészáros” jelzővel emlegeti ma is.) Amikor az állatokkal ez történt, a város lakói még nem tudták, mi vár rájuk. 1943. július 27-28 napjain több, mint 30.000 ember halt meg a lángtengerben. Vagy elégtek, vagy a füsttől megfulladtak. A lángok, a füst behatolt még a biztosnak vélt óvópincékbe is. 48 órán át, 800 gép, több hullámban semmisítette meg a várost. Hatalmas fák égő lángjai világították meg az infernót. Tűzoltók nem tudtak segíteni, mert a lángok valósággal tűzvihart okoztak. Egész háztetőket, autókat, stb. pergetett a vihar. A lángragyúlt város felett 7000 méter magasan füstfelhők takarták el az eget. A szél erőssége felért a Pacific feletti hurrikán­nal. A kísértetiesen üvöltő orkán oly erővel tombolt, még az anya kezéből is kisöpörte kis gyermekét és a lángokba sodorta. Elkeseredésében sok ember a kanálisokban keresett menedéket. Óvóhelyeken a beszivárgó szénmomoxid ölte meg az embereket. Az ALLIIRTAK gyújtóbombái következtében elgázosí­­tották őket. Az egymást taposó, menekülni próbálók pánikba estek. Az utcát elborító forró levegő, füst, s egyre erősödő orkánszerű szél tombolásának áldozatai lettek. Sokan megvakultak, s egyenesen a lángokba rohantak. Tűzoltók, kik segíteni akartak, maguk is a lángok áldozatai lettek. A támadás utáni napokban, a város romjainak eltakarítása közben több kiégett, eltorzult tűzoltó vassisakot találtak. 1000 fokon felül az ablaküvegek, csempék is elolvadtak. Még juli 28 után is 7 km magasságban füst takar­ta a várost. Ezrével feküdtek a halottak, félig elégett testek az utcán. A levegőben égett emberi-hús szag terjedt. 29-én délfelé először tört át a napsugár a füst­felhőkön. A statisztikai adatok a támadás után több, mint 40.000 halottról, 100.000 sebesültről, és 900.000 la­kásnélküliről adtak jelentést. Németország (nagyság­ban) a második legnagyobb városa lakhatatlanná vált. A német Wermacht azonnal nekilátott az utak tisztogatásához, lropgy a menekülők elhagyhassák a romvárost. Hamburg és környékéről kb. egy millió a túlélők száma. A felismerhetetlenségig elégetteket máglyába rakva égették el a téren. Hamvaikat közös sírba temet­ték, épp úgy, mint Drezdában. Ezalatt Arthur Harris, a „mészáros” győzelmét ünnepelte Angliában („delighted” volt). A természet csodájának emlegetik, hogy Hamburg romjain 1943-ban a fák, bokrok, melyek a bombazáporban leégtek, újra kihajtottak, sőt virágzani kezdtek. Az Ohlsdorf-i temetőben emléktábla emlékeztet az 55.000 ártatlan emberre, kik a (levegőből jövő) népirtásnak lettek áldozatai. A háború rengeteg emberáldozatot követelt. Hamburgban próbálta ki „kísérletét” az angol had­vezetés, melyet aztám tökéletesített, mikor Drezdára került a sor. Harris néppusztító megérdemli a „há­borús bűnös” elnevezést. Olyan „tűzijátékkal” gaz­dagította a világot, és olyan emberirtást vitt véghez, amilyen még nem volt! Politikusok igyekeznek úgy feltüntetni az ilyen pusztításokat, hogy ez a háború „természetes” következménye, mert a háborúkat az emberek csi­nálták, tehát megérdemlik a büntetést. Csak azt felejtik el, hogy nem azok csinálták, akik a büntetést elszenvedték!-folytatjuk -Szent István király. — lói látnak-e szemeim ? Vagy csak káprázatos mámor legyen-e? Hát ez volna az az én Mária-országom, melyet én Pannónia virágos kertjének plántáltam be egykoron !... — Nagyasszonyunk, vedd el tőlem e látományi ! Ez nem lehet igaz ! Herkó : Bizony, Dicső, ez szent igaz ! Megjelent a Herkó Páter 1898. augusztus 14-i számában

Next

/
Oldalképek
Tartalom