Szittyakürt, 2003 (42. évfolyam, 1-6. szám)
2003-11-01 / 6. szám
A KARPATOKTUL LE AZ AL-DUNAIG EGY BŐSZ ÜVÖLTÉS, EGY VAD ZIVATAR! SZÉTSZÓRT HAJÁVAL, VÉRES HOMLOKÁVAL ÁLL A VIHARBAN MAGA A MAGYAR. (Petőfi) i i nnjAVAL, vc,i\c,o n ÁLL A VIHARBAN MAGA A M «lîîVAKOfcî A HUNGÁRIA SZABADSAGHARCOS MOZGALOM LAPJA 1956. OKTÓBER 23. 42. ÉVFOLYAM 6. SZÁM - 2003. NOVEMBER-DECEMBER Ára: 2,25 US dollár Major Tibor agyar szabadság elárulása 1956. november 4. 1956. november 4. a nemzet szabadságának és a semleges Magyarország vérbefolytásának gyászos emlékű napja. A nagy összecsapások legkegyctlencbbül meggyötört áldozatai a kis népek védtelen gyermekei voltak abban a korban is, amelyről Hugo Grotius, a nemzetközi jog apja, a következőket írta: „Azt láttam, hogy a keresztény világban egyetlen szabadság érvényesül, a háborúk indításának a szabadsága és ami történt, azért még a legbarbárabb nép is szégyelhelte magát. Budapesten még ropogtak a fegyverek, az utcákon még harcoltak a Pesti Srácok, amikor a Szuezi csatorna körül kirobbant háború elméletileg és gyakorlatilag is pontot tett az 1956-os események végére. Anglia és Franciaország lakossága éppen az 1956-os eseményekre nézve a sorsdöntő napokban a szuezi csatornánál folyó műveletekkel volt elfoglalva. Villámháborúnak indult, de a partraszállás előtt megtorpant és habozóvá vált hadjárat e két állam katonai tekintélyét aláásta. A világ jelentős része által súlyosan kifogásolt támadó fellépésük pedig a magyar kérdésben elfoglalt álláspontjuk erkölcsi értékét tette kétessé. Eljárásunk alkalmat adott a szovjetnek arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségében a magyar kérdés tárgyalásánál állandóan mellébeszéljen. Ártott az angol-francia-izraeli akció a magyar ügynek azzal is, hogy az arab világot a nemzetek szövetségében a szovjettel szemben passzivitásra kényszerítette, holott nyilvánvaló, hogy az oroszok vandalizmusát az arabok is elítélték. Kitűnik ez abból, hogy jóllehet a szuezi kérdésben a szovjet legmeszszebbmenő támogatását élvezték, a magyar vitánál inkább tartózkodtak a szavazástól, semhogy a szovjet javára adják le szavazatukat. Félix von Eckhardt „Adenauer bizalmasa voltam" című emlékiratában így emlékezik meg ezekről a drámai napokról: „Ma is emlékszem rá, amikor október 29-én Königswinternél a kancellárral találkoztam. A kancellár helyeselni látszott az angolok, franciák erélyes szuezi akcióját. Csak annyit mondottam neki: ,Szegény Magyarország'. Adenauer nagyon mélyen elgondolkozott s később bólintott, hogy igazam van. A világ érdeklődése Magyarországról Egyiptomba helyeződött át s ezzel Magyarország sorsa megpecsételődött." Az emlékiratok további részéből kitűnik, hogy négy nappal később épp a Párizsba látogató Adenauer tekintettel Magyarorazág sorsára, azt a tanácsot adta a franciáknak, hogy sürgősen fújják le a szuezi akciót. A magyar nép hősi szabadságharcának győzelme egy zsarnoki nagyhatalom csapatai felett, közel egy hétig tartó szabadsága, a visszatérő idegen, orosz katonaság orvtámadása a semleges Magyarország ellen, a véres retorzió, az előre megfontolt ncmzelirtás a cinkosok kinevezése iigynökkormánnyá, másrészről a keresztény és nem keresztény, de szabad népek sajnálkozó és teljes tehetetlensége világosan megmutatta, hogy egy kis nép biztonsága, szabadsága, függetlensége, amelyek révén önrendelkezési jogát gyakorolhatja, már nemcsak nemzeti feladat, hanem nemzetközi probléma. Az 1956-os nemzeti forradalom és szabadságharc idején Robert D. Murphy az Egyesült Államok külügyminisztériumának harmadik számú embere volt. Emlékiratainak érdekes dokumentuma a magyar szabadságharc idevonatkozó fejezete, amelyben megmutatja, hogy egy kis nép távoli nagy forradalma milyen veliilelcl kap. mire eljut egy világhátalom külügyi hivatalába és milyen fájdalmasan más az atmoszféra a világpolitika egyik legmagasabb vártáján, mint a magyar gyermek hősök barikádjain. „Amikor legutoljára beszéltem Titoval - olvasható Robert D. Murphy emlékiratában -, elmondotta nekem, hogy szeretné megjavítani kapcsolatait Magyarországgal, de első kezdeményezéseit Rákosi Mátyás meghiúsította. Tito kifejezte azt a véleményét, hogy Rákosi, aki Sztálin hűséges támogatója, káros befolyást gyakorol és Jugoszláviával éppoly barátságtalan, mint az Egyesült Államokkal szemben. Tito jelezte, hogy Rákosit cl kell távolítani a hatalomból. A következő hónapok alatt Washingtonból figyeltem a fejleményeket és innen távolról szemlélve a helyzetet, úgy láttam, hogy Titonak sikerül elérnie a célját. 1956 februárjától kezdve a budapesti kommunista politikában egyik változás a másikat követte. Július 18-án Rákosi lemondott. Októberben kommunista delegáció repült Belgrádba, hogy a jugoszláv-magyar kapcsolatokat megtárgyalja. Tito azonban alábecsülte a magyar nép szenvedélyes vágyakozását a szabadság visszanyerésére. Miközben Jugoszláviában még folytak a tárgyalások a Magyarországgal való baráti kapcsolatok érdekében, tíz és tízezer magyar sereglett össze Budapesten és követelte a szovjet csapatok kivonását, a titkosrendőrség feloszlatását, új kormányt követelt, amely szabad választások útján jönne létre. A budapesti tüntetés minden rendellenesség nélkül kezdődött, később azonban felkeléssé szélesedett. A budapesti amerikai követségről érkező távirati jelentések tájékoztatták a washingtoni külügyminisztériumot, hogy utcai harcokra került sor, hogy Sztálin hatalmas szobrát lerángatták a talapzatról és szétverték, továbbá, hogy a vidékről szovjet csapatok indultak meg a főváros felé. Nyilvánvaló volt, hogy a helyzet kicsúszott a kézből, az a félelmünk, hogy szörnyű megtorlásra kerülhet sor, túlságosan hamar be is igazolódott. Be kell ismernem: nem voltam felkészülve arra, hogy egy szovjetellenes forradalom ennyire futótűzként terjed el egész Magyarországon, de nem kételkedtem abban, hogy ha egy ilyen forradalom kitör, akkor a Szovjetunió minden, mégoly brutális eszközt is felhasznál a felkelés leverésére. Nagy számú szovjet csapat vonult be Magyarországra, a lehető legkényesebb nemzetközi helyzet állott elő, a legkényesebb a hat évvel azelőtti koreai invázió óta, de még annál is veszedelmesebb volt. mert fenn állt a lehetősége annak, hogy Európában az amerikai haderő és a vörös hadsereg közvetlen érintkezésbe kerül egymással... Azt a vádat, hogy résztvettünk volna a forradalom felidézésében, főleg a Szabad Európa Rádióadásaira alapozták. Ezt a rádiót egy amerikai szervezet tartja fenn Münchenben. A Szabad Európa Rádió nagyszámú európait alkalmazott, hogy európai nyelveken közölhessen híreket és beszédeket. És egészen természetes volt. hogy a magyar munkatársak lelkes beszámolókat adtak a hazájukban kitört forradalomról. Nem valószínűtlen, hogy az amerikai rádióban elhangzott magyar felhívások hozzájárultak a hazafias felkelők izgalmához és ez adhatott hitelt annak a híresztelésnek, hogy az Egyesült Államok részese a felkelésnek. A tényleges helyzet azonban az. hogy nekünk semmi közünk sem volt hozzá. Azt a benyomást, hogy kormányunknak része volt a magyar forradalom előkészítésében és ösztökélésében, szerencsétlen módon megerősítette Eisenhower elnöknek egy Maradjon meg a kő kőnek, a virág virágnak,... maradjon meg Erdély Erdélynek, maradjon meg az Ember Embernek, maradjon meg a Magyar Magyarnak Barris Ferenc ..Az iskoláink nem nevelnek írókat. Akik írók. az élet neveltjei. Ha nem jó! írnak az iskola rontotta meg őket. Az iskola nem tanítja a fiatalságot beszélni. De hogy is taníthatná, amikor a tankönyvek se tudnak. Amilyen a mester, olyan a tanítvány. Ebben az elzsidájargonozott országban maholnap fehér holló a magyarul beszélni tudó ember." Gárdonyi Géza
