Szittyakürt, 2003 (42. évfolyam, 1-6. szám)
2003-05-01 / 3. szám
tflTTVAKOfcî lEIGPlGZGTT YIMGIIODITOK 9. oldal ANTISZEMITA-KATE Szerkesztette: Rath Ferenc és Zimándy Ignác — 1884. egyéb kiváló sajátságai pedig éppen alkalmasak voltak azon célra, melyet általa az Isten el akart érni. Ezek is teszik, de a nagymérvű szervezkedésnek hiánya miatt sokkal csekélyebb eredménnyel. I. fejezet Az antiszemitizmus mivoltáról és keletkezéséről 1. Mit jelent ezen szó: antiszemitizmus? Annyit jelent, mint: zsidóellenesség, s azért mindazokat, akik a zsidóknak ellenesei, antiszemitáknak nevezik. 2. Miben áll az antiszemitizmus? A kereszténységnek önvédelmi küzdelmében a zsidó hatalom ellen. 3. Van-e jogosultsága ezen küzdelemnek? Teljes jogosultsága van napjainkban, midőn a zsidóság az egész világon szövetkezve tör a kereszténység ellen, s ezt leigázással fenyegeti. 4. Csupán a keresztényeknek kell küzdeniük a zsidóság ellen? Közös feladata ez minden nemzsidó fajú és vallású nemzetnek; minthogy a zsidóság ellenséges törekvése mindnyájok leigázására és tönkretevésére irányúi. De főképpen az általa legalább gyűlölt kereszténység ellen tör, s azért első sorban a keresztényeknek kell ezen harcban részt venniök. 5. Miért gyűlölik a zsidók azokat, akik nem zsidók? Mert tévesen azt hiszik, hogy más fajok és nemzetek nálok sokkal alábbvaló teremtmények;hozzájok képest csak barmok, kikkel szabad, sőt kell is embertelenül bánni. 6. Honnét származik ezen veszélyes hitök? Egyrészt vallási könyveikből, másrészt ősi hagyományaikból merítik azon téves meggyőződést, hogy ők, mint Istennek választott népe, az egész földnek urai; hogy minden földi vagyon az ő tulajdonuk, melyet másoktól akármily módon is el kell sajátítaniuk. 7. Miért gyűlölik a zsidók leginkább a keresztényeket? Mert az idő szerént a kereszténység van a legtöbb földi vagyon birtokában, s azért ezt tartják a zsidók az őket állítólag megillető földi vagyon legnagyobb bitorlójának; tehát e miatt gyűlölik, s kizsákmányolása végett mindent elkövetnek. II. fejezet A küzdelem tartama- és körülményeiről 8. Mióta tart a zsidók és nemzsidók közti küzdelem? Évezredek óta kisebb nsgyobb mértékben, az idő és helyi viszonyok kívánalma szerint, és nem is szűnik meg addig, míg a zsidók ki nem józanodnak azon mámoros hiedelmökből, hogy ők az egész földnek urai. 9. Hogyan tarthat a küzdelem oly sokáig a zsidók kis csoportja és a nemzsidók nagy tömege közt? Úgy, hogy a zsidóság igen szívós természettel bírván, legyőzetése után hamar kiheveri verségét s vallási hagyományaiból ismét erőt merít új küzdelemre. - Mióta pedig hazátlanul elszórva él a földkerekségén, csaknem legyőzhetetlenné vált; mert ahol üldözőbe veszik s telhetetlen kapzsiságát korlátolják, onnét csakhamar elpárolog, új telepet keresvén oly helyen, ahol vagy nyíltan, vagy titkon űzheti fosztogató mesterségét. 10. Miképen lehetett ily gonosz nemzetség az Istennek választott népe? Régente ezen fajnak kielégíthetetlen kincsszomja nem volt oly veszélyes, mint későbbi időkben; szívós természete, különlegessége, és 11. Tehát még nem volt a zsidó nemzetség oly ártalmas hajdanta, mint most? Bíz az régente sem lehetett valami kedves jelenség; mert a jó Isten sem igen cirógatta eme választottjait, hanem időről-időre kemény csapásokkal sújtotta a hűtlen kicsapongókat, föltűnő szigorúsággal kormányozván őket. Azonban mióta elhagyva hazájokat, a világon elszélledtek, még ártalmasabbak lettek; mert sáskák módjára pusztítanak, ahol csak mutatkoznak, s a hamis üzérkedésben már annyira telik kedvök, hogy ha föl is épülne Jeruzsálem városa fényes templomával együtt, aligha mennének oda viszsza lakni, legfőlebb látogatóba néznének el. 12. Miért veszélyesebb most a zsidóság? Azért, mert elszélledve az összes nemzetek között, folytonos érintkezésben van minden nemű és rangú emberek sokaságával; s a forgalmi eszközök tökélyesedése, a kereskedelem gyors fejlődése, meg a műveltség szükségleteinek rémítő szaporodása, kedvező alkalmat nyújt és számtalan eszközt szolgáltat nekik, hogy hamis üzletöket nagyban gyakorolják, hogy a kersztényeket kizsebelhessék. 13. Miért nem használják föl a keresztények is a kedvező alkalmat a magok javára? A keresztények is fölhasználják a kedvező alkalmakat és eszközöket, de csak keresztény módon, a becsület és igazság korlátái között. A zsidók ellenben üzérkedés közben sem a becsülettel, sem az igazsággal nem törődve, csak nyereségre néznek. 14. Miért nem tartózkodnak a keresztények a zsidókkal való üzlettől, ha tudják, hogy hamisak és csalók? Mert a zsidók annyira tolakodók, hogy csaknem lehetetlen tölök menekülni. Elállanak minden utat, mely nem hozzájok vezet; elrontanak minden üzletet, mely nem az ő malmukra hajtja a vizet. Különben is nálunk alig mellőzhetők, minthogy a kereskedés egészen az ő kezökben van. 15. Még is csak okosabbak a zsidók, ha kifognak a keresztényeken? Nem annyira okossággal, mint ravaszsággal és ügyességggel történik a keresztények rászedése és megkárosítása. 16. Miért nem olyan ügyesek a keresztények is? Mert a folytonos gyakorlat igen kifejleszti az ügyességet; ilyen pedig leginkább a zsidóknál található, kik már szülőiktől örökölvén az üzérkedési hajlamot, ennek gyors fejlesztése könnyen megy nálok; annyival inkább, minthogy egyéb gondjok nem lévén, arra fordítják minden igyekezetöket; éjjel-nappal azon mesterkedvén, hogyan lehetne valami új cselfogással meglepni s kelepcébe ejteni a fáradságos munkával elfoglalt keresztényeket, akiknek gondja és figyelme sokfelé irányul, sokfelé oszlik. 17. Más előnyeik nincsenek a zsidóknak? Vannak még számtalan más előnyeik is, melyek közt legfontosabb: egymás közötti, szoros szövetkezetök nagyszerű szervezete és a sajtó. 18. Mi haszna van társulati szövetkezésöknek? Az a nagy haszna van, hogy amire egyesek tehetsége elégetelen, azt összesített erővellétesítik, a közlekedés jelenlegi gyorsasága mellett mindenről hamar értesülvén, a legtávolabbi eseményeket is rögtön számításba üzletökben a később értesülök rovására és károsítására. 19. Miért nem teszik ezt a keresztények is? 20. Mit használ a zsidóknak a sajtó? A sajtó napjainkban nagyhatalom; aki a sajtóval rendelkezik, nagy befolyással bír a világ eseményeire, a zsidók pedig hatalmukba ejtették a sajtónak legnagyobb részét, s ennélfogva az ő befolyásuk túlsúlyban van mindenütt. 21. Mire használják föl a zsidók sajtójukat? Magánérdekeik előmozdítására, fajbeleiek magasztalására, védelmére, a keresztények gyalázására, félrevezetésére és ámítására, szóval arra, hogy a közérzületet saját érdekükben meghamisítsák. 22. Mit nevezünk közérzületnek? Közérzületnek, vagyis közvéleménynek nevezzük az ország, vagy vidék lakossága többségének vélekedését valamely ügy- vagy eseményről. Ha okszerűen, s nem mesterségesen képződött a közvélemény, úgy kiváló fontosságú tényezője az igazság kiderítésének; mert csaknem mindig a valóságnak kifejezője szokott lenni, valamint a fölsőbb, úgy az alsóbb körökben is. Azonban mégis a fölsőbb körök közérzülete értelmi fensőbbségüknél fogva nagyobb nyomatékot képvisel a világmérlegen, és méltán, ha nincs meghamisítva. De éppen azért, aki csak a közvéleményre akar támaszkodni helytelen eljárásában, nem az alsó, hanem a fölsőbb körök vélekedését szokta tévútra vezetni, s ekképen meghamisítani a rendelkezésére álló eszközök, kivált a sajtó által; míg a köznépnek figyelemre sem méltatott okszerű vélekedése mentes marad a meghamisítástól. Azonban éppen e miatt nem kell a hamisítatlan közvéleményt fitymálni, bárhol mutatkozzék is az; miként a keresztény-zsidó házassági ügy tárgyalása alkalmával történt a főrendek ülésében, hol egy tekintélyt igénylő főúr ilyen észrevétellel akarta gyöngíteni, vagy tán nevetségessé is tenni egy püspöknek a közvéleményre is fektetett ellenérvelését: „Szeretném tudni, milyen közvéleményt ért ő exellenciája?” - Erre ugyan a szegény püspök nem válaszolt, de a történelem ezt súgta a kérdezőnek fülébe: azon közvéleményre hivatkozik a püspök, mely okszerűen képződvén az országban, nincs meghamisítva, sem magas állások adományozása és maszlagos légköre, sem rendjelek csillogása, sem a szabadkőművesek igényei, sem végre a zsidó zsoldban fetrengő sajtó által; melynek a negyvennyolci korszakban a fitymáló is hódolt, s jutalmul csaknem fölmagasztalásban részesült. Ily meghamisítatlan közvélemény uralkodik országszerte a tiszeeszlári esetről is. 23. Mit érnek el a zsidók a közvélemény meghamisítása által? Azt érik el, hogy elhitetvén a nem óvatos olvasóközönséggel azt, ami rájok nézve előnyös, tetszésük szerint alakítják a kereskedelmi cikkek árát és a pénznek értékét; sőt a politikai viszonyokat is. 24. Tehát a zsidók szabják meg a gabonának és egyéb forgalmi cikknek árát? Azok bizony; minthogy a kereskedés világszerte, kivált pedig nálunk, az ő kezükben van; tehát csak egyetértésre van szükségük, hogy a piacokon majd áremelkedést, majd árcsökkenést idézhessenek elő, tetszésük szerint, s így a még itt-ott lézengő keresztény versenyzőket tönkre juttatván, korlátlan uraivá legyenek a piacnak; tehát az élelmi cikkek árának is; kedvök szerint zsebelvén ki mind az eladókat, mind a vevőket; saját zsebeikbe kaparintva az egész nyereséget. 25. Mit eredményez a zsidók kereskedelmi túlsúlya? Azt erdményezi, hogy a pénzforgalom az ő kezeiken menvén át, a haszon legnagyobb része mindig nálok marad, s így a pénznek nagy része az ő zsebeikben gyűl ősze. Minthogy pedig most pénz nélkül mit sem lehet kezdeni vagy végezni, tehát bármily nagyobb vállalat csak áltatok, legalább beleegyezésökkel, részvétükkel létesíthető. Tőlök függ tehát a béke és háború is, amint ebből vagy amabból remélnek nagyobb nyereséget, mely természetesen másoknak ugyanoly veszteségével jár, s számtalanoknak vérébe is kerül. 26. Hogyan csinálnak a zsidók háborút? Csak úgy, mint más üzletet; holmi cselszövénnyel, ravasz fondorkodással ingerük egymás ellen a nemzeteket; hírlapjaik által terjeszteve valótlan dolgokat; lekötelezve, megvesztegetve a kormányokat; ébresztve megfelelő közhangulatot; buzdítva a gyöngéket, ingerelve az erőseket; puskaporral vagy pénzzel ellátva mindkét félt, és útját állva lehető kiegyezésnek. 27. Mi hasznát veszik a borzasztó háborúnak? Kimondhatatlan hasznuk van belőle; mert a hadviselők szükség esetén nem kímélik a pénzt, s nem vizsgálják szigorúan a vett árukat; minthogy pedig csaknem kizárólag zsidók vállalkoznaka roppant szükségletek beszerzésére és szállítására, már ekképen is tetemes nyereségre tesznek szert. Pedig ez csak igen csekély részét képezi azon nagy haszonnak, melyet vesztegetéseik, csalásaik és sikkasztásaik eredményeznek, nem is szólva kémkedési mesterségükről, melylyel busás jutalomért mindkét félnek szolgálnak, soha sem tévesztve szem elől azon elvet, hogy aki többet ád, azé az eredmény; és ha esetleg fölkötik őket a hazaárulásáért, azzal kérkednek, hogy éltöket áldozzák a közjóért; csakhogy ők a pénzt tartják közjónak. 28. Miért nem vállalkoznak keresztények a hadi szükségletek beszerzésére? Mert nem férhetnek hozzá a zsidók tolakodása miatt; nem versenyezhetnek velők azon oknál fogva, minthogy a keresztények igazságos alkura és szolgálatra vállalkozva, csekély nyereségre sem számíthatnak biztosan az üzletrontó zsidóknak ellensúlyozása miatt. A zsidók ellenben hamis üzletből roppant haszonra számítván, olcsóbban vállalkoznak, csakhogy aztán olcsó húsnak híg a leve; az üzletnek pedig csalás a neve. 29. Miért nem kereskednek a keresztények legalább béke idején? Csak ötven év előtt is hazánkban majd minden kereskedő kersztény volt: csupán a büdös ló,- borjú-, nyúlbőröket vették a zsidók; mert azon időben a kereskedés még fárasztó munkával járt és nem is igen jövedelmezett, a szállító eszközök nehézkes volta s a forgatom csekélysége miatt. Mióta azonban a szállítási eszközök tőkélyesítése folytán a forgatom könnyebb lett, a kereskedés pedig fáradságos lenni megszűnvén, inkább ügyességet igényelt és jutalmat adott: azóta rohamosan ment át a zsidók kezeibe. Aztán hozzájárult még a zsidóság törvényes fölszabadítása kaput nyitván ezerféle cselfogásaiknak, sazt eredményezvén, hogy most már a legcsekélyebb tárgyaknak, mint: gyümölcsnek, zöldségnek és hamunak kereskedésével is zsidók foglalkoznak, kiszorítván a keresztényeket bármi csekély hasznot hajtó üzletnek minden ágából és nyereségéből. 30. Mi az eredménye annak, hogy a zsidóság igájában nyög a kereskedés? Az az eredménye van, hogy a forgalomban lévő roppant pénzösszegnek nagyobb része a zsidóság telhetetlen zsákjába kerülvén, hathatós eszközül szolgál hatalmának növekedésére és kártékony befolyásának kiterjesztésére minden irányban.- folytatjuk -
