Szittyakürt, 2003 (42. évfolyam, 1-6. szám)
2003-01-01 / 1. szám
«lîîVAKOfcî 11. oldal KÖAYYJORSOK - SORSKÖÍIYYGK Gede Testvérek könyvajánlata ÚJDONSÁGOK: ÓNODY GÉZA: Tiszaeszlár a múltban és jelenben. 264 old. 1650 Ft MARSCHALKÓ LAJOS: Vörös vihar. Kartonált, 190 old. 1350 Ft ULICK VARANGE (FRANCIS PARKER YOCKEY): Imperium. 611 old. 2700 Ft KORÁBBI KIADVÁNYOK: AQUINÓI SZENT TAMÁS: A teológia foglalata. (1—119. kérdés) Első rész. Kemény borító, 841 old. 5400 Ft BARY JÓZSEF: A tiszaeszlári bűnper. Kartonált, 610 old. 2500 Ft BOSNYÁK ZOLTÁN: A magyar fajvédelem úttörői. Kartonált, 298 old. ~ 1650 Ft BOSNYÁK ZOLTÁN: Magyarország elzsidósodása. Fővárosunk elzsidósodása. Kartonált, 223 old. 1500 Ft BOSNYÁK ZOLTÁN: Szembe Judeával. Kartonált, 374 old. 2100 Ft BOSNYÁK ZOLTÁN: Zsidókérdés. I-II. Kartonált, 371 old. 2200 Ft BOYER, JEAN: Népeink legádázabb ellenségei. Kartonált, 151 old. 900 Ft CHALDEUS SIMON: A zsidó világszövetség veszedelme az emberiségre. Kartonált, 239 old. 1500 Ft CHAMBERLAIN, HOUSTON STEWART: A zsidók megjelenése a nyugati történelemben. Kartonált, 187 old. 1200 Ft DINTER ARTUR: A vérrontó bűn. Kemény borító, 277 old 2200 Ft DOROS GÁBOR: A magyarság életereje. Kartonált, 646 old. 3000 Ft DÖVÉNYI NAGY LAJOS: Tamopolból indult el... Kemény borító, 867 old. 4800 Ft ERDÉLYI JÓZSEF: Önéletrajzi írások. Kartonált, 446 old. 2400 Ft FEHÉR MÁTYÁS JENŐ: Középkori magyar inkvizíció. Kartonált, 494 old. 2100 Ft FEHST, HERMANN: Bolsevizmus és zsidóság. Kartonált, 139 old 900 Ft FEJÉR LAJOS: Zsidóság. Kartonált, 339 old. 1500 Ft FIALA FERENC-MARSCHALKÓ LAJOS: Vádló bitófák. (A magyar nemzet igazi sírásói) Kartonált, 296 old. 1650 Ft FLÜGGEN, BERTHOLD: Anglia a világ kalóza. Kartonált, 300 old. 1900 Ft FÖLDALATTI ÖSSZEESKÜVŐK. Kartonált, 239 old. 1500 Ft GABÁNYI JÁNOS, OLYSÓI: Mártírjaink . Kartonált, 431 old. 2350 Ft GELLÉRT VILMOS: Sértő Kálmán élete. Kartonált, 286 old. 1800 Ft HERCZEG GÉZA: Kun Béla. Kartonált, 200 old. 1350 Ft HITLER, ADOLF: Küzdelem a Sátánnal. (Hitler összes magyarul megjelent beszéde). Kartonált, 591 old. 3000 Ft KECSKÉS PÁL: A bölcselet története főbb vonásaiban. Kemény borító, 712 old. 3800 Ft KOLOSVÁRY-BORCSA MIHÁLY: A zsidókérdés magyarországi irodalma. Kartonált, 319 old. 1650 Ft KOÓS KÁLMÁN: Voltunk, vagyunk, leszünk. Kartonált, 344 old. 1500 Ft MARJAY FRIGYES: Keresztes hadjárat 1941. Kartonáll, 350 old. 3300 Ft MARSCHALKÓ LAJOS: Kik árulták el 1918-ban Magyarországot? Kartonált, 95+XIV old. 700 Ft. MARSCHALKÓ LAJOS: Gömbös Gyula a fajvédő vezér. Kiegészítve Gömbös Gyula főbb írásaival. Kartonált, 206 old. 1350 Ft MÁLNÁSI ÖDÖN: A magyar nép őszinte története. Kartonált, 271 old. 1600 Ft MILOTAY ISTVÁN: Egy élet Magyarországért (Ami Horthy emlékirataiból kimaradt). Kartonált, 312 old. 1650 Ft MILOTAY ISTVÁN: Mohácstól Budaörsig. Kartonált, 183 old. 1200 Ft MURAWSK1, ERICH: Villámháború Nyugaton. Kartonált, 328 old. 2400 Ft MUSSOLINI, BENITO: A fasizmus doktrínája. Kartonált, 467+XII old. 2700 Ft ORIANI, ALFREDO: Az eszmék forradalma. Kartonált, 383 old. 2400 Ft ÖHQUIST, JOHANNES: A Führer birodalma. Kartonált, 342 old. 1650 Ft PADÁNYI VIKTOR: A nagy tragédia. I-II. Kartonált, 667 old. 2200 Ft PADÁNYI VIKTOR: Egyetlen menekvés. Kartonáll, 175 old. 650 Ft PONCINS, LÉON DE: A forradalom titkos erői. Kartonált, 192 old. 1200 Ft SOMOGYI ISTVÁN: A szabadkőmívesség igazi arca. I-II. Kartonált, 398 old. 2100 Ft STODDARD, LOTHROP: Lázadás a civilizáció ellen Kartonált, 216 old. 1350 Ft SZÁLASI FERENC: Hungarizmus I. A cél. Kartonált, 344 old. 2100 Ft SZÁSZ BÉLA: A húnok története. Attila nagykirály. Kemény borító, XL+681 old. 4500 Ft SZÉKELY MÓZES: Zátony. Kemény borító, 325 old. 2200 Ft SZÉPVÍZI BALÁS BÉLA: Kánaán pusztulása. I-II. Kemény borító, 439 old. 2500 Ft A TALMUD MAGYARUL. Hasonmás. Kartonált, 208 old. 900 Ft VARGA ZSIGMOND: Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége. Kartonált, 496 old. VARGA ZSIGMOND: Ötezer év távolából. Kartonált, 428 old. WINGHENE, EGON VAN: Hová tegyük a zsidókat? Kartonált, 77 old. ZAJTI FERENC: Zsidó volt-e Krisztus? Kartonált, 414 old. A TURUL VIDEÓ EDDIG MEGJELENT FILMJEI DAVID COLE interjúja Dr. Franciszek Piperrel (A Holo-legenda, avagy az auschwitzi gázbuborék). Színes, 60 perc. LENI RIEFENSTAHL: Az akarat diadala (A nemzeti szocializmus igazi szelleme.) Készült a Vezér megbízásából 1934-ben. Fekete-fehér, 113 perc. ÉSZAK FELÉ! DÉL FELÉ! Fekete-fehér, 85 perc. KELET FELÉ! Fekete-fehér, 90 perc. MEGRENDELHETŐK: GEDE TESTVÉREK BT. 1136 Budapest, Hollán Ernő u. 37. • Telefon: (06-1) 349-4552 Levélcím: 1385 Bp 62. Postafiók 849. • E-mail: gedetestverek@yahoo.com 1900 Ft 2700 Ft 700 Ft 2400 Ft 2350 Ft 2500 Ft 2350 Ft 2350 Ft A MIA(BYAIK. ILÁTTN(DI^ Ha vannak magyar politikusok, akiket ócsárolni, befeketíteni és meggyűlöltetni igyekezett a népünk erkölcsi méltóságát csak rombolni tudó, hol Moszkvából, hol Washingtonból, hol Tel Aviv-ból irányított nemzetközi politika, Vitéz Endre László (1895-1946) bizonyára közéjük tartozik. Életét, politikáját, néhány megjelent művét nem véletlenül fedi a feledés homálya. Amikor a zsidóságról írt könyvét ismét kezében tartja az olvasó, a magyar politikai gondolkodás egyik nagyjának gondolataival ismerkedhet meg, a világpolitika összefüggéseinek megértése és jövendő nemzeti politikánk kialakítása érdekében. Vitéz Endre László 1895. január 1-én született Abonyban, Gulner Irma és Endre Zsigmond felsőházi tag, szolgabíró gyermekeként. A gimnáziumot Kiskunfélegyházán, az egyetemet Budapesten végezte. 1918-ban jogi doktor lett. Fiatalon nősült meg: neje Fábry Karola, Fábry Sándor arad-csanádi vasútigazgató és békési nyugalmazott alispán leánya. Két gyermekük született: Zsigmond 1923-ban és Mária 1927-ben. Házassága azonban felbomlott. 1944-ben gróf Crony-Chauel Katalint vette el. Mielőtt közszolgálati pályára lépett volna, végigharcolta az első világháborút. 1915-től honvédhuszárként az északi harctérre került, és többször megsebesült. Közhivatali tevékenysége 1918-tól számítható. Ekkor választották meg Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye közigazgatási gyakornokának, 1919-ben a temesrékási, 1920-ban a gödöllői járás szolgabírójának. 1923-tól 1938-ig a gödöllői járás főszolgabírája, 1938 és 1944 között a vármegye alispánja. 1944 áprilisától a Sztójay-kormány belügyminisztériumának adminisztratív államtitkára. 1944. október 25-én Szálasi Ferenc a hadműveleti területek kormánybiztosává nevezte ki. Politikai pályája 1921-ben kezdődött, amikor Prónay Pál vezérletével komoly eredményeket ért el a nyugat-magyarországi felkelésben. Ezt követően számos jobboldali szervezkedés (Magyar Országos Véderő Egyesület, Ébredő Magyarok Egyesülete, Kettőskereszt Vérszövetség, Etelközi Szövetség) meghatározó egyénisége. A harmincas években kapcsolatokat szeretett volna létrehozni a különféle nemzeti pártok, mozgalmak között, de mivel egyiket sem tartotta céljainak megfelelőnek, 1937 tavaszán megalakította a Fajvédő Szocialista Pártot. Ugyanezen év augusztusában elfogadta a Szálasi Ferenc irányította Nemzeti Akarat Pártja programját. Pártja ettől kezdve a „Magyar Nemzetiszocialista Párt” nevet viselte. Szálasit vezérnek tekintette, akivel „életszerződés”-t kötött: „A szerződést Isten, haza, nemzet, magyarság és kormányzóhűség szellemében és valóságában kötöttük Budapesten, 1937. augusztus 1-jén a magyar nemzetiszocializmus egyesítése napján.” A pártból csupán alispáni kinevezése miatt lépett ki. Alispáni munkája során hősiesen küzdött a földalatti szabadkőművesség, a kommunista és szociáldemokrata sejtek elszaporodása, a baloldali sajtó ellen. Ez utóbbi nem is maradt soha adósa: Lévai Jenő például már 1925-ben cikkezett „Az Est”-ben ellene. (1946-ban aztán könyvet írt „Endre László, a háborús bűnösök listavezetője” címmel.) Vármegyéjében egészségügyi otthonokat, sportlétesítményeket, iskolákat építtetett. Köztisztelet övezte. Nem tartotta szégyennek, annál inkább hazafiúi kötelességnek, hogy az 1939. évi IV törvénycikket - a második zsidótörvényt - végrehajtsa. Fő „bűne” az volt a zsidó mágnások szemében, hogy a nem zsidók számára is biztosítani kívánta a méltó megélhetést egy olyan országban, ahol a zsidóság lélekszáma a magyarságéhoz képest elenyésző, ámde politikai, gazdasági, kulturális befolyása viszont európai méretekben is páratlanul nagy volt. Sorsa nem különbözött mindazon magyarokétól, akik életük céljául tűzték ki a magyar faj védelmét, a Trianon elleni harcot, a szociális igazságosság megteremtését. A szovjet előrenyomulás várható következményeivel számolva 1945 márciusában Bajorországban telepedett le, ám egy kommunista ügynök, Boschkor Károly, 5000 dollárért átadta Himler Mártonnak, aki pedig Péter (Auspitz) Gábornak. Hogy ezután mi következett, nem kétséges. Amerikai fogságba került. A „Szövetséges Ellenőrző Bizottság” kiadta a budapesti „népbíróság”-nak, hogy halálra ítélje és felakassza. De miért? A bizottság tagjai a magyarországi zsidóság összegyűjtésével és kitelepítésével, kirablásával, valamint közhivatali visszaélésekkel vádolták. Bűnéül rótták fel fajvédő politikáját és e könyvét is, amely 1945-ben indexre került, másik két művével („Hatalom és igazság” 1935, „Ezer év Pest vármegye földjén”, 1943) és egy fordításával együtt (Léon de Poncins: A forradalom titkos erői, 1939). A „Népbíróságok Országos Tanácsa” 1945. december 17-18 között hallgatta ki. A tárgyalás elnöke Jankó Péter volt, aki később a Szálasiperben is tanúsította, mennyire - ahogyan Szálasi fogalmazott „nem ura a tárgynak”. Az utolsó szó jogán 1946. január 3-án beszélt: ekkor is a hungarista és a nemzetiszocialista világnézet zsidósággal kapcsolatos valódi álláspontját képviselte. A valódit, nem a zsidó propaganda szája íze szerintit, vagyis azt, hogy mivel a zsidóság a többi faj és nép erkölcsétől, szellemétől teljesen idegen, ezért elkülönítendő, majd kitelepítendő. Leszögezte: „Szükség van a zsidóság kitelepítésére, hogy az olyan körülmények között élhessen, hogy a maga szellemiségét és befolyását az őt befogadó népek kárára ne érvényesíthesse: szükség van arra azonban, hogy olyan keretek közt és olyan körülmények közt történjék ez a kitelepítés, hogy az összes érdekelt államok, az összes európai államok részt vegyenek ennek a tervnek keresztülvitelében magának a zsidóságnak bekapcsolásával s ezen a módon olyan otthonhoz, olyan nemzeti államhoz kell őket juttatni, amelyhez boldogulásuk minden feltételét megtalálják.” E célt szolgálta többek között az általa 1942-ben alapított „Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet”. Ha az „Endre-Baky-Jaross per” című, a köztudottan baloldali Cserépfalvi Kiadó megjelentette dokumentumkötetet olvassuk, kiderül belőle: sem Jankó Péter, sem egyetlen politikai ügyész nem tudta rábizonyítani, hogy akár mint főszolgabíró, alispán, akár mint kormánybiztos bántalmazta, vagy oktalanul büntette volna a zsidókat. Fiala Ferenc és Marschalkó Lajos nem ok nélkül írta: „Korrekt, puritán jellemű ember volt, és mindig a törvények alapján járt el.” Akkor is, ha nem zsidó, hanem magyar élt vissza a törvényekkel. A tények azonban a legkevésbé érdekelték a „népbírákat”, akik kegyelmi kérvényét elutasítva, 1946. január 7-én „kötél általi” halálra ítélték. A kivégzést 1946. március 29-én reggel hajtották végre, a Markó utcai fegyház udvarán, ahová csak belépőjegyekkel mehetett be a főleg nőkből álló, bosszútól izzó „nézőközönség”, amely életben ^maradását nem utolsósorban neki köszönhette. 0 azonban mindvégig megőrizte lelki szilárdságát, amelynek jeleként utolsó éjszakáján a Pálos Rendből kért gyóntatóatyát. Emelt fővel, a megtörtség legkisebb jele nélkül, csaknem mosolyogva költözött az Örökkévalóságba. E könyv elolvasása után szükségtelen részletezni, miért nem rejtette véka alá következtetéseit a zsidóság világhatalmi törekvéseiről. Hogy látnoknak nevezhetjük, bizonysága az alig halála előtt feleségének írt búcsúlevele, amelyben minden magyarázkodás és önigazolás nélkül jegyezte fel: „A Cion bölcseinek jegyzőkönyvei valóban igazak.” Ha volt korábban néhány pontjának hitelességével kapcsolatos kételye, a népbírósági tárgyaláson elmúlt. Ehhez korunk magyarja legfeljebb annyit tehet hozzá, hogy nem járta, nem járhatta végig a „poklok poklát”: nem érte meg a Rákosi- és Kádár-korszak történelmileg egyedülálló nemzetpusztítását, agymosását, miként napjaink globalizmusát sem. Nem látott plazákat, szupermarketeket, mégis észrevette, hogy ha a jegyzőkönyvek igazak, mi vár Európára. Ezért volt látnok, könyve ezért a magyar nemzeti politika egyik alapműve, amelynek mostani megjelenésekor aligha kívánhatunk mást az új ezredév magyarságának, mint azt, hogy íróját tekintse példaképének, a Zrínyiek, Széchenyiek, Prohászkák szellemi örökösének, és okuljon könyvéből, a magyar feltámadás reménységében! Ifj. Tompó László (Utószó a szerző zsidókról írt könyvének Gede Testvérek általi hasonmás kiadásához.)
