Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)
2002-11-01 / 6. szám
AZTLAN, MEXIKÓ TRIANONJA 2002. november-december «IttVAKÖkt 7. oldal Mexikó egy titokzatos ország, magas fejlettségű őskúltúrák bölcsője és egy újra ébredő nép hazája. Viharos történelme sok hasonlatosságot mutat Magyarországhoz, őseik 20.000 ével ezelőtt mint nomád indián törzsek jöttek át a Bering szoroson és benépesítették Közép-Amerikát. 5000-1500 Kr.e leletek a földművelés és cserépedény maradványok egy civilizáció kezdetét mutatják. Ezek a közép-amerikai civilizációk Olmec, Maya, Toltec és Aztec néven közismertek, de minden jel arra mutat, hogy mindezek egy nagyobb civilizáció részei voltak, egyszerűen más területen vagy egy nagyobb egységen belül mint külön birodalmak. Az Olmec volt az első anyacivilizáció az amerikai kontinensen (1200 Kr.e -400), melyből a többi fejlődött ki. Az Olmec nép fejlesztette ki naptárt, írást amit tovább adtak a Mayáknak és bizonyos Olmec istenek megtalálhatók a későbbi fejlettebb kultúráknál. Quetzalcoatl a tollas kígyó az Olmectől származik, de jelen van a Maya, Toltec és Aztec birodalmakban is, csak a Mayak Kukul-can-nak nevezték. Az Olmec Indiánok voltak az elsők, akik kőből piramist építettek, magas keskeny lépcsős formában, melyet a későbbi kultúrák is átvettek. Az Olmec uralkodók egyben papok is voltak, vallási és politikai hatalommal bírtak. A Mayák talán a legjobban ismert klasszikus közép-amerikai civilizáció, mely Yucatanból indult el 2600 Kr.e és 300-900 érte el fénykorát. Komplex társadalmi rendszer, központi hatalom királlyal az élen jellemezte ezt a kort. A Mayak jelentős felfedezéseket tettek a tudományokban, mint csillagászat, matematika és ők találták fel a nulla számjegyet. Az archeológiái adatok vizsgálata alapján vannak, akik a Maya civilizáció eredetét kapcsolatba hozzá az elveszett Atlantisz kontinens mítoával, amely Plató szerint, természeti katasztrófák áldozata lett. 900-1200 a Toltec nép volt a fő hatalom Nyugat- és Közép-Mexico területén. Mint később az Aztékok, ők is a Nahuatl agglitináló nyelvet beszélték. Ezt a nyelvet, amit Aztéknak is neveznek, az amerikai indián nyelvek Uto-Azteca családjába sorolják. Kultúrájukban sokat örököltek a Mayáktól. Az Aztec Birodalom 1195-1519 között volt az utolsó kiemelkedő teljesítmény, a közép-amerikai kultúrák történetében. Egy jóformán ismeretlen csoport megérkezik a Mexico-i völgybe és háromszáz év alatt az amerikai kontinens legnagyobb hatalmává fejlődik. A főváros, amit építettek Tenochtitlán volt, a mai Mexikó City helyén, ahol egy fejlődő, gazdag mezőgazdasággal rendelkező állam keletkezett 1376-ra. Az Aztékok tudták, ahhoz, hogy a szomszédok tiszteletét elnyerjék, egy olyan uralkodót kell választani, akinek királyi származása van. Politikai zsenialitással egy olyan embert választottak uralkodónak, akinek a neve Acamapichtli. Ő Culhuacán utolsó uralkodóinak a leszármazottja volt és vérségileg időben visszament a nagy Toltec uralkodó Quetzalcóatlhoz. így az első igazi Aztec uralkodó megválasztásával a nagy Toltec uralkodóktól való származást és folytonosságot tudták biztosítani. Ezt követően az Aztékok a szomszédos törzsekkel szövetségre léptek és erős katonai egységet hoztak létre. 1502-re az Aztec Birodalom tetőpontján Moctezuma II. került hatalomra. Az Azték civilizáció sok tekintetben sokkal magasabb volt mint az európai. Modoruk, öltözetük és építészetük vetekedett az Európaival, templomaik olyan csodálatosak voltak mint az egyiptomi piramisok és a kertjeik olyan szépek mint a Babylon-i függő kertek. Magukat a Nap fiainak nevezték. Mexikó a gyarmatosítók áldozata. 1520-ra Tenochtitlán 38 független, de adófizető tartományból állt. Ez katonai szempontból megköny-nyítette a spanyol gyarmatosító Cortez kapitány hódítását. 1519. november 8-án Don Hernando Cortez hatszáz spanyol katonával és néhány szövetséges őslakos törzzsel megérkezett Mexikó fővárosába. Az Azték főpapok a végzet jeleit jósolták, de Montezuma az Azték uralkodó, mikor meghallotta a hírt, hogy szakállas fehér emberek kereszttel a nyakukban partraszálltak a Mexikói-öbölben, ez csak egyet tudott jelenteni, hogy Quetzalcoatl ahogy ígérte, visszatért. De ki volt ez a Isten, aki fehér volt, itt volt, elment és megígérte, hogy visszatér? Nyilván egy nagy tudású és jó indulatú tanítómester, hogy ilyen nagy tiszteletű hagyományt hagyott az utókorra. Ennél a történelmi fehér foltnál fel kell tenni a logikus kérdést, hogy az amerikai őskultúrák esetében nem-e az Atlantiszról elmenekült tanítómesterekről van szó ? A válasz a jövő kutatóira vár. A spanyol hódítok fehérek voltak és a tengeren túlról jöttek, de a hagyományok hasonlata ezzel be is zárul. Hiába fogadták őket tisztelettel és elhalmozták arany ajándékokkal, a spanyol hódítók az aranyláz mámorában raboltak, pusztítottak és tömegmészárlást végeztek Atzlán népén. Ennek a megrázó története élethűen van leírva „Az Azték számadás Mexikó Spanyol hódításáról.” című könyvben. Mire az Aztékok látták, hogy nem fehér istenekkel, hanem ördögökkel állnak szemben felvették a harcot, de a modem fegyverekkel felszerelt ellenséget nem tudták kiűzni. A spanyolok legyőzték az Aztékokat és a katolikusok úgy érezték, kötelességük minden maradványukat kiirtani. A gyarmatosítók kíméletlen rombolást végeztek. Beolvasztották a művészi aranytárgyakat, ami nem aranyból volt, széttörték vagy elégették és tűzzel-vassal megkezdték a keresztény hittérítést. A pusztítást betetőzték a spanyolok által behozott betegségek, mint a himlő, amely háromszáz év alatt az őslakosság kilencven százalékát kipusztította. Az így keletkezett munkaerő hiány miatt a gyarmatosítók fekete rabszolgákat is importáltak. 1522-re Tenochtitlán Mexikó City-re lett elnevezve és az Új Spanyolországnak kikiáltott spanyol gyarmat fővárosa lett. V. Károly spanyol király Cortezt nevezte ki az új ország kormányzójának, aki négy év leforgása alatt „Mexico City-t" újra felépítette és csodálatosabb lett mint bármelyik európai város. Ezzel elkezdődött Mexico háromszáz éves gyarmatbirodalmi szolgasága. I. Károly spanyol király, hogy elkerülje az indián lázadásokat, megengedte a saját nyelvük használatát és vezetőik választását. Az indián városok ugyan spanyol városok lettek, ahol a fehérek uralkodtak. A törvényhozás Spanyolországban maradt. A király beleegyezett, hogy a spanyol törvény az indiánoknak jogot adjon a hódítás előtti földtulajdonok megtartására. Ezen felül az indiánoknak adót kellett fizetni és munkát szolgáltatni a spanyoloknak, amikor szükség volt rá, és kötelező volt a római katolikus vallás felvétele. Az indiánok azonban megtalálták a módját és saját hitüket és kultúrájukat beleszőtték az új vallásba. A mexikói arany- és ezüstbányák tartották fenn Spanyolország gyarmatosítási törekvéseit. A feudalista rendszer, pedig jó hatalmi eszköz volt az őslakók teljes kizsákmányolására. Tíz generáció alatt Mexikó népe teljesen elszegényedett és várta az alkalmat, hogy felszabaduljon. 1810-ben egy mexikói születésű pap Miguel Hildago y Costilla elindította a függetlenségi mozgalmat. Ekkor már Spanyolország teljesen francia befolyás alatt volt. Jose Maria Morelos-t egy másik mexikói pap követte Hildago függetlenségi mozgalmát és kiterjesztette Dél-Mexikóra. 1813-ban Morelos létrehozta az első kongresszust, ahol megszavazták a Függetlenségi Törvényt. Ezért a tettéért bebörtönözték és 1815-ben kivégezték. Mexikó függetlenségi harca 11 évig tartó lázadások sorozatából állt. Végül a meggyengült gyarmati vezető Augustin de Iturbine és a függetlenségi harc vezetője, Vincente Guerrero kidolgoztak egy javaslatot, mely garantálta a Katolikus Egyház állapotát, Mexikó függetlenségét mint alkotmányos monarchia és a spanyolok és őslakok egyenlőségét. A gyarmati vezetőség megpróbált szembehelyezkedni ezzel a javaslattal, de a polgári és katonai körök többsége mellette volt. 1821 augusztus 24-én a spanyol kiküldött Juan O'Donoju látta, hogy nincs kiút és aláírta a Mexico függetlenségét garantáló államközi szerződést. A függetlenségi háború félmillió hősihalottba és súlyos gazdasági veszteségbe került. A következő harminc év alatt a politikailag megosztott Mexikónak ötven kormánya volt. Az egyik gyarmatosító ment, jött a másik A Mexikó Cityben székelő mexikói kormány nagy távolságra volt Texastól és nem tudta hatalmát kellően gyakorolni az állam távol eső részein. 1835-ben Texas lakossága fellázadt és néhány véres csata után a mexikói elnök Santa Anna 1836- ban kénytelen volt aláírni a Velasco-i szerződést, amely függetlenséget adott Texasnak, amit sok mexikói nem fogadott el. Ezzel el volt vetve Mexikó és az USA-konfliktusok magva. Mexikó ismerte Amerika szándékát, mert már 1835-ben az USA 5 millió dollárért meg akarta venni Kaliforniát, amit a mexikói kormány visszautasított. 1836—1845-ig Texas független köztársaság volt. Az US kongresszus hosszú vita után 1845. február 28-án elfogadta Texas USA-hoz való csatolását. Már 1843-ban Santa Anna kormánya figyelmeztette Washingtont, hogy Texas USA-hoz való csatolását hadüzenetnek veszik. 1846. április 25-én Texas déli határán Mexikó megtámadta az amerikai csapatokat, és ezzel kezdetét vette a Mexikó-Amerikai háború. A határmenti és sivatagi csaták megyőzték az USA-t, hogy az ellenség távoli fővárosát szárazföldi hadműveletekkel veszélyes és nehéz lenne elfoglalni. 1847- ben Winfield Scott tizenkétezer katonával partraszállt Veracruz-ban és több csata után szeptemberben bevonult Mexikó City-be. Ezzel Mexikó elvesztette a háborút. Ebben a háborúban 13.780 amerikai és 25.000 mexikói vesztette életét. A háborúban mexikói oldalon harcolt a The San Patricos amerikai ír zász-lóalj, akiket a protestáns amerikai tisztek rossz bánásmódban részesítettek, mivel katolikus vallásúak voltak. A háború után az amerikai hadsereg az ír zászlóalj tizenhat életben maradt katonáját mint árulókat felakasztotta. Mexikóban a mai napig ezeket az íreket hősökként tisztelik. 1848 február 2-án Mexikó aláírta a Treaty of Guadalupe Hidalgo békediktátumot, amelynek ötödik cikkelye meghatározása szerint Mexikó fele országát az USA-hoz csatolták. A szerződés tizenkettedik cikkelye szerint az USA kormánya 15 millió dollár értékű ezüst vagy arany illetékben fizetett az elcsatolt területek ellenében. Ez volt Mexikó Trianonja. Amerika rendeltetése „Az amerikai terjeszkedési fogalom akkor jött létre, amikor az első telepesek betették a lábukat erre a kontinensre, és az első indiánnak elnevezett őslakót kiűzték otthonából, de egy angolszász erős központi hatalom kellett ahhoz, hogy ennek ideológiai alapot adjon. Ez történt 1845-ben, amikor egy amerikai diplomata és újságíró, John Louis O'Sullivan az amerikai magazin „United States Magazine and Demokratie Review”-ben Texas USA-hoz való csatolásának a „MANIFEST DESTINY” a „RENDELTETÉS KINYILVÁNÍTÁSA” filozófiai kifejezéssel adott jogi alapot. Ezt a kifejezést használták a terjeszkedő politikusok minden pártban és alkalmazzák ma is. A tizenkilencedik század végére ugyanez a kifejezés volt használva a különböző Karib tengeri és Csendes-óceáni szigetek USÁ-hoz való csatolására. Ugyanezt látta az USA, mikor Ázsia és a Távol-Kelet felé tekintett.” „A Manifest Destiny végnélküli. Ez állandó és örökkévaló. A Manifest Destiny nélkül a föld lapos lenne és a naprendszer közepe volna. Hogy isteni rendeltetés vagy nem a terjeszkedés elkerülhetetlen és határtalan. Igen a terület véges árú ezen a földön.” „A "Manifest Destiny egy olyan jelenség, amit nem lehet egy dátumhoz, eseményhez vagy speciális időszakhoz kötni. Manifest Destiny létezett és most is létezik mint egy filozófia, amely magába öleli az amerikai történelmet egészében. A Manifest Destiny egy megfoghatatlan ideológia amely létrehozta az amerikai történelmet és definiálni lehet mint egy mozgalmat”. „A Manifest Destiny egy összefogó kiáltványnyá vált Amerika-szerte, és az USA jogos rendeltetését üzente, beleértve az imperialista terjeszkedést. A Manifest Destiny alapján sok ember javasolta, hogy Amerika vállalja fel egy világhatalom szerepét. James Monroe ezt hangoztatta a híres Monroe Doctrine-ban, amikor Európát és világ többi részét figyelmeztette: „Maradj a nyugati félgömbön kívül!” „A Manifest Destiny az isteni gondviselés által adott terjeszkedési jog, két részből áll, egy nemzetiből és egy nemzetköziből. A nemzeti Amerika területére vonatkozik, a másik azon túl lévőkre.” Ezt a terjeszkedést pedig pénzel vagy fegyverrel, vagy mindkettővel gyakorolták. 1626- ban az indiánoktól 24 dollár értékben megvették Manhattan szigetét. 1803-ban a Lousiana Purchase néven ismert szerződéssel 15 millió dollárért Napóleontól megvették a Mississippitől a Rocky Mountains-ig terjedő részt. 1848-ban békediktátummal kisajátították Atzlán területét. 1867-ben az USA Oroszországtól megvette a mai Alaszkát 7.2 millió dollárért az amerikai,International Manifest Destiny 1848-ban vált nyilvánvalóvá, amikor bement és elfoglalta Hawait, mely 1959-ben az USA ötvenedik állama lett. 1800 és 1900 között az amerikai üzletember adta az üzemanyagot a nemzetközi rendeltetéshez. Ez a csoport erősen hitt az amerikai fennhatóság más földrészek feletti kiterjesztésében. Ezt a fennhatóságot el lehet érni politikailag, katonailag és gazdaságilag. De mindegy, hogy milyen módszerrel, imperializmus volt az ok kiterjeszteni Amerika érdekét a Csendes-óceánon túlra. Az imperializmus eredményeként az USA hatalmába kerítette a Fülöp-szigeteket, Guamot és Puerto Rico-t.” Amerika két világháborúban vett részt és ötven évvel a második világháború után ma is megszállva tartja a két legerősebb gazdasági hatalmat, Németországot és Japánt. Az Új Világrend a globalizmus mind a Destiny Manifest ideológiára felépített világhatalmi rendszer. Most már nem tudni ki lesz a haszonélvező, mert ma Amerikában már, a cionista vezetés diktálja a programot. Folytatás a következő számban! iuu i du mi 7 I 50 tOO Î5020Q km Sínt) Marté Lite Hiff feúooE'r*)" C TOLTEC 012%kXICA _Chichén Itzá G«tf of Mexico 11I&S7 T,*>caU |jL23à»°2 ’Wo 3( °13 p -Zempoala UïT'i tollún Cave Kabah« * Campeche iïulu s* YUCATAN V PENINSULA 14o,/ €>2 Lâke ÇLiâlco Morel«s Guerrero z Cerro * 0de las Mesas ft AHU A 0y ehuacan ‘cJres capotes Puebla Valley La Venta • Pap»tc»p9»OLMEC Tabasco MEXICO MIXTEC ? of** & ,■’< Loren 20, Palencjue Quintana Ron i j „Rio Bec Hondo/ Ár t Oaxaca: Monte ÀlbirK J3àxaca: SIERRA oMItîa MIXTEC MADRE 2APÖTEC Piedras Negras •- : CHENES Usvmzctnl» Mirador* ,. ., orrcN Uaxactun PETEI1 4 Hóimul Tikal«»^Nakum „Yaxchilan •Naranjo* lit DEL SUR Chiapa de Corzo ' 'À P o . , - < Seibal Bonampak » Chiapas Alter de. Sacnncios. c CHIAPAS- k'f‘ GUATEMALA BELIZE ■SiUms HIGHLANDS^ □ Mayan zone of influence ■ Mayan sites { 1 Aztec Empire k Aztec sites o Other sites 1. Azcapotzalco 2. Chalcatzingo 3. Cholula 4. Cuicuilco 5. Tenochtitlán 6. Teotihuacin 7. Tepexpan 8. Tlapacoya 9. Tlatelolco 10. Tlacopan 11. Tlatilco 12. Tula 13. ValseguiTto 14. Xochicalco PACifiC CCEAN \ •Quirigua “7GUAt EM AL A ' 'Móttyu* Qlzapa karninaljuy ú * Copan Ocos^APAN %Ja>erniliC„,“RA EL SALVADOR WICARAGUAv^ © 1994 Encyclopaedia Britannica, If
