Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)
2002-05-01 / 3. szám
6. oldal «ItîVAKOkT 2002. május-június fi^- -----. - ... - 1 ■ ................z3i] FELHÍVÁS! A H.Sz.M. történészcsoportja felhívással fordul mindenkihez, akinek tudomása van arról, hogy édesapjuk, nagyapjuk, bátyjuk, bármilyen rokonuk, vagy ismerősük 1914. és 1920. között hadifogoly volt és a Jekaterinburg melletti Sasapul-lágerben tartózkodott és említette a cári család kivégzésének körülményeit, esetleg említett neveket annak az internacionalista különítménynek tagjai közül, akik eldicsekedtek a „hőstettel.” A legkisebb felvilágosítást is köszönettel vesszük, mert egy-egy mozaikot jelent a történelmi igazság feltárásához. Az alábbi címen várjuk a jelentkezéseket levélben vagy személyesen: Gyarmati Géza Sichelweg 43. Sehliem /Köniz/ 3098. CH. Európa. Cleveland, 2002. május 10-én. Köszönettel: a H.Sz.M. történészcsoportja KÖNYVAJÁNLÓ MEGJELENT - Részünkre, talán napjaink legfontosabb és legszükségesebb könyve: „A VÁLASZ-TOTTAK” címmel. Baranyai Piroska páratlan és egyedülálló, az őstudást visszatükröző bámulatosan felfrissítő munkája. E könyvéből kitűnik, a Biblia magyar eredete, s hogy a Biblia nem más mint magyar őstörténelem. Az írónk Székely-magyar Asszony - Gyimesből, aki már 16 éves korától foglalkozik e témával. Az Ő észrevételein keresztül, olyan ránk vonatkozó évezredek igazságai kerülnek elő, melyeket idáig sem a történészek, de még a vallás emberei sem voltak képesek felfedezni. Szerinte a Bibliát nem hinni, de tudni kell. Nyelvünk csodálatos hajlékony tulajdonsága alapján, nyelvi törvényeket állított föl, ezek segítségével olyan titkokat tár elénk, melyek elősegíthetik sorvadó nemzetünk újraéledését - fényes jövő várhat ránk. Megtudjuk, hogy valóban kik vagyunk, honnan jövünk és hová megyünk, s hova tartozunk az emberiség óceánjában. Melyik nép valóban az áldott és melyik a megátkozott. Megtudjuk belőle azt is, hogy igazán ki mondhatja magát magyarnak, nem az, aki annak vallja magát, vagy aki ott született és állampolgár, hanem akinek tudása és önérzete arra a színvonalra emelkedik, hogy bármikor cselekvésre kész a nemzet érdekében. Ehhez azonban szükséges, hogy ez a tankönyv állandóan kezünk ügyében legyen, mert csupán egyszeri elolvasás nem elég a benne lévő tudás elsajátítására. írónk nem csak sejteti csodálatos meglátásait, de a fentiek alapján cáfolhatatlanul bizonyítja is. Szerinte minden magyar személy az Úr-isten és az Úr-istennő gyermekeként a Melkizedek rend született papja, s ezt a tényt anélkül, hogy tudnánk az Épül az 56-os kápolna! Az elmúlt 12 évben egyetlen kormánynak sem jutott eszébe, hogy 1956 eszméit és a forradalom résztvevőit úgy kezelje, mint ahogy azt a forradalom és szabadságharc - nem csak magyar, de - világtörténelmi jelentősége megérdemelte volna. Pongrátz Gergely, a Corvin-köz 1956-os parancsnoka, amikor 35 évi kényszerű emigráció után hazatért, a saját pénzén vett Kiskunmajsa mellett egy elhagyott tanyasi iskolát és ott rendezte be - a Kisgazda vezetésű Honvédelmi Minisztérium segítségével - az ország első és egyetlen 56-os múzeumát. A múzeum most kibővül egy kápolnával, amit a forradalom alatt hősi halált halt hősök és a megtorlás során kivégzett mártírok emlékére emelnek. A kápolna megva-lósításában döntő érdeme van Csete György nemzetközi hírű építésznek, aki nem csak a terveket készítette el, hanem a kivitelezésben is hathatós segítséget nyújt. A kápolna felavatását és beszentelését 2002 június végére, a szovjet megszállók kivonulásának évfordulójára tervezik. tudósító Az épülő kápolna életben minden magyar magában is hordozza. S ha ennek tudatában élnénk, s az itt szerzett tudásunk által ezt magunkévá is tennénk, egymagában elég lenne arra, hogy cselekvő öntudatra gerjesszen bennünket. Lesznek, akik elcsodálkozva olvassák majd e könyv lapjait, de akik zsidó-keresztény dogmák, vagy valamely divat-vallás fátyolán át szemlélik sorait, talán meg is botránkoznak. Reméljük, többen lesznek azok, akiket ez írás magával ragad és elismeréssel gondol az író magasra kiemelkedő Bibliaismereti tudására. Mily nagy bátorsággal írta észrevételeit s mily alapos nyelv-logikai következtetéssel támasztja alá állításait, s ennek eredményeként homályos bibliai fogalmak, valamint az eddig meg nem értett részek érthetőbbé válnak. A gondolkodó magyarnak nyílt szívvel és elmével, előítélet nélkül kell végezni e könyv olvasását, mert csak így lesz képes megérteni e könyvben lévő újonnan feltárt fogalmakat s tényeket, melyek felettébb gazdagítják a magyar önérzetet. A könyv 280 oldal, nagy méretű lapon s benne 44 színes képpel kisérve jelent meg, fogyasztási ára $35.00 (U. S. A.) + portóköltség. Kérjük M.O-t, vagy a csekket „Baranyai Piroska” névre kiállítani és az alábbi címre küldeni a megrendelést: Baranyai Piroska 244 Fountain St. Philadelphia PA. 19128, U.S.A. A budapesti gettó megmenekülése a Szálasi-kormány idején 1944 októberében egyezség jött létre Magyarország és Svédország között Raoul Wallenberg közvetítésével, amelynek értelmében a budapesti zsidóság egy része svéd állampolgárságot kap, amely mentesíti a deportálás alól, cserében pedig a svéd kormány elismeri a Szálasi vezette új magyar állam legalitását, és felveszi vele a diplomáciai kapcsolatot. Szálasi Ferenc és kormánya bízott abban, hogy ha sikerül felvenni a kapcsolatot egyes nyugati országokkal, ez segítséget jelent a közelgő szovjet támadással szemben. Az egyezség ötlete Ferenczy László csendőralezredestől származik. Róla tudni kell, hogy korábban ő kapott parancsot a vidéki zsidóság deportálására, de amint a kezébe került az ún. Auschwitzi Jegyzőkönyvek néven ismertté vált dokumentum, amely a lágerekben folyó kegyetlenkedésekről, és kivégzésekről tudósított, azonnal meg akart győződni a hírek valódiságáról. Miután a németek ezt a kérését elutasították, ebből az információk hitelességére következtetett. Ezután a deportálások leállításának egyik szószólója lett. Többek között az ő tiltakozásának hatására a deportálásokat Horthy le is állította. A németek azonban újabb és újabb szállítmányokat követeltek. Ferenczy álláspontját, miszerint a deportálásokat meg kell akadályozni, az új államfő, Szálasi Ferenc teljes mértékben osztotta. Ezért is nevezte ki pont Ferenczy Lászlót a zsidóügyek intézésének tárca nélküli miniszterévé. Szálasi nem volt antiszemita, hanem saját meghatározása szerint antiszemita, tehát célja a zsidóságnak Magyarország területéről való eltávolítása volt, és ellenezte a zsidók bántalmazását, a velük való kegyetlenkedést. Ezzel az elvvel, sajnos, pártjának tagjai nem mind értettek egyet. A németek fokozódó követeléseire válaszként a hungarista kormány tiltakozott a zsidóságnak a Birodalomba való deportálása ellen. Szálasi arra hivatkozott, hogy neki itthon, Magyarországon nagy szüksége van segítségre a Szovjetunió elleni védelem céljából, és a budapesti zsidóságot a hadsereg mellé kívánja rendelni munkaszolgálatra. A munkaszolgálatosok sokszor embertelen körülmények között voltak kénytelenek dolgozni, és ennek sokan áldozatául is estek, de a budapesti zsidóság nagy része viszont így megmenekült a lágerekbe való deportálás elől. Emellett tény, hogy a munkaszolgálat célja nem a zsidók megsemmisítése, vagy kínzása volt, hanem minél nagyobb erő bevetése a Szovjetunió támadásával szemben. Szálasi, és a kormány majdnem minden tagja száz százalékosan hitt a német győzelemben, tehát a végsőkig folytatott harc mellett nem valamiféle irreális, hősi önfeláldozás, és áldozathozatal szellemében tartott ki, hanem a győzelem biztos tudatában. A budapesti gettó többi része - akik svéd, svájci, stb. menlevelet kaptak - a befogadó országokba utazásukig a védett, ún. Palatínus-házakba kerültek, amelyek köré, és kapuikhoz Ferenczy László javaslatára, és Szálasi parancsára csendőrökből, és pártszolgálatosokból álló őrséget állítottak. Erre azért volt szükség, mert sajnos a zsidók sérelmére gyakran követtek el atrocitásokat, amelyeknek egy része közönséges rablás, más része pedig az elszabadult gyűlölet felszínre kerülése volt. A hungarista kormányzat ezt nem tűrte el, az elkövetőkkel szemben statáriális eljárásokat kezdeményezett, így igyekezvén megelőzni a további kegyetlenkedéseket. A gyilkosságok, és rablások megszüntetése céljából a Szálasi kormány egyéb intézkedéseket is foganatosított. Kinevezett egy párt-összekötőt a rendőrséghez Szalai Pál személyében, aki a Nyilaskeresztes Párt ifjúsági vezetője volt, emellett arról volt ismert, hogy korábban az üldözött zsidóságot önhatalmú intézkedésekkel próbálta segíteni. Kijelölése után ezt a tevékenységét hivatalosan, legálisan folytathatta tovább. Szalai Pál kinevezésének dokumentumait Szekeres József így adja közre könyvében: „1944 november 20-án a nyilaspárt budapesti főkerülete Csengery utcai helyiségeiben pártértekezletet rendezett a nyilaskormány tagjainak és a rendőrség vezetőinek részvételével. Egyes pártvezetők támadták a kormányt, hogy nem elég gyors és radikális a zsidókérdésben, a rendőrség pedig elszabotálja a nyilas rendelkezéseket. Egy rendőrtiszt a zsidógyilkosságok ellen emelte fel a szavát. Vájná Gábor nyilas belügyminiszter kijelentette, hogy mindazért, ami október 15-e óta történt, vállalja a felelősséget, de a további egyéni akciókat be kell fejezni. (...) Gera József előzőleg többször felvetett javaslat alapján a rendőrség és a nyilas pártszolgálat közötti ellentétek megszüntetésére, pártösszekötőtiszt kiküldését helyezte kilátásba. Szalai felszólalásában támadta az atrocitásokat, rablásokat, és a pártszolgálatosok által elkövetett más bűncselekményeket is szóvá tette. A hivatalos pártlap, az Összetartás 1944. november 30. számának 3. oldalán a párthírek között a következő közlemény jelet meg: „Megbízás: Megbízom Szalay Pál testvért, a m. kir. budapesti főkapitány úr mellé, mint pártösszekötőt. Ezen megbízás kiadatott Vájná Gábor belügyminiszter testvér utasítására. Kitartás! Éljen Szálasi! Budapesti főkerület vezetője” A budapesti gettó megmenekülésével foglalkozó könyv szerzője, Szekeres József is alátámasztja a fentieket: „...(Szalai) kinevezésével valójában a rendőrségnek kívántak nagyobb súlyt adni az atrocitások ellen elkerülhetetlenné vált fellépéshez.” A közismerten a zsidókkal együtt érző, és egyéni mentőakcióiról híres Szalai kinevezése is egyértelműen mutatja a kormány politikájának irányvonalát. A később „magyar Schindler”-nek is nevezett Szalai Pál a budapesti zsidóság körében népszerűségnek örvendett embersége, megértő, jóindulatú magatartása miatt. Tetteinek értékéből semmit nem von le, hogy kinevezése után már nem illegálisan, a kormány tudta nélkül végezte mentőtevékenységét, hanem hivatalosan, Szálasi utasítására. Szalai a Nyilaskeresztes Párton belül azon kevesek közé tartozott, akik a Szálasi-kormány rendeletéit, a törvényeket következetesen, hűségesen betartották, és igyekeztek betartatni. 1944 december 22-én, német utasításra Szálasi és kormánya kénytelen volt elhagyni Budapestet, és az ország nyugati részére távozni. Az állami kontroll hiányában megszaporodtak a zsidók elleni támadások, ekkor már nem állta útját semmi az indulatoknak. Azok kerekedtek felül, akik elégedetlenek voltak Szálasival, és politikáját túl mérsékeltnek tartották. 1946-ban, az ún. háborús bűnösök perében Szálasi Ferencet tartották felelősnek a budapesti zsidósággal szemben elkövetett minden kegyetlenségért, gyilkosságért. Szálasi az egész tárgyalás folyamán meg tudta őrizni önuralmát, csak akkor tört meg lelkileg, amikor a Dunába lőtt halottak fényképeit mutatták meg neki, és azzal vádolták, hogy ezekre a gyilkosságokra ő adta a parancsot. Nem vették figyelembe azt, hogy számos olyan jellegű rendeletet hozott, amivel hozzájárult ahhoz, hogy a budapesti gettó lakói megmeneküljenek a lágerekbe száL lftástól, igyekezett megakadályozni a velük szembeni atrocitásokat. Az erre vonatkozó vallomását a korabeli tárgyalási jegyzőkönyvekből ismert „gúnyos derültség” követte, és később, a történészek legtöbbjének részéről pedig a tények teljes figyelmen kívül hagyása, felületes, igazságtalan, egyoldalú ábrázolás. Reményi Hajnalka Szittya Világtalálkozó 2002. július 20-21-én Budapesten rendezzük meg a hagyományos, kiemelkedő nemzeti eseményt jelentő Világtalálkozót. A 2 nap folyamán kb. 30 (ős)történeti, kulturális és nemzetvédelmi előadás keretében, kiváló hazai és külföldi szakemberek közreműködésével tekintjük át az egyetemes magyarság legfontosabb sorskérdéseit. A részletes programot s a pontos tudnivalókat következő számunkban közöljük. Figyeljék a Tárogató 15. (július-augusztusi) számát! Érdeklődni és jelentkezni a főrendezőnél lehet, az alábbi címen: Siklósi András, 6723 Szeged, Becsei u. 3., tel: 62/498-549
