Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)

2002-03-01 / 2. szám

Az emberiség parazitáiról... 2002. március-április «lîîVAKÔfcT Franklin Benjamin 1787-ben, Philadel­phiában tartott beszédet az Amerikai Al­­kotmányozó Nagygyűlésen. Többek között a következőket mondta: „Uraim! Hatalmas veszély fenyegeti az Egyesült Államokat. Ez a veszély százszor nagyobb, mint minden kívülről fenyegető veszedelem. Ez a veszély a közöttünk tevékenykedő „paraziták közössége”. Ezek a paraziták eddig mindenütt a fennálló rendszerek és hatalmak összeomlását okoz­ták a történelemben. Ahol nagyobb szám­ban elszaporodtak, ott megsemmisítették az erkölcsi értékeket, tönkretették a becsületes kereskedelmet, elkülönítették magukat az ország lakosságától, kigunyolták, lenézték és tönkretették a keresztény vallást, amely­re mi is ráépítettük a jövendőnket. Államot alkottak az államon belül, és megfojtották az államok életét, gazdaságát, pénzügyeit, hogy végül is minden a kezükbe kerüljön, és a pénzen keresztül pusztítsák el az őket ellenzőket. Ha mi nem írjuk elő ezeknek a parazitáknák jövendő szerepét az amerikai életben, akkor annyira elszaporodnak és megerősödnek, hogy 200 év múlva teljesen uralni fogják ennek az országnak életét, és megváltoztatják az általunk alapított kor­mányzási formát. Ha most nem szorítjuk megfelelő keretek közé ezeket a rajtunk élősködni akaró parazitákat, akkor 200 év múlva a mi leszármazottaink halálra dol­gozhatják magukat munkahelyeiken, mi­közben ők kezeiket dörzsölgetve számolják majd a hasznot, amit a mi verejtékünkből loptak. Ezeket örökre ki kell tiltani a pénz­ügyek és államügyek intézéséből, mert ha ezt most nem tesszük meg, akkor 200 év múlva az utódaink átkozni fognak bennün­ket, akik elvesztették mindazt, amit mi kiharcoltunk nekik.” Sajnos, Franklin nem nevezte meg ezeket a személyeket, vagy csoportot, csak az amerikai társadalomra nézve káros tevékenységük, tulajdonságuk alapján határozta meg kilétüket és jellemüket azzal, hogy „parazitáknak” nevezte meg őket. így tehát - úgy a mai Amerikában, mint bárhol másutt a világon - azokat a tár­sadalomban található személyeket, vagy csoportokat nevezzük parazitáknak - akik­re, vagy amelyekre ráillenek a Franklin által meghatározott ismérvek, tevékenysé­gek, jellembeli tulajdonságok, és akik így, ezekről felismerhetők bármely ország tár­sadalmában a hasznos tevékenységet foly­tató személyek között. Tehát azokról a parazitákról van szó;- akik az eddigi tevékenységükkel, a történelem tanúsága szerint, mindenütt a fennálló rendszerek, társadalmak pusz­tulását okozták,- akik túlságosan elszaporodva, megsem­misítik a befogadó nemzet erkölcsi értékeit,- akik tönkre teszik a becsületes keres­kedelem alapjait,- akik kigúnyolják és lenézik bármely nemzet kultúráját, vallását,- akik átalakítják a Jézus alapította ere­deti keresztény vallás igaz Istenét, és a szeretetről szóló erkölcsi tanításait,- akik elkülönítik magukat a befogadó nemzettől és az ország érdekeitől,- akik elszigetelik magukat politikailag és vallásilag a befogadó ország lakosságának szemléletétől,- akik államot alkotnak bármely ország társadalmában,- akik így kiközösítik magukat a befo­gadó ország társadalmából,- akik korunkban a POLITIKA - GAZ­DASÁG - TUDOMÁNY - OKTATÁS - BANK - IPAR - KERESKEDELEM - MŰVÉSZET - RENDŐRSÉG - HONVÉ­DELEM - HÍRKÖZLÉS területén csak azért törnek a vezető állásokra, hogy ott a saját érdekeik szerint befolyásolják azok működését,- akik a vezető állásokon, és gyakorlatilag már a kezükben lévő pénzen keresztül akar­ják megtartani az ő saját anyagi- és erköl­csi érdekeiket szolgáló hatalmat a befogadó ország nemzete felett,- akik a pénzükkel és ezen keresztül a kezükbe került hatalommal elpusztítják mindazokat a nemzetüket féltő hazafiakat, akik észreveszik és szóvá teszik az ő nem­zetellenes tevékenységeiket,- akik a fent említett területeken - és azok közül egyet, a HÍRKÖZLÉST kiemelve - a rádió - TV - nyomda - újság - könyvkiadás- posta, és minden más hírközlő szerveken, keresztül irányítják és az ő saját érdekeik szerint befolyásolják, agymossák az illető nemzet politikai és vallási szemléletét nap­jainkban. Mindezeket a több mint 200 évvel ezelőtt elhangzott franklini észrevételeket és figyelmezetéseket ma, Magyarországon is figyelembe kell vennünk, ha el akarjuk kerülni az amerikai társadalomra vonatkozó és arra említett veszély kialakulását a ma­gyar társadalomban most, a 2002. évi sza­bad választások előtt és után, hogy szabad­ságban élhessünk. Ha most nem korlátoz­zuk ezeknek a parazitáknak a jövendő szerepét a magyar társadalomban, és ha most nem szorítjuk megfelelő keretek közé ezeknek a rajtunk élősködni akaró para­zitáknak a tevékenységét, akkor bizony nem csak a jövőben, hanem már a nap­jainkban is agyon dolgozhatjuk magunkat az ő anyagi hasznuk érdekében, és azért, hogy ezek a paraziták a kezeiket dörzsölve, számolhassák majd a magyar nemzet munkájából eredő hasznukat. Csak úgy, mint ahogy a történelem tanúsága szerint ez bekövetkezett minden olyan országban, ahol ez a korlátozásuk nem történt meg. Ezért - Franklin Benja­min bölcs tanácsát követve - amint felis­­merhetőkké válnak ezek a paraziták a ma­gyar társadalomban, azonnal és örökre ki kell tiltani őket a magyar társadalom min­den vezető helyéről. Ez NEMZETVÉDELEM a magyarság számára! 2002. januárjában Üdvözlettel: Kindler László 11. oldal Szélviharként Csere-bere Gyere csak be, Kint is bent is jól megvagyunk Értjük egymást Jön a hívás! „bukott elvtárs” „Béke-bíró?” lekenyerez. Tere-fere Nagy mosdatás Évtizedek- Hazug szólam, szajkózás tart: bámész „magyar” harapva kap. Felejt múltat, tapsviharként dicsőítve-Elnyomóit. ígérgetés: nesze, fogjad, Semmit sem kapsz-Nem is nyerhetsz. Zűr-zavaros hebe-hurgya Szélhámosok-Uszítása Kerge-forgó Szélviharként, tépdesi szét: Magyarságot! Mányoki-Németh Károly Toronto Könyvismertető Milyen faji, biológiai, élettani tulaj­donságokkal rendelkezik a magyar­ság? Melyek a magyar faj más fajokétól eltérő fizikai, lelki készségei? Veszé­lyezteti-e a magyarság megma­radását a vérkeveredés, a vegyes házasság, az asszimiláció? Mi­lyen egészségügyi és családvé­delmi intézkedésekkel biztosít­ható az egészséges népszaporulat Kárpát-Európában? Ezekre a sorsdöntő kérdé­sekre válaszolt az orvostudo­mány, a népélettan, az eugenika és a statisztika eredményeinek ismertetésével Székelyföld szülöttje, Doros Gábor ( í 892- 1980) budapesti főorvos és egye­temi tanár, a bőr- és nemi beteg­ségek kutatója. 1945-ig számos cikke, tanulmánya jelent meg a magyar faj- és családvédelem feladatairól, a népszaporodás fel­tételeiről és védelméről, a gyer­mekhiány történelmi kialakulá­sáról, a házassággondozásról, az egyke és a nemi betegségek elleni küzdelem módszereiről. Család- és faj védelmi tanulmányait 1945- ben az „Ideiglenes Nemzeti Kor­mány” bezúzásra ítélte, éppen úgy, mint 1944-ben kiadott fő művét, „A magyarság életerejé”-t. Doros Gáboron kívül soha senki nem írt a magyarság antropológiájáról, eugenikájáról tudományos igényű munkát. Míg Né-metországban Hans F. K. Günther írt hasonló tanulmányokat (a görögök, rómaiak, németek és a zsidók fajké­péről), addig Magyarországon egyedül Gáspár János ,,Fajismeret”-e (1928), Kausz János „Az emberfajok élete és jövője” című tanulmánya (1928), valamint Méhely Lajos írásai foglal­koztak érdemben a fajvédelem cél­jaival. De a Kárpát-medence ma­gyarságának faji összetételéről csak ő tudott írni enciklopédikus munkát. A közkézen forgó kézikönyvekben a faj­tudomány szinte egyetlen magyar képviselőjének tekintett Bartucz Lajos­sal ellentétben világosan tisztázta a faj fogalmát. Felfogása szerint a faj nem­csak antropológiai, élettani és biológiai sajátosságok összessége, hanem min­dezekkel együtt lelki-szellemi egység is. Ez az, amit korunk materialista kézikönyvei és katedrái makacsul tagadnak. Ma ugyanis az antropológu­sok reszketnek az ember esetében a „faj” szónak pusztán a kimondásától is, nem is szólva a faji tulajdonságok különbségeinek kimutatásáról. Doros Gábor számára nem volt a faj fogalma „senki földje”: a nemzetnevelés értékhordozó kategóriái közül ezt tekin­tette elsőnek. Nem lehet eléggé méltatni ezt a hatalmas művet: belőle megismerhetjük a magyarság páratlanul gazdag fizikai, szellemi és lelki tulajdonságait, ame­lyek következtében a kultúra- és biro­dalomalkotásra képes fajok közé sorolandó. Ezért műve nélkülözhetetlen mindmáig mind az oktatásban, mind az ismeretterjesztésben. (A kötet megvásárolható vagy postai utánvéttel megrendelhető kiadójánál: Gede Testvérek Bt. 1385 Budapest 62, Pf. 849. Tel : 349-4552 Ára: 3000 Ft. - és minden jobb könyvesboltban.) Ifj. Tompó László A Szittyakürt világhálózati honlapja elérhető a következő címen: http://web.cetlink.net/~szittya Drótposta (email) címe: szittya@cetlink.net Kérjük kedves olvasóinkat, akik számítógéppel és email-lel rendelkeznek, küldjék be címüket a SZITTYAKURT email-jére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom