Szittyakürt, 2002 (41. évfolyam, 1-6. szám)

2002-03-01 / 2. szám

4. oldal St lîîVAKÔfcî 2002. március-április HOVA TÎNT A KOMMUNISTA MSZMP VAGYONA? Amikor 1989 végén a Szovjetunió több, mint 70 éven át tartó rémuralma a végéhez közeledett, hazai elvtársai pánikba estek. Aztán megnyugodtak, mert George Bush akkori ame­rikai elnök és Michael Gorbacsov megegyeztek abban, hogy az elvtársak elkövetett bűneik miatt nem lesznek felelősségre vonva, bántani nem szabad őket, sőt a nyugattól felvett dollár-mil­­liárdokat, melyeknek nagyrészét elsikkasztották, vagy Moszkvába vitte Horn elvtárs aktatáskák­ban, madj az új „demokráciában” a magyar nép fogja visszafizetni. Viszont a hazai bankok, különböző váro­saiban, a kommunisták pénze még ott hevert a folyószámlákon, közel 1000 millió értékben. A mellékelt kimutatásban ismertetni fogom, hoy 1989. december 31-én az egyes városok kommunista folyószámláin mennyi pénz volt, majd a következő 9 hónap alatt hogyan maradt ebből a hatalmas összegből csak pár millió forint mutatóba a folyószámlákon. A szőrén-szálán eltűnt 923 millió forint (1990-ei árfolyam) soha nem jutott vissza a magyar nemzet tulajdonába, és az első szabadon megválasztott Antall-kor­­mány sem számoltatta el az új MSZP-t. A magyarázat egyszerű: amikor már látták, hogy az uralmuk a végéhez közeledik, kivették az akkori MSZMP akkori bizalmas megbízottjai a forint százmilliókat, és vagy külföldi folyó­számlákon helyezték el, vagy megvárva az új vad-kapitalista áramlatot, ők voltak azok, akik külföldi megbízóik parancsára megvásárolták potom áron a magyar nemzet értékeit, majd be­társulva a lopott pénzzel, mint tőketárs, kapital­istává vedlettek át rövid időn belül. A pár hete lezajlott bírósági tárgyalás is csak az igazság megcsúfolása és elhallgattatása volt, amikor olyan határozat született, hogy a jelenlegi MSZP jogilag nem felelős az egykori MSZMP-ért, mert az megszűnt. Azt viszont minden épeszű magyar ember­nek tudnia kell, hogy a tíz év előtti MSZMP és amai MSZP között csupán az egy elhagyott M betű a különbség. A vezérkar 1990 óta ugyanaz elvben, gondolkodásban és tettekben, ami volt az elmúlt 40 év folyamán. Csupán haladtak a korral, és a tegnap még fröcsögő pofával szidott kapitalistáknak ma ők a leghűségesebb kiszolgálóik a magyar nép terhére. Tessék figyelmesen elolvasni az alábbi adat­sort, mely világosan bizonyítja, hogy nyolc és fél hónap folyamán tűnt el 923 millió forint tizennyolc város MSZMP folószámláján vezetett pénzből, mely összegeket a megnevezett váro­sok Magyar Nemzeti Bank fiókjaiban őriztek. ÉBRESZTŐ! Pár hét múlva Magyarországon választások lesznek. Őszintén meg kell mondani, ha a megújuló és hazug propagandán alapuló régi kommunista elvtársaknak sikerül a hiszékeny választókat meggyőzni arról, hogy ők már nem azok, akik elődeik voltak, könnyen megtörténhet a Horn-féle banda újra választása a hatalomba, ahogy ez sajnos valósággá vált 1994-ben. Régi mondás az, hogy a magyar ember könnyen felejt és hiszékeny. Éppen most olvastam a nagy nehezen bíróság elé állított egyik tömeggyilkos tár­gyalását, aki a nyugati pályaudvari sortűz kap­csán ártatlan embereket ölt meg, és ezért 40 hónapos fegyházbüntetést kapott. Ahogy az ilyenkor történni szokott, az ügyész fellebbezett, a vádlott felmentését kérte, tehát a jogerős íté­letre még várni kell. Ugyanakkor a minden kétséget kizárólag ott jelen volt Horn Gyula pufajkás, aki szintén kezében golyószóróval védte a lenini-marxista­­sztálinista hatalmat, - annak ellenére, hogy szemtanú is jelentkezett, és látta ezt a hithű kom­munistát a nyugati pályaudvarnál, - még mi­niszterelnök is lehetett Magyarországon négy évig. A terhelő iratok, karrierjének papírjai titokzatos módon eltűntek, ma is aktív politikai életet folytat az MSZP (volt MSZMP) pártjában, és ha újra hatalomra kerülnének, biztos vagyok benne, Gyulából megint miniszter lesz. Talán nem árt megfújni az ÉBRESZTŐ-t jelentő trombitát, és emlékeztetni a magyar szavazókat arra, hogy ez a pufajkás eddig és pártja - soha nem kért bocsánatot a magyar nép­től azokért az égbekiáltó kegyetlenkedésekért és törvénytelenségekért, gyilkosságokért, melyeket hithű pártjuk, az MSZP, a kommunizmus védel­mében elkövetett. Szabad legyen említeni, hogy még Jelcin, volt orosz elnök is budapesti látogatása alkal­mából bocsánatot kért az 1956-os forradalomban történtek miatt. Amikor Horn Gyulának jogosan tudomására hozták, hogy pufajkásként tevékenykedett és lövöldözött forradalmárokra a Nyugati pályaud­varnál 1956 december 6-án, az ún. „vörös zász­lós” kitüntetéssel összefüggésben, az volt a válasza: - Na és? - Ha ez az ember ilyen kiál­lással és múltja alapján Magyarország minisz­terelnöke lehetett, ez nem csupán csak Horn Gyulára nézve szégyenletes és elitélendő. Ezért az ÉBRESZTŐT meg kell fújni, és emlékeztetni a szavazókat, hogy az a Horn Gyula, aki soha nem akart és szándékában sem volt pártja nevében bocsánatot kérni a magyar néptől, ugyanakkor 1994. julius 3-án ez aHom Gyula levelet intézett a Zsidó Világkongresszus kelet-európai elnökéhez. Ebben a levélben a magyarságról a holocausttal kapcsolatban az alábbi valótlanságokat állította:- Ötven év történelmi tapasztalata talán elég idő ahhoz, hogy a magyarság végre bátran és őszintén szembenézzen önmagával, miként az éppen a németek zöme tette elsőként, közvet­lenül a háború után. A magyar állampolgárságú, a Magyarországot mindig hazájuknak tekintő zsidók kirekesztése, sőt üldözése nem 1944. március 19-én, a német csapatok bevonulásával kezdődött. Nem felejtkezhetünk el a különít­mények gyilkosairól, (ez alatt az 1919-es 133 napos Kun Béla által vezetett vörös-terror utáni „különítményesek” megtorlását érti. R. L.) a numerus claususról, a gyalázatos jogtipró zsidótörvényekről.- Egyértelműen ki kell tehát mondani, történelmi bocsánatkéréssel tartozunk. Azok is, akik akkor éltek, s azok is akik csak örökölték a bűnös ellhallgatás gyakorlatát. Igen, bocsánat­kéréssel tartozunk 600 ezer elpusztított, és több tízezer elhurcolt és meggyötört honfitársunk miatt. Bocsánatot kell kérnünk Szerb Antalért, Radnóti Miklósért, a tudós Bródy Imréért, Petschauer Attiláért, az élégetett orvosokért, a nőkért, akik nem lehettek anyák és nagyanyák. Evvel a magyar nemzetet lealázó, un. „bo­­csánatkéréssel” ez az ember az egész magyar nemzetet tette felelőssé azért, ami állítólag Magyarországon történt. Az Izraeli Rádióban a főrabbi ismertette, és többek között ezt mondta: - „Horn levelében a leendő kormány nevében egyértelműen bocsánatot és megbocsátást kér Izrael népétől. E levél megdönti azt a sokat hangoztatott hamis magyar védekezést, hogy a zsidó nép elpusztítását kizárólag a náci németek végezték. Azt is elmondja Horn levelében, hogy a pogromok már 1919-ben, a fehérterror idején elkezdődtek, s 1920-ban már bevezették Ma­gyarországon a numerus clausust.” Ha bárki az eddig leírtak alapján Horn Gyulát egy közönséges hazaárulónak bélyegez­né meg, semmi kétségem aziránt, hogy igaza van. Ennek az embernek az átfestett és átírt nevű pártja, MSZMP-MSZP akar újra Magyarorszá­gon hatalomra kerülni. Oldalakat lehetne írni arról, hogy ez a párt, mely ma „szocialistának” nevezi magát, hogyan rabolta és árusította ki az országot 1994-től 1998-ig! A magát miniszterelnök-jelöltnek kikiáltó Meggyesy Péter milliárdos vagyonnal ren­delkezik, és a legsötétebb ütleti manipulációk­ban vett részt az elmúlt tíz év folyamán. Az elkövetkező hetekben, az áprilisi választásokig a hazugságok és az igérgetéssek tömegével fogják befolyásolni a választó pol­gárokat, de nem szabad elfelejteni, hogy ezek az elvtársak voltak annak idején Moszkva hűséges kiszolgálói, és az a Horn Gyula, akiről írtunk, annak idején aktatáskában vitte ki a dollármil­liókat Moszkvában, ajándékozta oda a szov­jeteknek, afrikai országokban felhasználva a pénzt a kommunista forradalmak létrehozására. Ezeknek a dollár-milliároknak a tartozását fizeti még ma és fogja a jövőben is fizetni a dol­gozó magyar nép. Reméljük, hogy áprilisban az ÉBRESZTŐ a leírtak alapján határozottan elutasítja az MSZP-Horn-Meggyesy-Kovács-féle kommu­nista manipulációt, hogy hatalomra kerüljenek! Számlaszám Város Egyenleg 1989. dec 31-én Egyenleg 1990. siept. 18-án 249-90172-6815 PÉCS Frt. 15.949.623,52 Frt. 18.461,00 259-90172-6825 KECSKEMÉT Frt. 8.896.551,00 Frt. 74.274,00 269-90172-6835 BÉKÉSCSABA Frt. 9.674.908,36 Frt. 161.641,03 279-90172-6845 MISKOLC Frt. 12.950.793,01 Frt. 1.847.587,70 287-90172-6855 SZEGED Frt. 8.776.640,00 Frt. 21.273,00 299-90172-6865 SZÉKESFEHÉRVÁR Frt. 10.690.194.00 Frt. 96.483,06 339-90172-6875 GYŐR Frt. 17.138.479,63 Frt. 1.687.836,60 349-90172-6885 DEBRECEN Frt. 8.299.526,84 Frt. 784.872,62 359-90172-6895 EGER Frt. 9.696.000,70 Frt. 494.116,49 369-90172-6908 TATABÁNYA Frt. 7.623.953,97 Frt. 447.394,09 379-90127-6918 SALGÓTARJÁN Frt. 12.689.537,00 Frt. 1.351.450,51 399-90172-6938 KAPOSVÁR Frt. 17.806.110,28 Frt. 901.709,18 449-90172-6941 NYÍREGYHÁZA Frt. 16.325.269,00 Frt. 157.483,00 459-90172-6951 SZOLNOK Frt. 7.890.508,00 Frt. 795.051,00 469-90172-6961 SZEKSZÁRD Frt. 11.181.998,00 Frt. 974.500,79 479-90172-6971 SZOMBATHELY Frt. 19.283.400,00 Frt. 201.199,02 498-90172-9946 VESZPRÉM Frt. 26.519.469,63 Frt. 169.221,85 499-90172-6991 ZALAEGERSZEG Frt. 8.696.957,11 Frt. 181.500,51 234-90172-6807 MSZMP Közp. Bizottság Frt. 655.121.337,97 Frt. 2.438.007,66 235-90172-7004 MSZMP Budapesti Bízott. Frt. 40.589.506,94 Frt. 1.038.395,65 235-90172-6924 MSZMP Pest megyei Biz. Frt. 11.256.297,80 Frt. 130.070,32 Ne Őszinte tisztelet és köszöntés Olvasó­inknak, akikkel mi is megkezdjük a választás előtti csúnya, lökdölödzős futó­verseny utolsó körét. Szerintem — sajnos nagyon hamar - már meg is szólalt az ezt jelző kolomp, az ellenzék valamennyi tagja, mindkét csuklójára kötött belőle egyet­­egyet, hogy hadd szóljon furcsa, magyar­idegen tam-tam... Na nem a kolomp idegen, az nagyon is idevaló, hanem az a furcsa hangzavar, amit ezekkel produkálnak majd a Köztársaság tér és a Gizella utca felől. (Az MSZP és az SZDSZ központi párt­­székháza található e két helyen - a szerk.) Ez várható tehát a következő hónapban, így jogos a kérdés: olyan „Új Idők”-et élünk-e ma, amilyenben a „rendszerváltás”-nak eln­evezett folyamat éveiben (1989-91) szinte lázasan reménykedtünk? Vágjunk mindjárt az elevenbe: nem! Pedig e Trianon-csonkította kis ország akkortájt olyan lehetőséget kapott a Gondviseléstől, aminőt csak a boldogabb nemzetek érdemelnek ki, s legfeljebb száz évente, ha egyszer... csak nézz, láss Már látjuk, tiszta a kép: a „rendszer­­váltás” elképesztő elitváltássá deformáló­dott. Antall József alatt, által. Azzal az SZDSZ-es Paktummal súlyosítva, amelyet több, titkos tárgyalás után, a „győztes” párt első embere akkor öntött a parlamenti frak­ció nyakába (1990. április 29.), amikor még össze sem ült a végre szabadon választott első, szabad magyar Országgyűlés (1990. május 2.). Sorsunk itt pecsételődött meg először. Eleddig visszavonhatatlanul. (Ám, ami késik, remélem nem múlik el végleg, április 21-e után...) Az aláírókról eddig soha szó sem esett, pedig valamennyiüket ismerjük. Tehát: az MDF részéről Antall József, Kónya Imre, Kutrucz Katalin, Salamon László, Balsai István. A „vesztes” SZDSZ nevében: Kis János, Pető Iván, Tölgyessy Péter kézjegye maradt a dokumentumon. A győztes - Paktumot köt a vesztessel, amely ezt kizsarolja tőle a „kormányoz­­hatóság érdekében”. Példátlan politikai skandalum (botrány, ám e latin szó eredeti jelentésében a csábítás fogalmát is takarja!) az európai politikatörténetben. A „Nagy Nyugat”, amely gyors egymás­utánban kétszer is cserben hagyott bennün­ket (1945, 1956) - bedugaszolt füllel és bekötött szemmel hallgatta-nézte végig mindazt, amit az (akkori) világvezénylő kisebbség végre akart hajtani. Nézzük a tényeket, lássuk a jeleket: Érintetlen maradt az a sajtó, amely egy­­húrra-hangolt moszkovita-tanoncként (Illyéssel szólva: „magánszorgalmú kutyák­ként”) máig ismétli, hizlalja, erősíti a poli­tikai kétségbeesést, a „minél rosszabb annál jobb” hazugságát. Ám mindezt ezen írógép­karrieristák a ‘94 és ‘98 közötti gazdi­időszakban valahogy elfelejtették... E honi, belső ellensereg tehát meg­­szűretlen. Itt hagyta őket Antall a nyakunkon. Murányi László Zas Lóránt UGYANAZOK Ugyanazok mondanak nemet, akik már igent mondtak. Ugyanazoknak a verseit szavalják, akiknek a verseire masíroztak. Ugyanazokat tapsolják, akik kaptak egy díjat. Ugyanazok a fejfedők, ugyanazok a derék-szíjak. Ugyanazok emelnek szobrot, akik már szobrot loptak. Ugyanazok a fák és ugyanazok az éjszakák és ugyanazok a halottak. Ugyanazok az orgiák, és ugyanazok dalolnak. Hihetsz te ugyanazoknak?

Next

/
Oldalképek
Tartalom