Szittyakürt, 2001 (40. évfolyam, 1-6. szám)
2001-01-01 / 1. szám
Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség rövid története 2001. január-február St IttVAKÖfcf 3. oldal Az alábbiakban több fiatal olvasónk érdeklődésére megkíséreljük röviden ismertetni a KABSZ és ifjúsági szervezetének, az ABIT-nak (Antibolsevista Ifjúsági Tábor), történetét az általunk ismert adatok és személyes élmények alapján. Megjegyezzük, hogy a tanulmányban előforduló nevek tulajdonosai már mind a Hadak Útját járják s neveik említése csak tisztelgés emlékezetük előtt. Az 1942-es Doni áttörés és az utána bekövetkezett szörnyű visszavonulás túlélőinek fejében fogant meg egy olyan szervezet létrehozása, mely szervezet szervező és felvilágosító tevékenységével reádöbbentheti az otthonmaradottakat a fronton szerzett tapasztalatok tudomásulvételére. A szovjet rendszerben az emberek csak közönséges rabszolgák. A falvak, a városok, a kolhozok és üzemek dolgozói teljesen ki vannak szolgáltatva a bolsevik párt, közigazgatási és gazdasági vezetőknek. A tömegek nyomora elképzelhetetlen. A Vörös Hadseregben az egyszerű katonákat alig veszik emberszámba, csak elbutított és felhasználható tömegnek tekintik. A komisszárok élet és halál urai. Minden magyar katonában, aki megjárta a Keleti frontot, kitörölhetetlenül belevésődött, hogy ezt a rendszert és ezt a hadsereget nem szabad Magyarországba beengedni! A katonák a frontra kiérve megdöbbenten állapították meg, hogy a 2. Magyar Hadsereg felszerelése ruházat, gépesítés, fegyverzet, különösen nehézfegyverzet tekintetében nem felel meg a korszerű háború követelményeinek. Pl. A páncélos hadosztály harckocsi ezrede elavult, Ansaldó, Toldi, Skoda harckocsikkal vonult ki a frontra. Jellemző, hogy amikor a német vezetés meglátta ezt a jóformán használhatatlan anyagot, azonnal rendelkezett az ezred Panzer IV harckocsikkal való átszervezésére és a személyzet megfelelő átképzésére. Sajnos a szovjet támadás megindulásakor az ezred még nem volt harckész. A Don kanyarban a helyzet akkor fordult válságosra, amikor a tőlünk D-re védő 8. Olasz Savoya "hadseregét, szinte órák alatt lerohanták a szovjetek és a magyarok ellen fordultak. 1943. január 12-én indult meg a szovjet támadás, ami rövid idő alatt áttörte a védelmi vonalat. Az Urivi áttörés másnapján az ezredeket, zászlóaljakat zömmel tartalékos tisztek vezetik. A tényleges tiszteknek, - tisztelet a kivételnek, sürgős elintézni valójuk akadt a 15-20 kilométerrel hátrább települt parancsnokságokon. Volt olyan gyalogezred, ahol a legmagasabb rangú tiszt egy t. vonatos százados volt. Itt bizony, valami nagy baj volt. Azoknak tehát, akik ezt a telet fogcsikorgatva: átéltek valamit tenni kellett. A frontkatonákból így ala-kult meg a KABSZ. Az alapító vezetők: Ney Károly t.szds., Bolhoy Imre t.szds., Szentmiklóssy Antal t.fhdgy., Ambrus József haditudósító karp.ti. Az utóbbi az egyetemi Turul Szövetség v. vezére és a Nemzetőr hetilap tulajdonosa. 1943. március idusán a Tattersall-i zászlóbontó nagygyűlésen kérik fel v.Imrédy Béla t.huszár századost a szervezet elnökségére. Záróbeszédét így fejezte be, a szervezet halálfejes jelvényére ALFÖLDI GÉZA: Harcolok tovább! Hát én, Pajtás, harcolok tovább! Mi értelme? Még meg nem kérdtem, Mindig az árnyékos oldalon jártam De a fényt a becsületért, a hűségért fel nem cseréltem. Hát én, pajtás, harcolok tovább! Nem terem érte hír, se vagyon De amit tettem áruló módjára Se a nyakamért, se nagyobb darab kenyérért fel nem adom. Hát én, pajtás, harcolok tovább! És hogy e népért nem érdemes? Nem emberért harcolok én, pajtás, De eszmékért, miket Isten a szívekre rá úgy permetez. Hát én, pajtás, harcolok tovább! Mi értelme? Mi hasznom rajta? Nem is kérdem, mert a lelkemben ott ég A múlt, a jövő, a Tisza és az Isten örök parancsa. mutatva: „Innen a halál jele alól üzenem, a magyarság számára nincs más út, csak a győzelem, vagy a halál.” A történelem őt igazolta. A Keleti front gyors közeledése a Kormányzó Urat az angolszászok felé való közeledésre ösztönzi. A Törökországon keresztüli diplomata tapogatózások eredményteleneknek bizonyultak. Közben Budapesten a kávéházi Konrádok a Dunántúlra ledobott amerikai ejtőernyős hadosztályokról suttogtak. A kétséget Donován U.S. ezredesnek és két társának Budapesten v.Szombathelyi Ferenccel, a honvéd vezérkar főnökével való tárgyalásai tisztázták. Eszerint az amerikaiak Balkáni partraszállása elmarad. A három nagy szövetséges Yaltai és Teheráni megállapodása értelmében, Magyarország a Szovjet érdekszférájába tartozik. így, ha a magyarok béketárgyalásokat akarnak, akkor a Szovjettel kell érintkezésbe lépniük. Szombathelyi és később a Faragó tárgyalásai jóllehet szigorúan titkosak voltak, mégis politikai körökben mindenki tudott róluk. így most már csak a kiugrás napja volt kétséges. 1944. szeptemberében a kormányzó Lakatos Géza vezérezredest nevezi ki miniszterelnöknek. Már 15-én a belügyminiszter elrendeli a szélsőjobboldali vezetők letartóztatását. Erről az intézkedésről az érintettek kellő időben értesültek, s maradt idejük az előre kidolgozott tervek szerint cselekedni. A KABSz egyébként már régen kidolgozta a maga tervét, mely riadó esetén a tagokat századokba szervezve, stratégiailag fontos helyeken gyülekeztetik. Tagjaikat SS egyenruhában a szervezet megkülönböztető jelvényével ellátja. Stratégiailag fontos utakat kellett lezárni, rádiót és telefonközpontokat elfoglalni. A bajtársakat a németek által zsákmányolt francia puskákkal szerelték fel. Az október 15-én délben a rádióban beolvasott kormányzói Szózat után a KABSz alakulatai azonnal elfoglalták helyeiket. A záró századok minden magyar gépjárművet, akár civil, akár katonai az előre kijelölt gyülekezőhelyre irányították, ahonnan később a szélvédőre ragasztott igazolópapírok segítségével távozhattak csak. Időközben egy sportrepülőgép Budapest felett röpcédulákat szórt le a Szövetség nevében, melyben a harc folytatására buzdított. Azonnal elindult egy szakasznyi KABSz harcos, Ambrul József vezetésével, egy Tigris harckocsi támogatásával a rádió elfoglalására. Jellemző a kiugrási kísérlet pongyola kitervezésére és kivitelezésére, hogy a rádiót nem erősítették meg. így a szolgálatban lévő főhadnagy Ambrus Józsefet, mint személyes barátját üdvözölte, s azonnal csatlakozott a felkelőkhöz. Ambrus, mint rutinos haditudósító, - aki egyébként a rádiót is igen jól ismerte, a második emeleti stúdióból azonnal katonazenét sugárzott, majd rövid parancsokat továbbított. Innét keresték ismételten Beregfy Károly vezérezredest, aki a sors iróniájaként maga is egy záróalakulat telephelyén tartózkodott gépkocsijával együtt. Rövidesen beolvasásra került Poros János tábornok újabb hadparancsa, mely a honvédség csapatait nyugalomra inti s bejelenti, hogy mindezideig csupán fegyverszüneti tárgyalásokról van szó. Ennek kimenetele még bizonytalan, ezért minden magyar egység a támadásokkal szemben változatlan erővel folytassa a harcot. Minden felesleges félreértés és zűrzavar elkerülése végett a legtöbb magyar parancsnok jelentette elöljáró német parancsnokának, hogy az elhangzott rádióközleményektől függetlenül az illető egység a harcot változatlanul tovább folytatja. Időközben a rádió felszólította a Nyilaskeresztes Pártot, hogy küldjenek megfelelő embereket a rádió irányításához. így rövidesen megérkezett Dr. H. K. Alföldi Géza költő társaságában. H. K. átvette a rádió igazgatását, Alföldi pedig elszavalta legújabb versét: Csak a gyökér kitartson... A rádió híradásai alapján világos lett a kiugrásba beavatott magas rangú tisztek előtt is, hogy a kísérlet nem sikerült. A kormánykiáltvány még a két hadseregparancsnokot is megdöbbentette. Az eredeti tervek szerint a kiáltványnak egy későbbi időpontban kellett volna elhangzani és a hadparanccsal egyidőben az átállást elrendelő, „az 1920. március 1-i rendelet végrehajtandó” jelszónak is el kellett volna jutni az 1. és 2. hadsereg parancsnokaihoz. Vöröss vezérezredes Beregfynek adott becsületszava ellenére azonnal átszökött az oroszokhoz. Másnap 16-án hadsereg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes, vezérkari főnöke Kéri Kálmán, vezérkari ezredes és parancsőrtisztje, Gartner alezredes társaságában a 16. harcvonalán átment az ellenséghez. Ennek ellenére a csapatok fegyelmét az események nem törték meg s csak egyéni szökések fordultak elő. Délutáni órákban nyilas karszallagos civilek és SS egyenruhás KABSZ járőrök biztosították a főváros rendjét. A Budára rendelt karhatalmi zászlóalj parancsnokával, Mészáros István alezredessel az élen a pasarétre vonult, átált és megnyitotta a hadianyagraktárait Kovarcz Emil embereinek. Október 17-én a KABSZ berendezkedek a Bolyai Akadémián. A fegyveres testület átalakul a Halálfejes Légióvá. Őket a németek Zircre irányítják felszerelésre és kiképzésre. Az ifjúsági szervezet, az AB IT Budán maradt, és együtt harcolt a többi egyetemi zászlóaljakkaí a végsőkig. Az ABIT emberanyagát az egyetemi Turul Szövetség és a Magyar Megújulás Párt ifjúsági szervezetének tagjai alkották. A három alapítótag: Fádár Károly, Novák Károly műegyetemi hallgatók és Rácz György grafikus. Utóbbi a KABSz plakátjának tervezője. Leghíresebb alkotása Páger Antal színművész kisleányát egy robbanóbabával ábrázolja, mely alatt az írás: „Én is hadicél vagyok?” Utalva az amerikai terrorbombázásokra. A szervezés alatt álló Légió rövidesen eléri a 3500 főt s az alakulatot Kampfengruppe Ney elnevezéssel a Viking ho.kötelékébe sorozzák. A ho.parncsnoka, Herbert Otto Gille SS.Obergruppenführer, ő vezette a IV. SS.pc. hadtestet is az első felmentési kísérlet során. Ezt a támadást a vezéri főhadiszállás téves kiértékelések alapján Bicske térségében leállította. Innen a hadtestnek délre, Székesfehérvár és tőle keletre, a Sárrétán át kellett volna kiérni a Dunához, majd északra kanyarodva, felmenteni Budapestet. A támadás kezdeti sikerét ér el, és január 22-én elfoglalják Székesfehérvárt. A harcban a Légió is átesik a tűzkeresztségen. A városon kívül eső móri szőlőkben telepített szovjet tüzérségi állásokat kellett kiemelni. A fergetegesen rohamozó Légiósok végre is hajtják a feladatot, de súlyos veszteségek árán. A hír hamar eljut a magyar honvédelmi miniszter tudomására, aki egyébként sem szimpatizál a KABSz-szal. Előterjesztésére a legközelebbi Nagytanácsülésen a Nemzetvezető elrendeli az alakulatnak Beregfy parancsnoksága alá tartozását. Neyt, Bolhoyt és Ambrust a parancs megtagadása esetén állampolgárságuk megvonásával fenyegetik. A rendeletet az adott körülmények közt természetesen nem lehetett végrehajtani, s így a Légió a háború végéig az eredeti besorolásban harcol. A fegyverletétel Steyerben, Graz közelében következik be az angolok előtt. Sturmbanführer Ney azonnal az amerikai zónába megy, a Felsőausztriai Steyerben felállított, külföldi SS gyűjtőtáborba kerül. Az amerikai katonai kémelhárítás, a CIC, felfigyel reá, s rövidesen összekötő lesz köztük és a foglyok között. Nagy szervezési tehetségét felhasználva, műhelyeket szervez a lágerben s mindent elkövet a foglyok érdekében. Az amerikaiakon keresztül érintkezésbe kerül a Szürke tábornokkal, Gehlen vezérezredessel, aki már az új német hadsereg szervezésén dolgozik. A hidegháborúban őt szolgálja értékes munkájával. Néhány éve hunyt el Münchenben. Bolhoy Imrét, az angol zónában, besúgók segítségével Himmler Márton US ezredes fejvadászai letartóztatják és hazaszállítják. A Markó utcában pere lefolytatása érdekében újsághirdetésen keresnek terhelő tanút. Ennek hiányában átadják a szovjet hatóságoknak, akik Baden Badenben a magyarok által megszált szovjet területen elkövetett atrocitások miatt, koholt vádak alapján 25 évi kényszermunkára ítélik. A Gulágra szállítják, ahol osztozik sok ezer hasonló bajtársának sorsában. Érdekes megjegyezni, hogy a Szálasi per tárgyalásakor Lakatos volt miniszterelnök őt tartotta a KABSz legveszedelmesebb emberének. Ambrus József szerényen meghúzódva egy kis osztrák faluban kitanulta az üvegfúvást, s mint szakmunkás vándorolt ki az IRO segítségével Chilébe, ahol egyik alpítója s egyben mindenese is lett a Szt. István Kulturális és Segítő Egyesületnek. Egy üvegipari céget alpított Gamma néven. Minden hozzáforduló magyarnak igyekezett segítséget nyújtani, ha mást nem, hát orvosi tanácsot. 1956-ban keményen kiállt a szabadságharc mellett, s Pinochet tábornok is kitüntette figyelmével. 1989-ben hunyt el, özvegye és két fia szépen megőrizték emlékét. Az ABIT vezetői közül csak Rácz Györgyről van tudomásunk, aki 1946-ban vidékről Budapestre utazott, de már a pályaudvaron felismerték. A népbíróság többévi börtönbüntetésre ítélte. A kőbányai fegyházban kihasználták művészi képességét, s szovjet dicsőítő freskókat festettek vele. Jellemző, hogy segítőnek, az ugyancsak ott raboskodó Rátz Jenő volt honvédelmi minisztert kérte, aki már igen rossz egézségi állapottal rendelkezett. így legalább az egyik bajtárs valamit tudott segíteni a másikon. A Májusi fegyverletétel után a Légió tagjai kisebb csoportokban szivárogtak haza, ahol feljelentés esetében internálás s néhány évi börtön várt rájuk. Sokan nem tértek haza s a Francia Idegen Légióban kötöttek ki. A Dien Bien Phu-i légion temetőben sok bajtárs talált űrök nyugalomra. Az otthon élők 1956-ban, ahogy tudták, úgy segítették a szabadságharcosokat. Ez a kis megemlékezés főhajtás az elesettek és bebörtönözöttek emléke előtt, akiken beteljesedett Primo de Rivera tábornoknak, a spanyol Falange alapítójának hitvallása: ,,Inkább leszek egy percig hős, mint egy életen át rabszolga!” HSZM Történész Csoport Igazságtételt a Nemzet igaz hőseinek! 110 éve Szombathethelyen született dr, Bárdossy László miniszterelnök 55 évvel ezelőtt elsőként halt vértanúhalált Elmúlt év december 9-én 17 órakor, Bárdossy László kivégzett miniszterelnök születésének 110. évfordulólán, szentmisét mondatott a Magyar Igazság és Élet Pártjának Vas Vármegyei és városi Szervezetei, anrelyen részt vett többek között Haluskay Éndre vármegyei és Hegedűs Tamás városi MIÉP elnök. A szombathelyi Szent Erzsébet (Ferences) templomban dr.Ladocsi Gáspár tábori püspök fölkérésére, Bertha Tibor főtisztelendő atya mutatott be szentmisét illetve méltatta a mártír miniszterelnök munkásságát. December 10-én, advent második vasárnapján 12 órakor a Szent Márton úti temetőben lévő családi sírkertet megkoszorúztuk, ahol a főtisztelendő atya kiemelte, hogy Bárdossy László 1945. november 2-án mondta el, oktatni valóan gyönyörű, írásban 30 oldalt kitevő beszédét az utolsó szó jogán! BEFR Szombathely Imrédy és Ambrus
