Szittyakürt, 2001 (40. évfolyam, 1-6. szám)
2001-03-01 / 2. szám
Csendőrtalálkozó Floridában 6. oldal «ITtVAKÖfeT 2001. március-április Jeles eseménynek volt színtere a Venicei (Florida) Magyar Ház, 2001 február 16 és 18 között, ahol ötödik alkalommal találkoztak a Magyarországról jött vendégek és a Világban szétszóródott, még élő volt csendőrtisztek és tiszthelyettesek, hogy megünnepeljék a Csendőrség megalakulásának 120. évfordulóját. A találkozót Nagy Kálmán a Magyar Ház volt vezetője nyitotta meg. Ezt követően a Petőfi kör 10 tagú vegyeskara Lőrincz Sarolta vezetésével a Magyar, az Amerikai Himnuszt és a Csendőrindulót énekelte el. Vitéz Kiss Gábor a Magyar Királyi Csendőr Bajtársi Közössé Központi Vezetője bejelentette, hogy megromlott egészségi állapota miatt a jövőben vitéz V. Kiss Gábor, a MKCSBK Központi vezetője köszönetét mond Nagy Kálmánnak, az elmúlt években kifejtett munkájáért. Viczián Béla veszi át a vezetést. Majd emléklapot adott át Nagy Kálmánnak, megköszönve eddigi áldozatos munkáját. V. Viczián Béla a MKCsBK új Központi Vezetője üdvözölte a találkozó fő védnökét és díszvendégét v. Bánkuty Gézát és Dr. Szakály Sándor magyarországi történészt. Reményét fejezte ki, hogy a csendőr szellemiséget - amennyiben lehetséges - át kellene plántálni a hazai rendvédelmi szervek megerősítésére, majd felkérte Szakály Sándort, hogy tartsa meg előadását. Dr. Szakály Sándor előadásában megemlékezett 1881 febr. 14. ről, a Csen-A találkozó díszvendége Dr. Szakály Sándor tartja nagysikerű előadását. dőrség megalapításának évfordulójárói. Tudományos felkészültségű előadásban ismertette a Csendőrség létrehozásának előzményeit és 64 éves történetét, a kerületek, a szárnyak, a szakaszok és örsök kiépülését. Rámutatott, hogy Trianon után 12.000 csendőr tartotta fel kiválóan a vidék rendjét és biztonságát. Ez a viszonylag kis létszám azért volt elegendő a feladat ellátására, mert a személyi állomány jól fel volt készítve. Katonaidőután 18 hónap próbacsendőri szolgálat, majd szigorú vizsgák. A csendőrség hivatás, életforma volt! 1945 után egy tollvonással megszüntették a csendőrséget. A testületet kollektív háborús bűnössé nyilvánították, tagjait üldözték, bebörtönözték, kivégezték és életbenmaradt tagjait évtizedekig harmadrendű állampolgárként kezelték. Előadását azzal fejezte be, hogy az új kormány (1998 után) fejet akar hajtani minden hős előtt, aki tett valamit a magyar nemzetért. Egy új történésznemzedék van fejlődőben, akik a történelmi igazság szel-lemében dolgozzák fel a múltat. Kiss Gábor felkérte az új Központi Vezetőt, hogy adja át Szakály Sándornak a „fő tanácsadó”- i oklevelet, majd átadta a szót a találkozó fő védnökének, Bánkuty Gézának. A találkozó fővédnöke, V. Bánkuty Géza üdvözli a megjelenteket. v. Bánkuty Géza ezredes üdvözölte a megjelenteket, majd ecsetelte, hogy milyen elszánt, nehéz és fáradságos feladat volt az otthoni hivatalos és társadalmi szervezetekkel elfogadtatni az évtizedekig méltatlanul mellőzött csendőrség szerepének elismertetését, és ez a küzdelem még nem ért véget. Ezután meghatóan emlékezett meg 1956 ról, és ezen belül egyik 56 os harcostársáról, a Széna téri ellenálló központ parancsnokáról, Szabó János Csendőr törzsőrmesterről, akit a Kádári bosszúállás éveiben kivégeztek. Rámutatott, hogy az 1956-os forradalmárok közül sokan - akik még emlékeztek, - példaképüknek tekintették a csendőrség azon egységeit, melyeket 1944-45 ben a Budai Vár védelmében és a kitörésben a legkiválóbbak között tart nyilván a hadtörténelem, mert fegyelmezettségük és elszántságuk kiemelkedő volt. Ezt követően Szalay Róbert t.b. csendőr Budapestről érkezett történész tartott érdekfeszítő előadást a történelemhamisításról. Rámutatva, hogy 1945 után folyamatosan hamisítják a történelmet oly módon, hogy csak féligazságokat közölnek, a féligazság pedig nem az igazságnak a fele, hanem hazugság! E történelemhamisítók az un. reformkommunisták soraiból kerülnek ki, akik elsősorban a II. Világháború befejező szakaszának és 1956 nak a történelmét hamisítják meg. EBÉDSZÜNET UTÁN Eszenyi László szds. Tiszteletbeli Csendőr „Emlékeim a csendőrökrökről” címmel tartott előadást, melyben a „kívülálló” szemével értékelte a csendőrség munkáját. Előadását Berzsenyi Dániel gondolatával kezdte. „Nem a sokaság, a lélek művel csoda dolgokat.1 Majd megállapította, hogy a II. Világháborúban a Magyar Hadsereg legkiválóbb katonai egységei a csendőr alakulatok voltak. Ezután rámutatott, - Szalay Róbert előadását alátámasztva, - hogy a zsidóság elhurcolása 1944. nyarán történt, okt. 15. után nem hurcoltak el tömegével zsidókat, és a Budapesti gettót sokáig csendőralakulatok védték a fosztogatók ellen. A következő előadó Szatmáry Pál alezredes magyarországi vendégelőadó volt. Elmondta, hogy a magyar társadalom nem egységes a történelmi múlt megítélésében. Csak az utóbbi 10 évben van lehetőség (részben) az elmúlt 55 év honvéd és csendőrellenes nézeteinek rehabilitálására. Majd a sajtó negatív szerepét elemezte, amelyik a magyar veszteségek közül csak a Holocaustot ismeri. Előadását azzal fejezte be, hogy minden katonát meg kell becsülni, bármikor szolgálták a magyar hazát. Szabó Gyula önéletrajzi ihletésű történelmi visszapillantását nagy átéléssel, meghatottan adta elő, elítélve a csendőrség otthoni 55 évig tartó gyalázását. Előadását saját versének elszavalásával fejezte be. Utána Szabó Gyula is átvetette a Csendőr emlékkeresztet. Szalay Gyula volt a következő előadó, aki készülő könyvét ismertette a csendőrség történetéről, majd az un. „ Aranyvonat” 1945- ös kifosztásának körülményeit ismertette, benne az Amerikai Hadsereg szerepét. Végezetül megköszönte Bánkuty Gézának a támogatást, könyve megjelentetése kapcsán. A résztvevők nagy érdeklődéssel várták a Magyarországról érkezett fiatal kutatónő A Budapestről érkezett Kádár Éva tartja előadását. Kádár Éva előadását, ami a mártírhalált halt Ferenczi László cső. alezredes II. Világháborús szerepét, benne a zsidók védelmében kifejtett tevékenységét ismertette. Korabeli híradások, újságok, kutatható peranyagok és dokumentumok alapján bizonyította, hogy mennyire igazságtalan volt, hogy 1945 után a Csendőrséget kollektiven háborús bűnös szervezetnek nyilvánították. A zsidók deportálása felsőbb parancsra történt. Az egyes esetleges kilengésekért nem lehet egy egész testületet elitélni. 1944 július 7-én a deportálásokat leállították, csak a budapesti zsidóság maradt meg. Október 15. után Ferenczy László és emberei védték a gettót. A zsidóság veszteségei arányaiban nem haladták meg Budapest lakosságának veszteségét. Mégis, 1946 ban Ferenczi Lászlót bíróság elé állították és halálra ítélték! Az előadás után az Argentínából érkezett Ferenczi László fia köszönte meg Kádár Éva előadását, és erőfeszítéseit édesapja ártatlanságának kimutatása terén kifejtett munkásságát. Majd átadta az Argentínában élő nemzeti emigráció közösségének üdvözletét a találkozó résztvevőinek. A megható találkozás után Kádár Éva is átvehette a Csendőr Érdemkeresztet A nap utolsó előadója Hertelendi József volt, aki a Torontói Csendőrmúzeum anyagának hazaszállítási körülményeit ismertette. Köszönetét mondva Dr. Szakály Sándornak a Hadtörténeti Intézet akkori főigazgatójának a kimondhatatlan segítségért. A Máltai Lovagrend tagjává avatja, Tarr Sándor Tiszteletbeli Konzult MÁSNAP SZOMBATON A Máltai Lovagrend amerikai vezetője, Herceg, Habsburg, Sulkovszky Alfréd új lovagokat avatott, Tar Sándor Főkonzul, v. Viczián Gyula MKCsBK központi Vezető, Nagy Kálmán a Petőfi Kör Elnöke és Bánkuty Gézáné zászlóanya személyében. Az avatás felemelő percei után, két, novellának is beillő visszaemlékező előadás hangzott el. v.Barancki Tamáska Endre „Visszatérő emlék” és Kiss Gábor „Salamoni ítélet1 címmel elevenítették fel a több mint fél évszázad előtti történeteket, melyek még ma is megdobogtatták a jelenlévők szívét. Ezt követően a jelenlévők egyöntetűen megszavazták v. Kiss Gábort a MKCsBK Örökös Tiszteletbeli Vezetőjének. A jólsikerült konferenciát v. Viczián Béla zárta be, ami a Himnusz közös eléneklésével ért véget. A találkozó résztvevői 18°°-tól Díszvacsorán vettek részt. Előtte a Bécsből érkezett v. Serényi István tartott üdvözlő előadást, kiemelve a találkozó jelentőségét, hogy 55 év elteltével is él még a nemzeti emigrációban az együvétartozás és tenniakarás érzése. A beszédet követően a vacsora után, színvonalas műsor szórakoztatta a jelenlévőket, amit tánc és meghitt visszaemlékező beszélgetések követtek, ami a késő estébe nyúlt. Tudósító Az elnökség állva hallgatja a himnuszokat. Balról jobbra: v. Viczián Béla, Szatmáry Pál alezr. V. Bánkuty Géza, Dr. Szakály Sándor, Barancki Tamáska Endre, Eszenyi László, v. Serényi László ESTE
