Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)

2000-01-01 / 1-2. szám

6. oldal «ItTVAKÔfef 2000. január-február jLL-ÉL-ÚJRA a MAGYAR!” (6)^^p mm EMLÉKEZZÜNK ! Kedves olvasóim, igen szomorú évfor­dulóra hívom fel figyelmeteket. 1992 február 22-én, egy kivételes fénnyel csil­logó üstökös hullott le magyar égbol­tunkról. Életében hatalmas erővel ontotta magából a tudás fényét, amivel beragyogta a földkerekség minden zegét-zugát. Régmúlt idők útjait kutatta fel, amiket gon­dosan eltakartak a világ szemei elől. Olyan óriási erővel feszítette szét a „sötétség biro­dalmát”, hogy az létében megingott, tartóoszlopai darabokra törtek. Ez a szellemi fényesség, ősmúltunk leg­nagyobb TUDÓ-ja, belőlünk született, vérünkből való volt, miattunk töretett meg teste. Emberfeletti munkával kutatta fel elveszettnek hitt ősi örökségünket, felbe­csülhetetlen értékű őstörténetünket. Igazság utáni vágyánál, csak fajtája iránti hűsége volt nagyobb. Küldétését becsülettel elvégezte, munkájának eredményét alázat­tal tette szeretett Magyar népe lábai elé. Tudom máris sokan ráismernek az igaz barátra, a világon egyedülálló történelem­tudós dr. BARÁTH f IBOR-ra. Szakkörökben a ranglétra legmagasabb fokára jutott, de nekem most nincs szándékomban felsorolni tettszetős rangjait, kitüntetéseit. Nem az a célom, hogy emléket állítsak neki, azt megteszi a nemzet ünnepélyes keretek között, ha majd meg­nyílik rá a lehetősége. Ami késik, nem múlik. Eljön az idő, mikor a legnagyobb tisztelettel, büszkén fognak megemlékezni róla, úgy a Hon kebelén belüli, mint a világ­ban szétszórt földönfutó vérei egyaránt. Az iskolás-könyvekből fogják megismerni a nemzetek, népek gyermekei, Baráth tanár úr nevét. Egyetemek emelvényein méltatják majd a tudós ÓRIÁS munkásságát. Tudományos akadémiák bejáratait fogja díszíteni a nagy MESTER szobra. Amint mondtam, nem az a célom, hogy méltassam kivételesen termékeny munkás­ságát. Más irányú indíttatás késztet az írás­ra. A láthatatlan oldaláról akarom bemutat­ni ezt a KINCSKERESŐT, a szokatlan jelenséget, ami körülövezi. Ugyanakkor, magyarságom jogán kötelességemnek tar­tom rendreutasítani azokat a TÖRTÉNELEMHAMISÍTÓKAT, akik igyekeznek elzárni a nagy nyilvánosság elől dr.Baráth Tibor kutatásainak eredményeit. Terjedésének akadályozásával nyilvánvaló céljuk az, hogy meggátolják a VALÓDI történelmi tények napvilágra jutását, ami a torzszülött finn-ugor tákolmányt azonnal a szemétdombra utasítja, kitalálóival, fenn­tartóival együtt. Ezek az ébenfából-faragott íróasztaluknál pöffeszkedő, betolakodott kalandorok, nemzetünket becsmérlék, ezek a zsidók, a magyar nép szószólóinak tekin­tik önmagukat. Aranyhegyű tollaikat kigyóméreggel töltik tele, amit mindenféle gyalázkodó, hazug írásaikon keresztül ránk fröccskölnek. Ha érdekeik úgy kívánják, dísz-magyart öltenek magukra, és még a szakállukba is nemzeti-szallagot fonnak (a vörös már amúgy is benne van), de céljaik vadidegenek tőlünk. Ez a kártékony szellemű, képmutató fajzat, édes anyanyelvűnket nem érzi, szabályait nem ismeri, képtelen azt helyesen használni. Lelkülete a magyar nemzettel szemben erősen ellenséges. Azzal a néppel, mely hazát, védelmet és kenyeret biztosít neki. Tevékenysége magyar fajtánk ellen irányul. A magyarnak a haza szent fogalom!!! Nem nézhetem tovább, hogy a fajtámat gyalázzák, mocskolják, szellemi kincseitől megfosszák, egyedülálló, dicsőséges múlt­ját elrabolják. NEM!!! Testvéreim ez a Baráth nevű kutató, szédületes történelmi igazságokat tárt elénk. Munkáit remegő kézzel olvassák azok, akik félrevezették, becsapták (ma is azt teszik), akik min­denükből igyekeznek kifosztani az emberiséget. Szemrebbenés nélkül kifor­gatták történelmükből, IGAZ Isten hitük­ből, a dicső népeket, és így teszik őket „elsőkből utolsókká, az utolsókat (önma­gukat) pedig elsőkké”. Gyökértelenekké, céltalanokká akarnak tenni átkozott megrontóink, mert jól tudják, ha ez sikerül, kipusztulunk. Éppen ezért, tollforgató magyar testvéreim felhívlak benneteket, egysége­sen vegyük fel a harcot ellenük. Mindenki a maga helyén, minden lehetőséget kihasználva. Állítsuk meg sürgősen ezt a ránénézve rendkívül veszélyes folyamatot. Élesszük újra a magyar nép történelmi hivatás-tudatát, ismertessük meg fajtánkat dicsőséges múltjával, mert csak ebből me­ríthet erőt újra felemelkédéséhez. Ezért akarom én ráirányítani a figyelmet Baráth Tibor ÚTÉPÍTŐ-nk munkájára. Történelmi útjainkat lerombolták, betakarták mindenféle gazzal, amit sehogyan sem tudtak elrejteni, ott az „útjelzőket” össze-vissza cserélték, hogy használhatatlanná tegyék. Ez az EMBER makacsul dolgozott élete végéig azért, hogy a valóságot feltárja. Nagyon nehéz dolog ez barátaim. Különösen, ha tűzzel-vassal igyekeznek megakadályozni az igazság kitudódását. Mégis elvégezte. Munkájának eredményét sikerült összegeznie egy háromkötetes könyvben, aminek azt a címet adta, hogy: „A MAGYAR NÉPEK ŐSTÖRTÉNETE”. Mindamellett, hogy ez a világ történelmét összefoglaló munka, a mester mégis okkal hivatkozik a könyv címében is népünkre. Művét szigorú, tudományos módszerrel, következetesen, cáfolhatatlan tényekre alapozva építi tökéletesen értelmes összhangba. Tárgyilagossága vitathatatlan nyelvezete könnyen érthető, gördülékeny, érdekes, leköti a figyelmet. Most következik írásomnak legszo­morúbb része, szellemi rabságunk bemu­tatása. A remekmű teljesen befejezve elkészült. A megfeszített munkától elgyötört ember, (élete utolsó szakaszában már a szeme-világát is elveszítette), meg­nyugodott. A jól végzett munka érzése simogatta végig fáradt testét, de öröme nem tarthatott sokáig, mert akárcsak keresztes JÉZUS-unkkal történt, igazmondó „szavát” túlharsogták a latrok. Elrejtették, agyon­hallgatták eredményeit. Megérezték vesztüket és kiadták a jelszót a Hon határain belül és kívül egyaránt: „Baráth mesterről vagy rosszat, vagy semmit”. Nem szabad a nagyvilágnak tudomást szerezni munkájáról, mert azonnal kitudódik ördögi tervük, nevezetesen: kultúránk, népünk szétzüllesztése, megsemmisítése. Ezt az átkozott pusztítást kellett neki végig néznie tehetetlenül, 25 éven keresztül. Életvízzel csordultig töltött korsóját nem adhatta népe kezébe, útját állták a hazug lelki­nyomorékok. A sötét erők álltak. Ezt teszik velünk a rajtunk élősködők, a minket szidok. Rombolnak, pusztítanak, vesztünkre törnek. Kedves magyarjaim, ez így ismétlődik időről-időre a történelem folyamán. Ezt nem szabad tudni nektek. Az igazság kitudódása a hazug fajzat vesztét jelenti. Múltunk legnagyobb TUDÓ-ja, becsülettel elvégezte megbízatását, amit a Magyarok Istenétől kapott. Kezünkbe adta a megértés kulcsát. Ezt az embert akarom magasra, nagyon magasra emelni, hogy megláthas­sák véreim. Testét és lelkét visszarendelte teremtője, de szelleme köztünk maradt mindörökre. Mutatja az utat visszafele, őseinkhez, és ugyanakkor előre is. Nagy érdemű vezéregyéniségünk, Dömötör Tibor püspök úr, kiválóan fogalmazta meg ezt a jövőbe mutatást egyik beszédében: „Újra vállalnunk kell a magyarság ősi törté­nelmét, a magyar múltat, mert csak erre építhetjük rá a magyar jelent és a magyar jövőt”. Teremtő Istenünk páratlan értékű vezetőket rendel mellénk, és mi nem hall­gatunk eléggé rájuk. „Mert idegenek írták és tanították a magyar történelmet és az ide­geneknek az volt a céljuk, ÉRDEKÜK, hogy szembe állítsák az egyik magyart a másikkal.” (Dömötör Püspök Úr) Ugyan­akkor, ellenségeink a legnagyobb egyetértésben, a mi pénzünkön, bankettezés közben összehangolják a módszereiket, amikkel minket le lehet gyengíteni, ki lehet irtani. Alattomos munkájuk annyira tökéletes volt, hogy már kezdtek megnyugodni a Baráth-ügy végleg el van intézve. Elmúlt a veszély. Igen ám, csakhogy hiba csúszott a dologba. Megjelenik egy bátor hazánkfia az amerikai ég alatt és, micsoda vakmerőség, kezdi félretaszítani az újjáépített útról az ott ólálkodó útonállókat. Ki volt ez az akaratos, kellemetlenkedő? - Valami Somogyi Zoltán nevezetű MAGYAR. Bizony, ő az. A mester kitartó, lelkes tanítványa, aki jó hazafiként nem engedte megcsúfolni történelmünket. Nemcsak megvédte drága örökségünket, hanem még bő marokkal osztogatta is hazai és kinn-rekedt véreinek, (még idegen nyel­ven is) a mester hagyatékát, - okulásunkra. Óriási anyagi áldozatot hozott értünk, és nagy bátorságot tanúsított tettével. Egymaga felragadta a letiport zászlót a tűzvonalban. Kedves, Somogyi testvér, igen nagy hálával gondolok rád, amiért nemes keb­ledre, magyarul dobogó szíved fölé ölelted őseink örökségét. Magyar fajtánk hálája és szeretete kísérje életedet. Büszkék vagyunk rád, nehéz pillanatainkban erőt merítünk nemes hozzáállásodból. Megállíthatatlan lendületet adtál a történelmi igazság szétáradásának. Köszönjük. Baráth mester legyőzhetetlen FEGY­VERT adott a kezünkbe. HASZNÁLJUK! Létfontosságú kérdésekre adja meg a választ: ki az Igaz ÉGI Isten választott népe, ki a földi Sehova és népe, kik és miért dugdossák a igaz Bibliát...?? Munkájából megértjük, hogy őseink ereje az EGYSÉGRE épült. Drága magyar véreim, nagy bajban vagyunk, de még semmi sincs veszve. Nagy tehetségű, sokezer éves, kipróbált nép vagyunk. A Mindenek Ura, szemefénye. Időnként keményen próbára tesz, de szerető tekintetét állandóan rajtunk pihenteti. Büszkén valljuk és hirdessük ősi dicső­ségünket. Idézzük fel Attila és a többi nagy­jaink szellemét. Ez a helyes magyar utunk, amin ősidők óta jártak elődeink. Ez a ma­gyar érdekünk, amitől felemelkedésünket várhatjuk. Ezt az utat készítette elő István elöljárónk, ezt a gondolkodást várja el tőlünk a Magyarok Nagyasszonya a saját érdekében. Ha nem ezt tesszük, akkor elsi­ratni valók vagyunk Isten és ember előtt. Kiszárad belőlünk az élet, elpusztulunk. Őseink különösen fontosnak tartották szaporodásunkat. Asszonyaik a legzordabb körülmények között is büszkén megszülték gyermekeiket, éppen ezért nagyon, nagy becsületük volt, ők tették naggyá népünket. Most is asszonyaink fognak megálljt parancsolni nemzet-rombolóinknak. Az ő hatalmukban rejlik az (Úr magjának szétáradása. Ezért a sátáni erők (az elmúlás) sokszorosan támadják magzatainkat. Az életet, a magot, az ÚRI magot (MAG-UR) akarják kipusztítani, Istenünk ellen fordul­va. „Szaporodjatok és sokasodjatok és tölt­sétek be a földet”. Ez nekünk szól!! MIN­DENHATÓ MAGYAR ÉDESANYÁK, NE ENGEDJÉTEK! ÖLELJÉTEK SZÍVE­TEKRE, VÉDJÉTEK MEG DRÁGA GYERMEKEITEK ÉLETÉT. Ha ti nem engeditek, erővel SENKI NEM VEHETI EL TŐLETEK. így gondolkoztak őseink, azért voltak hatalmasak, gazdagok, ver­hetetlenek, tiszteletet parancsolóak. Nekünk is ezt kell tenni. Ebbe az irányba mutat előre a nagy tudós, Baráth. AKAR­JUNK a helyes, magyar úton járni, akarjunk a saját érdekünkben gondolkozni és cse­lekedni. Nagy tartalékok vannak bennünk, hamar erőre kapunk. „Szálljunk magasan, szépen, rendben, mint a daiyak, Ne törődjünk, mit kárognak a sunyi-képű varjak.” Ezt tegyük magyar testvéreim, és ÉLNI FOGUNK SZABADON és, JÓL. Akkor egy test egy vérként, eget-földet megreszkettető hangon kiállthatjuk: ÁLL­­ÉL-ÚJRA, A MAGYAR! Akkor újra a helyünkre lépünk, -ELŐRE. Hadd idézzem Wass Albert mélyen szántó sorait: „És nem lesz bosszú, gyűlölet, harag, Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk, ÉS LESZÜNK EGY CÉL ES EGY AKARAT... ...Maradnak az igazak és a jók, A tiszták és a békességesek... ...Megmérettetik az embernek fia S ki, mint vetett, azonképpen arat Mert elfut a víz és csak a kő marad, DE A KŐ MARAD!” (Üzenet haza) Nagy igazságok ezek. Mi, őseink örök­ségében maradunk az idők végezetéig, a pusztítóink pedig futni fognak, a megméret­tetést mégsem kerülhetik el. Baráth-unknak örök tisztelettel tar­tozunk, amiért megerősítette bennünk az éltető igazságba, jóságba, békességbe vetett hitet, amit csaknem kipusztítottak belőlünk. Ez a legnagyobb ajándék, ami létezik ennélkül senki emberfia meg nem marad­hat. Ez a biztos alap, „a Kő”, amire építhet­jük jövőnket. Ez az ami örökké megmarad. Testvéreim, azt mondom nektek, ne búcsúzzunk cl ettől a nagy lélektől, mert csak a testi terhétől szabadult meg. Teljes szellemi erejével továbbra is értünk dolgo­zik, érzéseinkben, gondolatainkban. Soha ne beszéljünk róla múlt időben. Múltat feltáró dolgait elvégezte. Tőle kapott tudá­sunkkal építsük jövőnket. Emlékét gyöngéden a szívem hajlékába helyezem és kegyelettel megőrzőm. Mikor ideje elérkezik, akkor vigyázva tovább adom. így jár majd a nagy BARÁTH szelleme életből-életbe. MOST ÉS MINDÖRÖKKÉ. * Kárpáthy Árpád MEGJELENT! DÖMÖTÖR TIBOR ISTEN TENYERÉN VERSESKÖTETE A 304 oldalas kötet 302 gyönyörű hitmélyítő verset tartalmaz. A kötet előszavát néhai Dr. Béky Zoltán püspök írta. Ezt a könyvet Bibliánk mellé tehetjük és naponta lelki erőt meríthetünk belőle A kötet ára keménykötésben postai költséggel együtt $ 20.—. Megrendelhető a szerző címén: Dömötör Tibor 343 N. Hametown Rd. Akron, Ohio, 44333

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom