Szittyakürt, 2000 (39. évfolyam, 1-6. szám)
2000-03-01 / 3. szám
8. oldal «IttVAKÖfct 2000. március-április Krato [LLiWáLL Dr. Hámori József Nemzeti Kulturális Örökségi Miniszter Úrhoz! 1055 Budapest, Szalay u. 10/14. Tisztelt Miniszter Úr! Kanadából faxolták át nekem a NÉPSZABADSÁG dec. 10-i cikkének egy részét, mely így szól: - „A NKÖ Minisztériuma, a Magyar Auschwitz Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közötti megállapodás született arról, hogy a ferencvárosi Páva utcai zsinagóga épületében rendezik be a magyarországi állandó holokauszt-emlékmúzeumot és kiállítást és ugyanitt kap helyet a Holokauszt Dokumentációs Központ is - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján HÁMORI József kulturális miniszter. A leromlott állapotú műemlék épületet másfél év alatt kívánják helyreállítani. A munkára 350 millió forintot fordít a költségvetés.” Az már csak a szemtelenség és az arrogancia netovábbja, hogy Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke kijelentette: - „többéves adósságot törleszt most a kormány, hiszen világszerte példátlan, hogy Magyarországon csak most jöhet létre egy ilyen intézmény.” Először arra szeretnék azonnali választ kapni, hogy Önök a sokat szenvedett magyar nép megbízásából szakítanak ki 350 millió Ft-ot arra, hogy egy épületet rendbe hozzanak az ÁLLANDÓ holokauszt megemlékezésére? Olyan sok az állami pénztárban a felesleges pénz, hogy több más hasznos halaszthatatlan ügy helyett ilyen faji propagandára költik a nép pénzét? Miért nem létesítettek Rákosiék, Kádárék egy ilyen holokauszt propaganda intézményt és miért kellett erre több, mint 50 évet várni? Csak azért, mert a beígért fenyegetések Önöket erre kényszeríttették? Ha pedig így van, végtelenül gerinctelen cselekedet volt, melyért még Hungarizmus alatt a magyar nemzeti ideál megfogalmazását értjük. Ez az ideál, koronként változó céllal és különféle útkeresésekkel jutott kifejezésre. A Nemzet, mint az emberi szerveződés legmagasabb rendű kifejezése, legrégebben az Aranybullában, majd a Szent Korona tanban lelhető meg. A Habsburg uralom alatt, a független Erdélyi fejedelemségben élt a nemzeti gondolat, mint megtartó erő. A háromfelé vérző országban Zrínyi Miklós írásaiban találjuk első ízben megfogalmazva a nemzeti gondolatot. Ez a nemzeti ideál minden időben és helyzetben a kor szellemi és politikai követeléseinek megfelelően állandóan újra értékelődik. A XIX. század végén Prohászka Ottokár püspök írásaiban tárul elénk először a Hungarizmus gondolata. A Prohászkaí Hungarizmus az idő követelményeinek megfelelően, a keresztény szocializmus hatására kerül megfogalmazásra. A marxizmus kihívására a nemzeti erőknek válaszolni kell! A XX. században Szálasi Ferenc értékeli ki újra a hungarista ideált. Ő is mindent újra fogalmaz a Nemzet érdekében, elismerve az új idők szociális követeléseit. Sajnos ez a Hungaegyszer a valóban szabad magyar parlament felelősségre vonhatja Önöket. Nem beszélve a pimasz kijelentésről, amit Tordai Péter tett. Ha Magyarországnak kötelessége, hogy holokauszt-emlékmúzeumot állítson fel, melynek költségeit Izraelnek kellene viselnie, akkor kormányköltségen olyan emlékmúzeum felállítása kötelező azonnal, ahol bemutatásra kerülhetne az 1919-es rémuralom minden bolsevista szereplőjével, név és vallás megjelöléssel, valamint a Rákosi rémuralom kegyetlenségének dokumentációs bemutatása, szintén név és vallás megjelöléssel, valamint a Szovjetbe elhurcolt ártatlan emberek százezreinek a szenvedése és kínhalála, ami nem kitalált propaganda. Mikor lesz már ennek a szerencsétlen, porig megalázott Magyarországnak egy olyan igazán szabadon választott kormánya, mely elsősorban a Haza ügyeivel, problémáival fog törődni és nem idegen propagandával. Az meg Tordai Péter részéről szemenszedett hazugság, hogy világszerte példátlan, hogy Magyarországon csak most jöhet létre egy holokauszt-féle intézmény. A világ többségi országaiban sincs holokauszt-emlékmúzeum, csak ott, ahol a kormányok gyengék, megalázkodók és valamilyen oknál fogva kényszerítve vannak ilyen „intézmény“ létrehozására. Pl. Angliában nincs holokauszt-emlékmúzeum, csak néha rendeznek egy-egy városban bemutatót a holokausztról, melyet az keres fel és tekint meg, aki éppen ráér, vagy arra jár. Egy-két hét múlva az ilyen legtöbbször bezár, tovább áll más városba. A holokauszt-intézménynek ma már nagyon is üzleti jellege van és nagyrészben propaganda célja, mintha a sok más emberirtás, törvénytelenség rizmus gyakorlatilag sohasem tudott megvalósulni. A kidolgozott, átfogó politikai, szociális és gazdasági tervek a háború befejezésével és a Szovjet megszállással csak a nemzeti emigráció és a földalatti ellenállás híveiben éltek tovább. Ez a Hungarizmus nem volt sem fasizmus, sem nácizmus, hanem magyar szocializmus. Gazdasági és politikai megnyilvánulásában az államkapitalizmus és a liberálkapitalizmus között, a harmadik utat, a magyar utat hirdette. Természetesen ma a Szovjet rendszer összeomlása után ismét ki kell értékelnünk a jövő, vagyis a következő század Hungarizmusát. Jelenleg a világ az erkölcsi és gazdasági anarchia miatt, mely a szélsőséges liberalizmus következménye, a teljes káosz felé halad. A marxizmus és az ateizmus örökségeként jelentkező materializmus hatására, a kívánt szabadság szabadosságba fordult. A liberális, korlátoknélküli szabadgazdaság széles néprétegeket taszít a nyomorba. A gátlás nélküli kis ügyeskedők, az Új Osztály tagjai a közösből kiszakított vagyonokból elképesztő módon élnek. Teljesen kezükben tartják a bankokat, a még állami kézben levő vállalatokat, a hírközlő szerveket s így a mellett, a holokauszt lett volna a világ eddigi legnagyobb elkövetett bűntette, ami természetesen nem felel meg a valóságnak. A második világháború közvetlen éveiben Magyarország közel sem volt olyan „bűnös” a zsidókérdés elintézésében, mint például Románia vagy Szovjetunió, Szlovákia, mert nálunk, és ezt, - mint akkor 24 éves ember, felelősségem tudatában állítani merem, Magyarország mentette a zsidóságot, melynek történelmi ténye, hogy csak Budapesten közel 200.000 zsidó menekült meg a deportálástól. A „bűnösök” már régen elnyerték a méltó büntetésüket. Az azóta született és felnőtt magyarságot az akkori sajnálatos eseményekre példátlan és alattomos cselekedet mindig erre emlékeztetni, sőt ahogy a pufajkás Horn tette, bocsánatot kért a jelenlegi, a felnövő és a még meg sem született magyarok nevében. Magyarország semmivel sem bűnösebb a zsidókérdésben, mint pl. Anglia, Kanada vagy az Egyesült Államok, melyek az akkori időkben megtagadták a zsidók befogadását, amikor Németországból szabad kivándorlást biztosított számukra a német kormány. Vagyis a későbbi, úgynevezett holokauszt bűntettet az előbb említett országok segítették és készítették elő. Magyarországra 1944-ben több közeli országból menekültek a zsidók és ez nem propaganda, hanem történelmi tény. Igyekezzen a jelenlegi magyar kormány gerincesen, igazságosan képviselni Hazáját, annak polgárait és megvédeni a mindenkori és állandóan megismétlődő hamis rágalmak, hazugságok ellen, amit a holokauszttal kapcsolatosan terjesztenek egyes otthoni méregkeverők. Tisztelettel: Rév ff y László kenyérharc árán terrorizálják az egész nemzetet. A demokrácia látszólagos hirdetése címén, egy teljesen hamis elképzelésű politikai és gazdasági rend alakult ki. Ebben a nehéz, szinte kilátástalan helyzetben csak azzal tudjuk vigasztalni magunkat, hogy mi vagyunk a túlélések nemzete. Túléltük a tatárjárást, a törökdúlást, a több évszázados Habsburg uralom sem tudott minket felszámolni s néhány éve megérhettük a Szovjet összeomlását is. 1991-ben boldogan búcsúztunk az utolsó davajtól is. Most már csak azért kell fohászkodnunk a Magyarok Istenéhez, hogy ezt a liberál-demokráciát is túléljük. Lovagi Tibor USA Terrorbombázás Ez a fogalom a II. Világháború éveiben vált közismerté és a ma élő fiatalok nagy része nem is tudja mit jelen e szó, ezért nem érdektelen néhány mondattal emlékeztetni erre a szomorú és embertelen „hadviselési” módra. A totális háborúban nem csak a frontokon harcoló katonák küzdenek egymás ellen, hanem a hátországok ellenállási erejét is igyekeznek megtömi a hadviselő felek. A hátországok bombázásának elsődleges céljai a hadiüzemek, gyárak, katonai objektumok, közlekedési csomópontok, hidak, stb. Azonban, ha ez a bombázás nem éri el célját, sor kerül a lakosság elleni terrorbombázásokra, amikor a lakóházak módszeres bombázásával az emberek lelkierejét, fizikai és erkölcs ellenállóerejét akarják megtörni. Itt kell megemlíteni, hogy ezt az embertelen módszert az angolszászok alkalmazták először és folytatták a háború végéig Németország és szövetségesei ellen. E bombázásoknak két legelrettentőbb példája a Hirosimái atomtámadás, ami százezer és a Drezdai bombázás, ami kétszerannyi áldozatot követelt mint a Hirosimái atombomba. A terrorbombázást, - mint Németország szövetségesének - Magyarországnak is el kellett szenvednie. Az első terrorbombázás Szombathelyt sújtotta. ,/íZon a vasárnapon, 1945. március 4- én húsz perc alatt majdnem 260 tonna bomba hullott Szombathelyre. A Royal Air Force és a 15. Légihadsereg, azaz az angol és az amerikai légierő (mai ismereteink szerint) a második világháború alatt tizennyolcszor bombázta a várost. Legtöbbször amerikaiak oldották ki gépük gyilkos terhét Szombathely felett. Magyarország 52 városa közül a háborús károkat tekintve Szombathely az ötödik volt. Itt 423 polgári áldozata volt a bombázásoknak. Azon az 53 évvel ezelőtti vasárnapon az amerikaiak 118 gépe, B-24-es bombázója 259,6 tonna bombát dobott a városra. A Perin-pataktól keletre eső részét módszeresen elpusztították. A gépek öt hullámban érkeztek (vannak, akik négyre emlékeznek), s hosszasan keringtek a város felett. Az első hullám 12 óra 40 perckor oldotta ki bombáit a vasútállomás fölött. ” A tisztánlátás kedvéért meg kell említeni, hogy terrorbombázással egy erkölcsileg szilárd, öntudatos népet nem lehet megtörni! Németországra annyi bombát dobtak, ami 400 atombomba robbanóerejének felel meg, a lakóházak nagy része lakhatatlanná vált, közel millió volt az áldozatok száma, ennek ellenére a haditermelés egészen 1944 végéig fokozatosan emelkedett. Ehhez hasonlóan a Magyar nép lelki erejét sem törték meg a bombázások, és hősiesen ellenálltak az ellenségnek mindaddig, míg egy talpalatnyi magyar terület lehetett védeni. N.M.- Sz.R. A Szittyakürt világhálózati honlapja elérhető a következő címen: htt://web.cetlinknet/-szittya Drótposta (email) címe: szittya@cetlink.net Kérjük kedves olvasóinkat, akik számítógéppel és email-lel rendelkeznek, küldjék be címüket a SZITTYAKÜRT email-jére. A XXL SZÁZAD HUNGARIZMUSA
